Bejegyzések a ‘bűnügyi költség’ címkével ellátva

Gondozás elmulasztása, mint gondatlan emberölés

A Kúria megállapította, hogy a terhelt felmentése a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő emberölés bűntette miatt emelt vád alól törvénysértő volt, ezért a másodfokú bíróság végzését a Be. kötelező rendelkezése – Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja – alapján hatályon kívül helyezte.

A visszafizetési szándék hiányának büntetőjogi megítélése

Nem feltétele a megtévesztésnek valamilyen valótlan ígéret tétele, mint ahogyan konkrét visszafizetési határidő kikötése nélkül is megvalósul a csalás akkor, ha az elkövető a kapott összeget már a kéréskor sem kívánja visszaadni.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

2020. január 1-jével megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás

A törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás, mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó, mint jogállás megszűnik.

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

AB: újra kell szabályozni a bűnügyi költség viselését

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését. A döntéshez Salamon László csatolt különvéleményt.

Jogszabályfigyelő 2019 – 26. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/105–113. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

Van-e helye felülvizsgálatnak előkészítő ülésen meghozott jogerős ügydöntő határozat ellen?

Be. 565. § (1) és (2) bekezdésében foglalt eljárási szabály megsértése miatt nem lenne helye felülvizsgálatnak akkor sem, ha e szabály megsértésével valóban hátrányosabb büntetést szabott volna ki a bíróság az ügyész által indítványozottnál. Ennek a szabálynak a megsértése ugyanis nem szerepel a Be. 608. § (1) bekezdésében felsorolt, egyben a 649. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a felülvizsgálatot is megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között.