Jogszabályfigyelő 2019 – 26. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/105–113. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban két jogszabály-módosító csomagról, a szabálysértési elzárásról szóló rendelet módosításáról, az Alkotmánybíróság és a Kúria büntetőeljárást érintő döntéseiről, valamint az ügyfél-átvilágítási határidő októberig történő meghosszabbításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Módosulnak a végrehajtással összefüggő rendeletek, emelkedik a végrehajtás díja

Ügyintézési folyamatok egyszerűsítése

A szabálysértési elzárásról szóló rendelet módosítása

Bűnügyi költség a megismételt eljárás szabályaiban

Az összbüntetési eljárás során közömbös a bűncselekmények elkövetési ideje

Október 31-éig végezhető el pótlólagosan az ügyfél-átvilágítás

 

 Módosulnak a végrehajtással összefüggő rendeletek, emelkedik a végrehajtás díja

Összesen hét, bírósági végrehajtással összefüggő igazságügyi miniszteri rendelet módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag, amely a kihirdetését követő 45. napon (2019. augusztus 12.) lép hatályba.

Viszonylag kisebb mértékben változik a végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének és az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának a szabályozása, illetőleg a bírósági végrehajtási szervezetet érintő előírások. Jelentősen módosul ugyanakkor a végrehajtási ügyvitel és a pénzkezelés szabályozása. E körben fontos kiemelni, hogy változik valamennyi végrehajtható okirat kiállítására irányuló kérelemnyomtatvány tartalma (végrehajtási lap, végrehajtási záradék iránti kérelmek, bírósági letiltó végzés iránti kérelmek, átutalási végzés iránti kérelmek), illetve bővül a végrehajtók által kötelezően biztosítandó félfogadási idő. Az önálló bírósági végrehajtók a jövőben hetente már legalább három munkanapon kötelesek 8–12-ig ügyfélfogadást tartani, ezek közül az egyik ügyfélfogadási napon legalább 2 óra időtartamban csak „a jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozók számára” kell rendelkezésre állniuk. Ezen felül minden munkanapon 8–12 óra között telefonos „ügyfélszolgálatot” is kötelesek biztosítani.

Az ún. díjrendelet módosítása folytán emelkedik a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege. 100 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén például 4000 forintról 9000 forintra nő a végrehajtói munkadíj. A magasabb ügyértékekhez igazodó százalékok változatlanok maradnak, de ez ezekhez kapcsolódó konkrét összegek a 4000 forintos alapösszeg emelkedése folytán ugyancsak emelkednek (így például 1 000 000 forint feletti, de 5 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 36 000 forintot és az 1 000 000 forint feletti rész 2 százalékát kell majd megfizetni az eddigi 31 000 forint plusz 2 százalék helyett). Ha a végrehajtást kizárólag az adós pénzforgalmi számlája ellen kérik, a munkadíj minimumösszege ugyancsak 9000 forint lesz (a 0,5 százalékos mérték változatlanul hagyása mellett). A munkadíj emelkedésével összhangban magasabb lesz továbbá a végrehajtási költségátalány és a felszámítható készkiadás, illetve a behajtási jutalék összege is, továbbá módosul a végrehajtói díj- és költségelőleg szabályozása és a behajthatatlanság miatt szünetelés esetén a végrehajtást kérőt az eljárás végén terhelő fizetési kötelezettség is.

Joganyag: 18/2019. (VI. 28.) IM rendelet a bírósági végrehajtással összefüggő egyes igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/113. (VI. 28.)

Hatályos: 2019. 08. 12.

Megjegyzés: több rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

 

Ügyintézési folyamatok egyszerűsítése

Az illetéktörvényt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a külföldre utazásról szóló törvényt, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt, a harmadik országbeliek beutazásáról szóló törvényt és a menedékjogi törvényt érinti egyebek mellett az alábbi törvénycsomag, amely számos eljárási, nyilvántartási egyszerűsítést tartalmaz, a címében foglaltakkal egyezően. E jogszabályban találhatók ugyanakkor a kéményseprőipari tevékenységre vonatkozó új előírások és az e-ügyintézési törvény új rendelkezéseit is.

Joganyag: 2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/110. (VI. 27.)

Hatályos: 2019. 07. 01., 2019. 07. 27., 2019. 09. 30., 2020. 01.01.

Megjegyzés: több törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

 A szabálysértési elzárásról szóló rendelet módosítása

A rendőrségi fogdára való befogadás szabályainak az elkövető egészségügyi állapotával kapcsolatos pontosítását és néhány szövegcserés módosítást tartalmaz az alábbiakban hivatkozott belügyminiszteri rendelet, amely a kihirdetését követő napon, azaz 2019. június 28-án már hatályba lépett.

Joganyag: 57/2014. (XII. 5.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

Módosította: 26/2019. (VI. 27.) BM rendelet

Megjelent: MK 2019/110. (VI. 27.)

Hatályos: 2019. 06. 28.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Bűnügyi költség a megismételt eljárás szabályaiban

2019. szeptember 30-áig adott határidőt az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az Országgyűlés számára, hogy orvosolja azt a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, amelyet az idézett elő, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) megismételt eljárásra irányadó rendelkezései nem tartalmazzák a bűnügyiköltség-viselés alaptörvényi követelményeknek megfelelő szabályozását. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor a Be. 631. §-a alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasították.

Az AB azt vizsgálta az eljárása során, hogy „összhangban áll-e az Alaptörvény rendelkezéseivel az a szabályozás, amely a megismételt másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség azon részének a viselésére is a terheltet kötelezi, amely az eljárás megelőző szakaszában történt eljárási szabálysértések következtében áll elő”. A vizsgálat folytán megállapítást nyert, hogy „Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vitatott rendelkezés [Be. 631. §] megsemmisítését, sokkal inkább a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé. Ilyen módon biztosíthatóvá válik, hogy a bűnüldözés sikertelenségének kockázatát a bűnügyi költséggel összefüggésben az állam viselje”.

A fentiekre tekintettel az AB felhívást intézett az Országgyűléshez a jogalkotói feladatai teljesítésére.

Joganyag: 20/2019. (VI. 26.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény megismételt eljárásra irányadó szabályaival kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 631. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/109. (VI. 26.)

Hatályos: –

Megjegyzés: kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

  

Az összbüntetési eljárás során közömbös a bűncselekmények elkövetési ideje

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata szerint az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető törvény meghatározásakor az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje közömbös; annak van jelentősége, hogy az összbüntetésbe foglalás lehetősége mikor nyílt meg.

A Kúria rámutatott arra, kérdéses, hogy „a hatályos joganyag alapján, az összbüntetési eljárás során a korábbi Btk., avagy a Btk. összbüntetésre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmazni akkor, ha az összbüntetéssel érintett alapítéletek 2013. július 1. napja előtt, illetve az után elkövetett bűncselekményeket is elbírálnak. Ennek kapcsán pedig eldöntendő kérdés az is, hogy az összbüntetési eljárásban alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések megválasztása során az alapítéletek jogerőre emelkedésének vagy az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejének van-e jelentősége.” A kérdés megoldása és az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében a Kúria a fent említett jogegységi döntést hozta. Határozatának VII. pontjában áttekintette továbbá az összbüntetés kapcsán hozott korábbi jogegységi döntéseit, és további megállapításokat tett a 3/2002. BJE határozat egyes pontjainak az alkalmazhatósága tekintetében is.

Joganyag: 2/2019. BJE határozat az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/108. (VI. 25.)

Hatályos: –

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

Október 31-éig végezhető el pótlólagosan az ügyfél-átvilágítás

Az Országgyűlés a 2019. június 25-ei ülésnapján elfogadott törvénymódosítással az eredeti javaslatban szereplő 2019. augusztus 31-ei határidőtől eltérően, több mint négy hónappal, 2019. október 31-éig hosszabbította meg pénzügyi szolgáltatók számára a hiányzó ügyfél-átvilágítási adatok, nyilatkozatok beszerzésére nyitva álló határidőt azzal, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésétől számított három munkanapon belül (azaz legkésőbb 2019. június 28-áig) az érintett ügyfeleket az együttműködési kötelezettségükről tájékoztatni kell.

Az eredeti javaslatról a Jogszabályfigyelő 2019. – 25. heti számában olvashattak bővebben.

Joganyag: 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Módosította: 2019. évi XLIX. törvény

Megjelent: MK 2019/107. (VI. 25.)

Hatályos: 2019. 06. 25. 18 óra

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---