A földtörvény és az Európai Unió joga
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja áttekintette a Földtörvény ügyében született EUB döntéseket és összefoglalta annak az eu-s joggal való összhangjában született döntéseket.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja áttekintette a Földtörvény ügyében született EUB döntéseket és összefoglalta annak az eu-s joggal való összhangjában született döntéseket.
Alábbi írásában a szerző az Európai Unió Bíróságának a PI és a Landespolizeidirektion Tirol-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi.
Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.
Cikkünkben bemutatjuk többek között az ENSZ és az eu-s szabályozást, illetve az EJEB közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos gyakorlatát.
Az EU egyre növekvő aggodalommal figyeli a lengyel igazságszolgáltatás átalakítását, amelyet a jog uralmának elvével ellentétesnek tart.
Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) 2018. július 25-ei döntésében ismételten vizsgálta a magyar börtönök túlzsúfoltságát a brémai regionális felsőbíróság által elé terjesztett előzetes döntéshozatali eljárás okán.