közbenső ítélet -

Ügyvédi munkadíjról döntött a Kúria

A Kúria egy 2001. évben indult perrel kapcsolatos ügyvédi megbízási díjkövetelésről hozott döntést, amellyel egy tíz éve húzódó, széleskörű bizonyítási anyagot tartalmazó pert fejezett be.

A munkaköri kötelezettség súlyos gondatlan megszegése

A több évtizedes tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkező műszaki vezető, aki könnyelműen bízva a kivitelezőkben, a leadott igények valóságának ellenőrzése nélkül többletköltséget okoz, munkaköri kötelezettségét jelentős mértékben, súlyosan gondatlanul megszegi.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 11.
Címkék: ajánlat, Alaptörvény, állami tulajdon, bankhitel, bérleti díj, bérleti szerződés, bizonyítás, eljárási szabálysértés, ellenkérelem, elővásárlási jog, engedményezés, érvénytelenség, érvénytelenségi ok, érvénytelenségi per, Eximbank, feltűnő értékaránytalanság, felülvizsgálati ellenkérelem, felülvizsgálati kérelem, Fővárosi Ítélőtábla, hitelszerződés, ingatlan adásvétel, jóerkölcsbe ütközés, jóerkölcsbe ütköző megállapodás, jogalap nélküli gazdagodás, jóhiszeműség és tisztességes magatartás, kaució, késedelmi kamat, közbenső ítélet, közpénzzel való gazdálkodás, Kúria, lehetetlen szolgáltatás, megtámadhatóság, MNV Zrt., nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés, opciós megállapodás, piackutatás, polgári jog, projekttársaság, régi Pp., régi Ptk., rendeltetésszerű használat, semmisségi ok, szakértői vélemény, székház, szerződésszegés, tanúvallomás, viszontkereset, zálogjog
Rovat: Szakma

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Kártérítésre kötelezték a West Balkán bérbeadóját

Ebből következően, amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható.

Osztrák jog alapján létrejött biztosítási ügyben döntött a Kúria

külföldi jogról való tájékoztatásról szóló európai egyezmény szerinti megkeresésre adott válasz értelmezése, valamint a perben felmerült kérdésekben az osztrák joggyakorlat megismerése munkaigényes feladat volt. Az osztrák biztosítási gyakorlat figyelembe vétele sem volt mellőzhető, mivel az osztrák jog nagyrészt a felek megállapodására bízza a biztosítási feltételek és szabályok meghatározását.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 10.
Címkék: egészséges és biztonságos munkavégzés, egészségkárosodás, elmaradt jövedelem, felülvizsgálati eljárás, felülvizsgálati kérelem, kárelhárítás, kárenyhítés, kártérítési felelősség, közbenső ítélet, Kúria, mentesülés, Munka Törvénykönyve, munkavédelem, Munkavédelmi törvény, munkaviszony, sérelemdíj
Rovat: Napi

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.