A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

Az alapügy

A járásbíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntettében, ezért őt pénzbüntetésre ítélte.

A jogerős határozat ellen a védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítására azért került sor, mert a járásbíróság elmulasztotta figyelembe venni a Kúria 5/2018. büntető jogegységi határozatában foglaltakat. A jogegységi határozat ugyanis kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 12. pontjában felsorolt személyekre vonatkozó háttérjogszabály a közfeladati jelleget csupán a büntetőjogi védelem szempontjából biztosítja, a közfeladatot ellátó személy nem lehet tettese a Btk. 302. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bántalmazás bűntettének és a Btk. 306. §-a szerinti közfeladati helyzettel visszaélés bűntettének.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontja szerint közfeladatot ellátó személy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdése szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Álláspontja szerint a terhére rótt cselekmény elkövetésekor pedagógus foglalkozású terhelt a Btk. 302. §-ában meghatározott bűncselekménynek nem lehetett az elkövetője, ezért indítványozta, hogy a Kúria a terheltet a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntettének vádja alól mentse fel, vagy a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra.

Hozzátette még, hogy álláspontja szerint a védence által elkövetett cselekmény helyes minősítése a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti tettleges becsületsértés vétségeként lenne minősíthető, e bűncselekmény azonban csak magánindítványra büntethető.

A Legfőbb Ügyészség a védő részéről előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi indokaival egyetértett, azonban megjegyezte, hogy a Be. 650. § (2) bekezdésében írt tilalomnál fogva a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. Álláspontja szerint, mivel az alapügyben az eljárás nem magánindítványra büntethető bűncselekmény miatt indult, az eljárt hatóságok nem nyilatkoztatták a magánindítvány előterjesztésére jogosultakat, ez a felülvizsgálati eljárásban már nem, csak megismételt eljárás keretében pótolható, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A védő helyesen mutatott rá, hogy az alapügyben folytatott bírósági eljárás alatt a Kúria meghozta az 5/2018. büntető jogegységi határozatot, amely a Btk. 302. és 306. §-aiban meghatározott bűncselekmények tekintetében értelmezte, hogy mely közfeladatot ellátó személyek lehetnek a cselekmények tettesei.

A jogegységi határozat indokolásának V. része szerint:

„1. A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának – a legfőbb ügyész indítványában kifejtettekkel egyező – álláspontja szerint azokban az esetekben, amikor a közfeladatot ellátó személy minősége kizárólag a Btk. rendelkezésén alapul, maradéktalanul érvényesül azon jogalkotói elképzelés, mely szerint az e személyi kör esetében ne csak a fokozott büntetőjogi védelem, hanem a Btk. 302. §-a és 306. §-a szerinti fokozott büntetőjogi felelősség is érvényesüljön. E személyi kör esetében kizárólag a személy státusza és az adott tevékenysége az alapja a büntetőjogi szempontból kiemelt minősítésnek, a büntetőjogi szabályozás önálló, nem függ az adott személyekre vonatkozó háttérjogszabályok értékelésétől, ezért a fokozott büntetőjogi védelem megadása mellett a fokozott büntetőjogi felelősség bevezetése kizárólag a büntető jogalkotás önálló döntése, hatásköre.

2. Más a büntetőjogi megítélés azon személyek esetén, akikre nézve a rájuk vonatkozó háttérjogszabály a közfeladati jelleget kizárólag a büntetőjogi védelemre korlátozza, a Btk. és a háttérjogszabály együttesen állapítja meg a büntetőjogi szabályozás terjedelmét, illetve irányát. Ilyenkor a Btk. a vonatkozó háttérjogszabályokra utalva határozza meg az adott személyi körhöz tartozókat közfeladatot ellátó személyekként, a háttérjogszabály azonban kizárólag a büntetőjogi védelem szempontjából minősíti e személyeket közfeladatot ellátókként.

Ezért a jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

A védő helyesen hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdésére, mely szerint a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése szerint a Kúria a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, megállapítható, hogy a 2018. március 26. napján meghozott, és a Magyar Közlöny 2018. évi 68. számában 2018. május 17. napján közzétett 5/2018. Büntető Jogegységi Határozat megállapításai a jelen ügyben is kötötték a bíróságot, a Kúria megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a Btk. 302. § (1) bekezdése szerinti bűncselekményben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

A Kúria egyetértett az indítványozóval és a Legfőbb Ügyészséggel abban is, hogy a terhelt cselekménye legfeljebb a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti tetteleges becsületsértés vétségeként lenne értékelhető, az ehhez szükséges magánindítványt azonban nem szerezték be. A sértett egyetlen olyan nyilatkozata – beleértve a javítóintézeti meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalmát – sem értékelhető úgy, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozata beszerzésének jelen esetben csak egyetlen módja van: az alapítélet hatályon kívül helyezése és a megismételt bírósági eljárásban a nyilatkozat beszerzésének megkísérlése.

Ezért a Kúria a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján – mivel a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, a  pénzbüntetés és bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítése felől a Be. 856. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a 857. § (1) bekezdés c) pontja alapján rendelkezett.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.