Az új uniós rendelet választ ad a szolgáltatók és a felhasználók közötti felelősségi kérdésekre, valamint arra, hogy hogyan nézhet ki a végrehajtás Európában a GDPR után.
Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia területén elért jelentős fejlődések hatással voltak a technológiai ipar értékére. Az AI-alapú modellek és kutatási eredmények publikálása óta az ipar piaci kapitalizációja jelentősen emelkedett, milliárdos értékű részvényesi értéket teremtve. Ugyanakkor a technológiai óriásoknak még mindig küzdeniük kell az AI-alapú szoftverek értékesítésével, amelyek bevételei még mindig alacsonyak.
Az emberi intelligencia mesterséges úton történő reprodukálása nagy kihívás a tudomány számára, melyhez alapvetően két út vezethet. De vajon az olyan emberi tulajdonságok, mint az öntudat, az empátia, a kreativitás vagy a képzelőerő is leutánozható?
A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.
A mesterséges intelligencia (MI) már utat talált magának a legkülönbözőbb diszciplínák szakmai és üzleti fórumaihoz. Jelenleg nagy érdeklődés mellett folyik azoknak az alkalmazási területeknek a keresése, ahol elfogadható kockázat mellett elegendően nagy hozadék várható tőle: cikksorozatunkban az ehhez kapcsolódó kérdéseket és megoldásokat járjuk körbe.
Az Európai MI-iroda a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelem központja lesz az egész EU-ban. Kulcsszerepet fog játszani az EU AI Act végrehajtásában – különösen az általános célú mesterséges intelligencia tekintetében – a megbízható MI kifejlesztésének és használatának, valamint a nemzetközi együttműködésnek az előmozdítása terén.
A Dél-Kaliforniai Egyetem és a Minnesota Egyetem három professzora tanulmányt készített a nagy nyelvi modellek jogi munkafolyamatokra gyakorolt hatásáról, melynek alapját az e területen első randomizált kontrollált vizsgálat (randomized controlled trial, RCT – a ford.) képezte.
