A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/7-11. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2013/1. számában megjelent döntések közül válogattunk.
A 2020-as csökkenés után, 2021-ben emelkedett a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában (KKE), a legtöbb országban csaknem elérve a járvány előtti szintet – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére – a Kúria eseti döntése.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt április 1-je után a beadványokat csak új nyomtatványokon lehet beadni.
