Szaxon József Attila válóperének elhúzódása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a polgári peres eljárások elhúzódása okán a Pevtv.-vel bevezetett vagyoni elégtételre irányuló eljárás hatékony hazai jogorvoslatnak minősül, amit a kérelmező elmulasztott kimeríteni. Ez pedig akadálya az eredményes strasbourgi jogérvényesítésnek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását felügyelő ET miniszteri bizottsági formáció 2019. június 5-i ülésén megvitatta az eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ítélet végrehajtása érdekében tett magyar lépéseket.
Bár Magyarország Alaptörvénye [XXVIII. cikk (1) bekezdés] a legmagasabb szinten deklarálja a tisztességes és észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot, valamint azzal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogot, az Emberi Jogok Emberi Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt évtizedekben nagy számban marasztalta hazánkat amiatt, hogy az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény (hatékony jogorvoslathoz való jog) ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására. 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen több mint 1 milliárd 868 millió forint kártérítést fizetett ki a Magyar Állam a kérelmezőknek a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése miatt. A Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében az EJEB felhívta Magyarországot, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon, az EJEB esetjogában lefektetett egyezményes elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat. A törvényjavaslat indokolása kiemelte, hogy az időközben hatályba lépett új eljárásjogi kódexek rendszerszinten próbálják elejét venni az eljárások elhúzódásának, de emellett a jogalkotó szükségesnek tartotta, hogy a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez…
