Jogszabályfigyelő 2022 – 42. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/167-170. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/167-170. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2021/211–214. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Kúria megállapította, hogy a terhelt felmentése a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő emberölés bűntette miatt emelt vád alól törvénysértő volt, ezért a másodfokú bíróság végzését a Be. kötelező rendelkezése – Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja – alapján hatályon kívül helyezte.
Nem feltétele a megtévesztésnek valamilyen valótlan ígéret tétele, mint ahogyan konkrét visszafizetési határidő kikötése nélkül is megvalósul a csalás akkor, ha az elkövető a kapott összeget már a kéréskor sem kívánja visszaadni.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
A törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás, mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó, mint jogállás megszűnik.
Egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 27 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a Barcsi Járásbíróság azt a nőt, aki több mint száz tacskót tartott Barcson nem megfelelő körülmények között – közölte a Kaposvári Törvényszék sajtóosztálya.
A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését. A döntéshez Salamon László csatolt különvéleményt.
Alábbi cikkünkben a 2019/105–113. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.