Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU egyre növekvő aggodalommal figyeli a lengyel igazságszolgáltatás átalakítását, amelyet a jog uralmának elvével ellentétesnek tart.
Az Európai Bizottság szerdán küldött hivatalos értesítésében tájékoztatta Lengyelországot, hogy az elfogadott igazságügyi reform miatt kötelezettségszegési eljárást indít.
A Bizottság levelében úgy fogalmazott: „az új szabályozás sérti a bírói függetlenséget, mert nem ad megfelelő garanciát a bírák munkájának politikai befolyásolása ellen, amelyet már az EUB is számon kért.
A kötelezettségszegési eljárás az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47 cikkének megsértése miatt indult meg a lengyelekkel szemben, amelyek biztosítják a független és pártatlan bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot.
A Bizottság értelmezése szerint a bevezetett lengyel jogszabály lehetővé teszi, hogy a bírákat konkrét döntéseik miatt felelősségre vonják, fegyelmi vizsgálatot kezdeményezzenek velük szemben, illetve szankcionálják őket.
A Bizottság azt is kifogásolta, hogy a fegyelmi ügyekben elsőfokon eljáró bíróságok döntése sem garantált, ugyanis a Fegyelmi Tanács elnöke ad-hoc alapon és szinte korlátlan mérlegelési jogkörben dönthet arról, hogy az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárjon-e.
A lengyel jogszabály az EUMSZ 267 cikkét is sérti, ugyanis az EB szerint nem teszi lehetővé, hogy a lengyel bírák kezdeményezzék az EUB előzetes döntéshozatali eljárását.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!