Bejegyzések a ‘mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség’ címkével ellátva

Transznemű menekültek névviselési joga

Az Iránban identitása miatt üldözött transzszexuális kérelmező 2015-ben Magyarországon menedékjogot kapott. Egy joghézagra hivatkozva azonban a hatóságok nem folytatták le az identitásának megfelelő név felvételére és a jogi nem megváltoztatására irányuló eljárást. Ezzel Magyarország megsértette a kérelmező magánélethez fűződő jogát. Az ügyben a Bíróság a hazai alkotmányjogi panaszt nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.

Magáncégek és a közérdekűadat-perlés alkotmányos mérlege

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében magáncégektől is kiperelhetőnek kell lenniük a közérdekű adatoknak.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem rendezte törvényben a közjegyzői fegyelmi bíróságok eljárását és összetételét.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség esetén

A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalkor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül – a Kúria eseti döntése.

AB: újra kell szabályozni a bűnügyi költség viselését

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését. A döntéshez Salamon László csatolt különvéleményt.

AB: minden gyermek számára alanyi jog a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás

Alaptörvény-ellenes, ha a sajátos nevelési igényű tanulók általános szabályoktól eltérő számonkérését akkor sem teszi lehetővé a jogalkotó, amikor az egyéni szempontok figyelembe vétele szakértői bizottság szerint is indokolható lenne.

AB: pontosabban kell szabályozni a védett tanú intézményét

Az AB hivatalból megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő védett tanú szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát elmulasztotta.

AB: mulasztott az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen nyugdíjazott bírák nyugdíjának megállapítása terén

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn.