Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, felperes mint használatba vevő és az alperes mint használatba adó közterület-használati megállapodást kötöttek. A felperes a megállapodásban foglalt célokra és feltételek mellett használhatta az alperes kizárólagos tulajdonát képező, közterület besorolású ingatlant. Az önkormányzat képviselő-testülete a 8 évvel később a felperes szerződésszegésére hivatkozva visszavonta a közterület-használati megállapodással érintett ingatlan használatához adott tulajdonosi hozzájárulást, és felhívta az alperest a megállapodás felmondására, aki ennek eleget tett. A felperes a felmondást nem fogadta el és annak megállapítását kérte, hogy a felmondás hatályát vesztette, a közterület-használati megállapodás fennáll. Másodlagosan a felmondás jogellenességének és a közterület-használati megállapodás fennálltának megállapítását kérte. Az alperes egyebek mellett vitatta az eljáró bíróságok hatáskörét, állítva, hogy a kereset elbírálása közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozik.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság megállapította a felmondás jogellenességét és a felperes, valamint az alperes közötti közterület-használati megállapodás fennállását, és a felek közötti jogviszonyt polgári jogi jogviszonynak minősítette, és ebből adódóan a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak tekintette, ezt pedig a másodfok is helytállónak ítélte.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes az eljárás megszüntetését kérte arra figyelemmel, hogy az ügy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma hatáskörébe tartozik. Felülvizsgálati kérelmében változatlanul a perbeli jogviszony közjogi (közigazgatási) minősülése, erre tekintettel az ügy közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozása mellett érvelt. Kiemelte, hogy ha az önkormányzat közterület-használat kérdésében dönt, akkor nem az eljárt bíróságok által megjelölt mellérendelt jogviszonyról van szó, hanem közigazgatási hatósági ügyről, ami a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.
A 2022. január 18-án meghozott 1/2022. KPJE határozatot (a közterület-használati jogviszony közjogi vagy magánjogi jellegének megítéléséről és az ilyen tárgyú perben eljáró bíróság meghatározásáról) ellenére a felperes fenntartotta álláspontját a perbeli jogviszony magánjogi jogviszonykénti minősülése mellett. Kiemelte, hogy a felek jogviszonya a KPJE határozat tükrében sem minősíthető közjogi jellegűnek, tekintettel annak sajátos többlettényállási elemeire: egyrészről a szerződés 50 év határozott időre történt létrejöttére; másrészről arra, hogy nem kizárólag a közterület-használatára kapott feljogosítást díj ellenében, hanem annak felújítására, azzal kapcsolatos beruházás megvalósítására, azaz autonóm szerződő félként az alperesi akarattól független, önálló kötelezettségvállalásokat is tett.
A Kúria megállapításai
A Kúria felhívta a figyelmet: az összevont jogegységi tanács jogegységi határozata rendelkező részében két egyértelmű rendelkezést fogalmazott meg:
– A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony.
– A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
A felperes által hivatkozott, többlettényállási elemként felvetett körülmények (a jogviszony időtartama, a hasznosításon felül felújítási célú beruházásra kapott felhatalmazás) nem tekinthetők „az alperesi akarattól független, önálló kötelezettségvállalásnak”. Ezek a szerződési tartalmak egységesen és együttesen a felek alapvetően közterület-használatra épülő, annak tárgyában létrejött jogviszonyától el nem választható, annak létrejötte nélkül – kvázi önálló kötelmi jogi kötelezettségvállalásként – nem értelmezhető, hanem annak talaján álló szerződési elemek, ebbéli minősülésükön nem változtat egyedileg meghatározott (megtárgyalt) jellegük sem.
A perbeli jogkérdés közigazgatási jogvitának minősül, amelynek elbírálása közigazgatási bírói útra tartozik. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, és elrendelte a közigazgatási bírói útra tartozó, az első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék által elbírálandó kereseteket tartalmazó keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.V.20.352/2022/4.) a Kúriai Döntések 2022/10. számában 265. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés a) pont, 12. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés a) pont, 13. § (5) bekezdés.
