Bejegyzések mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség címkével


2021. október 21. Szakma

Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.

2021. október 14. Szakma

AB: bővíteni szükséges a felülbírálat terjedelmét

Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

2021. szeptember 30. Szakma Koronavírus

AB: hiányos a köznevelési törvény garanciarendszere

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék. A döntéshez Juhász Imre, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Miklós, Sulyok Tamás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

2021. szeptember 13. Szakma

AB: nem alkotmányos a kuruzslás tényállása

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény
2021. május 10. Szakma

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést, ezen túlmenően pedig jogalkotásra is felhívta az Országgyűlést. A döntéshez különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait
2020. szeptember 28. Szakma

AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. A döntéshez különvéleményt csatoltak Salamon László és Schanda Balázs.

Transznemű menekültek névviselési joga
2020. augusztus 24. Napi

Transznemű menekültek névviselési joga

Az Iránban identitása miatt üldözött transzszexuális kérelmező 2015-ben Magyarországon menedékjogot kapott. Egy joghézagra hivatkozva azonban a hatóságok nem folytatták le az identitásának megfelelő név felvételére és a jogi nem megváltoztatására irányuló eljárást. Ezzel Magyarország megsértette a kérelmező magánélethez fűződő jogát. Az ügyben a Bíróság a hazai alkotmányjogi panaszt nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását
2019. október 28. Szakma

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.