A kórház szerint a kérelmező munkáját 18 nap munkavégzés alapján nem lehetett megítélni, ezt követően pedig a terhessége miatt kórházba került, így jogszerű volt a kismama elbocsátása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem fogadta el azt az érvelést és megállapította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést.
A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Ezen ígéretek bármennyire részletekbe menők és pontosak is, a jogi minősítésük tűri a vitát. Ugyanakkor a munkajog is rendelkezik egy olyan, általa keveset használt jogintézménnyel, amely képes az előbbi ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adni. Ez az előszerződés.
A több évtizedes tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkező műszaki vezető, aki könnyelműen bízva a kivitelezőkben, a leadott igények valóságának ellenőrzése nélkül többletköltséget okoz, munkaköri kötelezettségét jelentős mértékben, súlyosan gondatlanul megszegi.
A Kúria megállapította, hogy csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon.
Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.
A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy járványügyi intézkedésnek a munkaviszonyunkra, társadalombiztosítási helyzetünkre.
Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.
A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
