A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A fenntarthatósági szempontok egyre átfogóbban jelennek meg a vállalati szférában, így már azon sem lepődhetünk meg, ha a gazdaság különböző, környezetvédelemhez és szociális szférához látszólag alig kapcsolódó szegmenseiben bukkannak fel ilyen elvek és szabályok.
Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó követelményeket támaszt a nagyobb cégekkel szemben a parlament elé terjesztett ESG-törvényjavaslat – írja a telex.hu. Az ESG lényege, hogy a különféle tevékenységeket úgy is értékeljük, megfelelnek-e bizonyos fenntarthatósági szempontoknak.
A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás napjainkban kiemelt fontosságú téma a vállalati világban. Az ESG-szemléleten alapuló üzleti stratégiáknak nem csak a társadalmi elvárásoknak, hanem a közelgő, új jogszabályi változásoknak is meg kell felelniük. Ebből adódóan a vállalatoknak szükségük lesz legalább egy olyan munkatársra, aki naprakész és átfogó fenntarthatósági ismeretekkel rendelkezik.
A középvállalatok közel fele már figyelembe veszi az ES-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál, és több mint egyharmaduk már most is igényel erre vonatkozó adatszolgáltatást – közölte a Makronóm Intézet saját kutatása alapján.
Napjainkban az ESG akronimmal jelzett, vagy olykor zöld pénzügyek jelzővel is emlegetett, komplex szempont- és szabályrendszer átszövi a gazdasági és pénzügyi életet, és annak hatása alól nyilván nem mentesül a biztosítási iparág sem. A társadalmilag felelős pénzügyek néven is ismert szempontrendszer hármas alappillére (környezeti hatások, társadalmi kérdések és vállalatirányítás) közül a jelen írásban a környezeti hatások kezelésének kérdését vesszük górcső alá a biztosítási iparág szempontjából, különös tekintettel az érintett ESG irányelv megvalósítása során felmerülő ellentmondásokra és nehézségekre.
Az ESG-szempontoknak való megfelelést a bankok és a befektetők is értékelik – írja felmérésében az Opten.
