Feloldhatatlan ellentmondás az uniós jog közvetlen érvényesülése és a „nullum crimen sine lege” büntetőjogi elve között – vagy jogharmonizációs szükségszerűség?
A Btk. szabályozási elveiből fakadóan a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése a magyar jog szerint kizárólag szándékosan követhető el – tekintettel arra, hogy a gondatlan elkövetési alakzatot kifejezetten nem rendeli büntetni a törvény – ami a Btk. 7. §-a alapján azt jelenti, hogy az elkövető csak akkor büntetendő, ha „cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”