A munkaköri kötelezettség súlyos gondatlan megszegése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A több évtizedes tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkező műszaki vezető, aki könnyelműen bízva a kivitelezőkben, a leadott igények valóságának ellenőrzése nélkül többletköltséget okoz, munkaköri kötelezettségét jelentős mértékben, súlyosan gondatlanul megszegi.

Az alapügy

A felperes 1975. október 2-ától állt az alperesnél és jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban. 2015. szeptember 18-án az alperes rendkívüli felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát.

A felperes keresetében a rendkívüli felmentés jogellenességének megállapítását, továbbá kártérítés, és végkielégítés megfizetését kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság rész- közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, valamint kötelezte az alperest végkielégítés felperesnek történő megfizetésére, míg az igényelt kártérítés összegének megállapítására az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A perben nem volt vitatott a felperes által ellátott munkakör, a munkaköri leírásában rögzített feladatok, a 2014-ben és 2015-ben elvégzett festési munkálatok, melyhez hozzátartozott a kaparás, glettelés, valamint a vakolatszilárdító mélyalapozás, a fűtéscsövek, radiátorok festése, nyílászárók mázolása.

Mindkét bíróság megállapította, hogy a felperes a munkaköri leírásban foglalt feladatok egy részének nem teljes körűen tett eleget. Az eltérés az első- és a másodfokú bíróság között abban volt, hogy a felperes cselekménye súlyosan gondatlannak minősült-e, és ez megalapozza-e a rendkívüli felmentését. A bizonyítékokból megállapítható volt, hogy 2015-ben olyan munkálatok elvégzése történt, amelyek a 2014-ben elvégzett karbantartás után nem voltak indokoltak.

Az intézményvezetők által leadott megrendelés alapján a felperes feladata volt, hogy felmérje az épületek állapotát, az ahhoz tartozó valós igényeket, és a vállalkozókkal kötött keretszerződésen belül megállapodjon a szükséges karbantartási munkálatokról.

A felperes azonban ezt „automatikusan” tette, az igényeket nem vizsgálta felül, így vezetői tevékenységéből származó munkaköri kötelezettségeit megszegte. A rendkívüli felmentés indoka volt, hogy a felperes nem ellenőrizte a festési igényeket, továbbá nem ellenőrizte azt, hogy ténylegesen milyen munka elvégzése vált szükségessé, és ezzel kárt okozott.

Bizonyítást nyert, hogy a több évtizedes tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkező felperes ténylegesen nem ellenőrizte a festési igényeket a megrendelést megelőzően, ezért olyan többletmunkák elvégzésére is sor került, amelyeket semmilyen körülmény nem indokolt. Könnyelműen megbízott a kivitelezőkben, nagy mértékben figyelmetlen volt, ezért a tényleges munkák elvégzése során eltúlzott glettelési, kaparási munkálatok, valamint a közbeszerzési kiírásban nem szereplő vakolatszilárdító mélyalapozás történtek.

A felperes ezáltal az osztályvezetői tevékenységből származó kötelezettségeit (Mt. 52. § (1) bekezdés d) pontja) súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, és ezen indok megalapozta az alperes intézkedését.

A következetes bírói gyakorlat értelmében a több indokot tartalmazó munkáltatói intézkedés vonatkozásában egy indok valósága és okszerűsége is elégséges az intézkedés jogszerűségéhez (EBH2018.M.18.).

A másodfokú határozat nem felelt meg a Pp. 206. §-ban, illetve a Kjt. 33/A. § (1) bekezdés a) b) pontjában foglaltaknak, ezért a Kúria a törvényszék rész-, közbenső ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.