Az Európai Bizottság tájékoztatást kért pénteken a Metától arról, hogy milyen intézkedéseket hoz a cég az átláthatóság érdekében, miután a közösségi platformokat üzemeltető amerikai óriásvállalat megszüntette a Facebookon és az Instagramon egy, a dezinformáció kiszűrését szolgáló szoftver, a CrowdTangle elérhetőségét.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Facebook és az Instagram szolgáltatója, a Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA). A vizsgálat célja, hogy megakadályozzák a júniusi európai parlamenti választásokon való szavazás megzavarását – számol be a Jurist.org.
A Facebook, a WhatsApp és az Instagram anyacége, a Meta egy blogposztban jelentette be, hogy a jövőben még szigorúbban szűrik azokat a tartalmakat, amelyek eljuthatnak tinédzserekhez.
Automatikusan titkosítani fogja a személyes üzeneteket a jövőben a Facebook és az Instagram – jelentette helyi idő szerint a Meta illetékeseire hivatkozva a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap.
Minden cég márkaépítésének és kommunikációjának egyik legfontosabb platformja a közösségi média. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy jól felépített Facebook, LinkedIn, Instagram, vagy YouTube felület nélkül hatékonyan tudjuk megszólítani ügyfeleinket vagy leendő munkavállalóinkat. Sokan elfeledkeznek azonban arról, hogy a fényképek, videók közzététele szinte minden esetben személyes adatok kezelésével jár, ha pedig az ebből eredő feladatainkra elmulasztunk ügyelni, könnyen elégedetlen ügyfelekkel, jogosan felháborodott munkavállalókkal, végső esetben pedig adatvédelmi bírsággal találhatjuk szemben magunkat.
Az EDPB szerint a viselkedés alapú reklámozás nem szükséges a Facebook és Instagram felhasználókkal kötött állítólagos szerződés teljesítéséhez.
A felhasználók üzleti profilra váltottak, de nem tudták, hogy ezzel telefonszámuk és e-mail-címük is nyilvános lesz.
A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) 2021. szeptember 9-én meghozott döntései értelmében meghatározott feltételek fennállta esetén az influenszerek anélkül hivatkozhatnak valamely termék gyártójára vagy forgalmazójára az általuk használt online platformokon közzétett posztjaikban, hogy utalniuk kellene az érintett tartalom kereskedelmi jellegére.
Amikor az online platformok teljes ellenőrzést gyakorolnak a digitális társadalmi élet egy-egy szelete fölött, mint ahogy például a Twitter a mikro blogok, a Google az internetes keresés vagy a Facebook a közösségi média fölött, akkor államokhoz kezdenek hasonlítani – mutatott rá Frank Pasquale, a Brooklyn Law School jogászprofesszora.
Betiltották a Twitter, a Periscope és a Pinterest reklámtevékenységét, amiért a törvény ellenére továbbra sem jelöltek ki törökországi kapcsolattartót.
