Újabb kötelezettségszegési eljárás indul Lengyelországgal szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU egyre növekvő aggodalommal figyeli a lengyel igazságszolgáltatás átalakítását, amelyet a jog uralmának elvével ellentétesnek tart.

Az Európai Bizottság szerdán küldött hivatalos értesítésében tájékoztatta Lengyelországot, hogy az elfogadott igazságügyi reform miatt kötelezettségszegési eljárást indít.

A Bizottság levelében úgy fogalmazott: „az új szabályozás sérti a bírói függetlenséget, mert nem ad megfelelő garanciát a bírák munkájának politikai befolyásolása ellen, amelyet már az EUB is számon kért.

A kötelezettségszegési eljárás az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47 cikkének megsértése miatt indult meg a lengyelekkel szemben, amelyek biztosítják a független és pártatlan bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot.

A Bizottság értelmezése szerint a bevezetett lengyel jogszabály lehetővé teszi, hogy a bírákat konkrét döntéseik miatt felelősségre vonják, fegyelmi vizsgálatot kezdeményezzenek velük szemben, illetve szankcionálják őket.

A Bizottság azt is kifogásolta, hogy a fegyelmi ügyekben elsőfokon eljáró bíróságok döntése sem garantált, ugyanis a Fegyelmi Tanács elnöke ad-hoc alapon és szinte korlátlan mérlegelési jogkörben dönthet arról, hogy az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárjon-e.

A lengyel jogszabály az EUMSZ 267 cikkét is sérti, ugyanis az EB szerint nem teszi lehetővé, hogy a lengyel bírák kezdeményezzék az EUB előzetes döntéshozatali eljárását.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.