Jogszabályfigyelő 2022 – 42. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/167-170. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a végrehajtási törvényt érintő, a végrehajtást elrendelésével kapcsolatos szabályozás alaptörvény-ellenességét megállapító alkotmánybírósági döntésről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A pótmagánvádlót terhelő költség behajtására nem állítható ki végrehajtási lap

 

A pótmagánvádlót terhelő költség behajtására nem állítható ki végrehajtási lap

A bírói kezdeményezésre indult eljárásban az Alkotmánybíróság 2023. március 31-ei hatállyal megsemmisítette a Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontját, amely végrehajtási lap kiállítását teszi lehetővé a büntetőügyben hozott határozat polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján.

A határozat indokolása szerint: „[…] a korábbi és a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvénybe is [bekerült] az a szabályozás, amely a pótmagánvádló kötelességévé teszi meghatározott költségek viselését »pervesztessége« esetén. A pótmagánvádas eljárásban […] a pótmagánvádlónak legalább részben vállalnia kell az eredménytelen eljárás kockázatát, így különösen az eljárása és fellépése folytán felmerült költségeket. Ennek megfelelően a pótmagánvádló fellépése után keletkezett bűnügyi költségek tekintetében egyértelműen a pótmagánvádlót terheli a fizetési kötelezettség. A védő díjával és költségével kapcsolatban külön kiemeli a Be., hogy a pótmagánvádló kizárólag abban az esetben köteles a vádlott meghatalmazott védőjének díját és költségét megfizetni, amennyiben a vádat ő képviselte. A pótmagánvádló a védői díj és költség megtérítésével kapcsolatos fizetési kötelezettségének az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül köteles eleget tenni.”

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy: „Magánjogi marasztalás esetén a végrehajtás a Vht. 15. §-a alapján kiállított végrehajtási lappal történik. A végrehajtási lap kiállításának alapvető feltétele, hogy magánjogi jellegű marasztalásról legyen szó, és a végrehajtási lap kiállítását kontradiktórius eljárás előzze mely, amelyben a követelés megalapozottságát a bíróság vizsgálta. A Vht. 15. §-a végrehajtási lap kiállítását a büntetőügyben hozott határozat polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése esetén teszi lehetővé. A bűncselekménnyel okozott kárnak az ún. adhéziós eljárás keretében történő, sértett általi érvényesítése magánjogi jellegű marasztalás, ezért a Vht. alá tartozó végrehajtási eljárás keretében érvényesíthető.”

Az eljárás alapjául szolgáló indítvány a Vht. hivatkozott szakasza „polgári jogi igénynek helyt adó” szövegrészének a megsemmisítésére irányult. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás folytán sérül a bírósághoz fordulás joga, tekintve, hogy a Vht. 15. §-ának rendelkezése az indítványban támadott szövegrész folytán nem teszi lehetővé a pótmagánvádlót terhelő költség végrehajtási eljárás keretében történő behajtását, szükségtelenül korlátozva a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel 2023. március 31-ei hatállyal megsemmisítette a Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontját. Döntésének indokolásában utalt arra, hogy azért volt szükség a törvény adott pontja teljes szövegének a megsemmisítésére, mivel: „[…] az indítványozó által kért mozaikos megsemmisítés nem megfelelő megoldás, mert a Vht. 15. § (1) bekezdésének b) pontja hatályban maradó része mellett is fennmaradna a bizonytalanság, hogy a büntetőeljárásban született határozatok közül melyek esetén lenne lehetőség végrehajtási lap kiállítására.”

• Joganyag: 22/2022. (X. 19.) AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/168. (X. 19.)
• Hatályos: 2023. 03. 01. (megsemmisítés)
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

---