Bejegyzések a ‘bírósági felülvizsgálat’ címkével ellátva

Nem lehet meghosszabbítani a régi tankönyvek engedélyét

A korábbi tankönyvtörvény szerint tankönyvvé nyilvánított kiadványok tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítására az új tankönyvtörvény alapján nincs lehetőség.

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

AB: az ellentmondásos tájékoztatás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját

Az AB értékelése szerint a Kúria döntésével túllépte a rendes bíróságok hatáskörét és önkényes, visszaél a bírói függetlenséggel, ezért megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot.

Sérti a magánélethez való jogot, ha a fogvatartott nem egyeztethet bizalmasan ügyvédjével

Az EJEB egy török ügyben a magánélet védelméhez való jog és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt is elmarasztalta Törökországot.

AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.