Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt az Országgyűlés, létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Bejegyzések nemzeti szuverenitás címkével
Jogszabályfigyelő 2023 – 47. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/164–168. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
A közös hatáskörgyakorlás az Alaptörvényben
Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az EU igazságügyi biztosával egyeztetett Varga Judit igazságügyi miniszter
Konstruktív és őszinte légkörben zajlott Varga Judit és Didier Reynders kedd reggeli brüsszeli megbeszélése – erről az EU igazságügyi biztos számolt be követőinek. A tárgyalás részleteit ismerő uniós források szerint Reynders azt is kérte, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését.
Az ENSZ migrációs csomagja
Hosszú, de eredményes tárgyalások után fogadták el az ENSZ migrációs csomagját, mely egy alapjaiban félremagyarázott dokumentum. Az ugyanis nem jogforrás, így rá nem alapítható bíróság vagy más nemzetközi fórum előtt érvényesíthető jogigény.
AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése körében megállapította, hogy az olyan nemzetközi szerződés, amely magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruház át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását, illetve azoknak alkotmányos felülvizsgálatát a magyar állami joghatóság alól teljes mértékben kivonja, az Alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla és különvéleményt Dienes-Oehm Egon és Stumpf István.