Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.
Az alapügy
A járásbíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntettében, ezért őt pénzbüntetésre ítélte.
A jogerős határozat ellen a védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítására azért került sor, mert a járásbíróság elmulasztotta figyelembe venni a Kúria 5/2018. büntető jogegységi határozatában foglaltakat. A jogegységi határozat ugyanis kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 12. pontjában felsorolt személyekre vonatkozó háttérjogszabály a közfeladati jelleget csupán a büntetőjogi védelem szempontjából biztosítja, a közfeladatot ellátó személy nem lehet tettese a Btk. 302. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettének és a Btk. 306. §-a szerinti közfeladati helyzettel visszaélés bűntettének.
A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontja szerint közfeladatot ellátó személy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdése szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Álláspontja szerint a terhére rótt cselekmény elkövetésekor pedagógus foglalkozású terhelt a Btk. 302. §-ában meghatározott bűncselekménynek nem lehetett az elkövetője, ezért indítványozta, hogy a Kúria a terheltet a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntettének vádja alól mentse fel, vagy a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra.
Hozzátette még, hogy álláspontja szerint a védence által elkövetett cselekmény helyes minősítése a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti tettleges becsületsértés vétségeként lenne minősíthető, e bűncselekmény azonban csak magánindítványra büntethető.
A Legfőbb Ügyészség a védő részéről előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi indokaival egyetértett, azonban megjegyezte, hogy a Be. 650. § (2) bekezdésében írt tilalomnál fogva a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. Álláspontja szerint, mivel az alapügyben az eljárás nem magánindítványra büntethető bűncselekmény miatt indult, az eljárt hatóságok nem nyilatkoztatták a magánindítvány előterjesztésére jogosultakat, ez a felülvizsgálati eljárásban már nem, csak megismételt eljárás keretében pótolható, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A védő helyesen mutatott rá, hogy az alapügyben folytatott bírósági eljárás alatt a Kúria meghozta az 5/2018. büntető jogegységi határozatot, amely a Btk. 302. és 306. §-aiban meghatározott bűncselekmények tekintetében értelmezte, hogy mely közfeladatot ellátó személyek lehetnek a cselekmények tettesei.
A jogegységi határozat indokolásának V. része szerint:
„1. A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának – a legfőbb ügyész indítványában kifejtettekkel egyező – álláspontja szerint azokban az esetekben, amikor a közfeladatot ellátó személy minősége kizárólag a Btk. rendelkezésén alapul, maradéktalanul érvényesül azon jogalkotói elképzelés, mely szerint az e személyi kör esetében ne csak a fokozott büntetőjogi védelem, hanem a Btk. 302. §-a és 306. §-a szerinti fokozott büntetőjogi felelősség is érvényesüljön. E személyi kör esetében kizárólag a személy státusza és az adott tevékenysége az alapja a büntetőjogi szempontból kiemelt minősítésnek, a büntetőjogi szabályozás önálló, nem függ az adott személyekre vonatkozó háttérjogszabályok értékelésétől, ezért a fokozott büntetőjogi védelem megadása mellett a fokozott büntetőjogi felelősség bevezetése kizárólag a büntető jogalkotás önálló döntése, hatásköre.
2. Más a büntetőjogi megítélés azon személyek esetén, akikre nézve a rájuk vonatkozó háttérjogszabály a közfeladati jelleget kizárólag a büntetőjogi védelemre korlátozza, a Btk. és a háttérjogszabály együttesen állapítja meg a büntetőjogi szabályozás terjedelmét, illetve irányát. Ilyenkor a Btk. a vonatkozó háttérjogszabályokra utalva határozza meg az adott személyi körhöz tartozókat közfeladatot ellátó személyekként, a háttérjogszabály azonban kizárólag a büntetőjogi védelem szempontjából minősíti e személyeket közfeladatot ellátókként.
Ezért a jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.
A védő helyesen hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdésére, mely szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése szerint a Kúria a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, megállapítható, hogy a 2018. március 26. napján meghozott, és a Magyar Közlöny 2018. évi 68. számában 2018. május 17. napján közzétett 5/2018. Büntető Jogegységi Határozat megállapításai a jelen ügyben is kötötték a bíróságot, a Kúria megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a Btk. 302. § (1) bekezdése szerinti bűncselekményben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
A Kúria egyetértett az indítványozóval és a Legfőbb Ügyészséggel abban is, hogy a terhelt cselekménye legfeljebb a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti tetteleges becsületsértés vétségeként lenne értékelhető, az ehhez szükséges magánindítványt azonban nem szerezték be. A sértett egyetlen olyan nyilatkozata – beleértve a javítóintézeti meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalmát – sem értékelhető úgy, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozata beszerzésének jelen esetben csak egyetlen módja van: az alapítélet hatályon kívül helyezése és a megismételt bírósági eljárásban a nyilatkozat beszerzésének megkísérlése.
Ezért a Kúria a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján – mivel a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, a pénzbüntetés és bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítése felől a Be. 856. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a 857. § (1) bekezdés c) pontja alapján rendelkezett.
Az uniós állampolgárok jogaival ellentétes, ha egy tagállam megtagadja a keresztnév és a nem valamely más tagállamban történt megváltoztatásának elismerését – ismertette álláspontját Jean Richard de la Tour, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka kedden.
Műtét elvégzése nem lesz már feltétele a nemváltás hivatalos elismerésének Csehországban – döntött a cseh alkotmánybíróság.
Az Európai Bizottság véglegesítette elemzését a jogállamiság lengyelországi helyzetéről az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljárással összefüggésben, és úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért kezdeményezni kívánja az eljárás lezárását – tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
