Június 1-től a cégek döntéshozó szerveinek ülése ismét megtartható a tagok személyes részvételével. Ezzel együtt továbbra is lehetőség van arra, hogy egy-egy résztvevő vagy akár az összes tag elektronikus hírközlő eszközökön keresztül csatlakozzon az üléshez – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika ügyvédi társulás.
A megjelent kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg a gyűlések tartására, összehívására.
Az USA-ban azért küzdenek, hogy a személyes megjelenés helyett online lehessen szakvizsgázni.
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Ami a tényállást illeti, az alperesi társasházban egy 39 m2-es lakás tulajdonosa volt az I. rendű felperes. A lakásban a lánya (II. rendű felperes) élt, aki ott hobbi célból nyolc spániel kutyát tartott. Az alperes időközben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) mellékletét képező Házirend az Állattartás címszó alatt határozta meg az állattartás szabályait a közös és a külön tulajdonú területeken. Rögzítette, hogy a közös területeken állat nem tartható, a külön tulajdonú lakásban pedig csak az önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően. Tartalmazta azt is, hogy a háziállatot a lakás lakója köteles a jegyzőnél bejelenteni, illetve tartási korlátként lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két macska, vagy két közepes testű kutya tartását tette lehetővé. A felperesek keresete a rendelkezések érvénytelenségének megállapítására irányult. Álláspontjuk szerint a Házirend állattartásra vonatkozó szabályai sértik a vonatkozó jogszabályokat [Ptk., állatvédelmi törvény, kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Korm. rendelet]. Sérelmezte, hogy az állatok nyilvántartásáról szóló kormányrendelet nem ír elő bejelentési kötelezettséget, a jegyzőnek pedig az állatvédelem körében hatásköre sincs. A közgyűlési határozatot ezen túl a társasházi törvénybe ütközőnek is vélték, mivel szerintük a visszamenőleges jogalkotás…
