Bejegyzések mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség címkével


Jogszabályfigyelő 2022 – 18. hét
2022. május 9. Szakma

Jogszabályfigyelő 2022 – 18. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/74–76. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján megjelent legfrissebb határozatok közül válogattunk.

2021. október 21. Szakma

Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.

2021. október 14. Szakma

AB: bővíteni szükséges a felülbírálat terjedelmét

Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

2021. szeptember 30. Szakma Koronavírus

AB: hiányos a köznevelési törvény garanciarendszere

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék. A döntéshez Juhász Imre, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Miklós, Sulyok Tamás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

2021. szeptember 13. Szakma

AB: nem alkotmányos a kuruzslás tényállása

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény
2021. május 10. Szakma

AB: több ponton alaptörvény-ellenes a köznevelési törvény

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést, ezen túlmenően pedig jogalkotásra is felhívta az Országgyűlést. A döntéshez különvéleményt csatolt Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait
2020. szeptember 28. Szakma

AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. A döntéshez különvéleményt csatoltak Salamon László és Schanda Balázs.

Transznemű menekültek névviselési joga
2020. augusztus 24. Napi

Transznemű menekültek névviselési joga

Az Iránban identitása miatt üldözött transzszexuális kérelmező 2015-ben Magyarországon menedékjogot kapott. Egy joghézagra hivatkozva azonban a hatóságok nem folytatták le az identitásának megfelelő név felvételére és a jogi nem megváltoztatására irányuló eljárást. Ezzel Magyarország megsértette a kérelmező magánélethez fűződő jogát. Az ügyben a Bíróság a hazai alkotmányjogi panaszt nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.