Gondozás elmulasztása, mint gondatlan emberölés

A Kúria megállapította, hogy a terhelt felmentése a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő emberölés bűntette miatt emelt vád alól törvénysértő volt, ezért a másodfokú bíróság végzését a Be. kötelező rendelkezése – Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja – alapján hatályon kívül helyezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a terheltet az ellene emberölés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen az ügyészség által bejelentett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az irányadó tényállás szerint: A terhelt a sértett fiának élettársa. A sértett 2009. óta szívbeteg volt, 2001. évtől kezdődően reziduális skrizoféniát is diagnosztizáltak nála. A sértett 2015 őszén megromlott egészségi állapota miatt kórházba került, mely után már állandó felügyeletre, ápolásra szorult. Ezen időszakban a sértett belátási képessége nagy valószínűséggel már hiányzott, valamint mentális állapota miatt állandó ápolásra és felügyeletre szorult. A sértett fia a sértett gondnokság alá helyezése, illetve idősek otthonába történő elhelyezése iránt nem intézkedett, a sértett felügyeletét a terhelttel közösen látták el, melyet a sértett elfogadott.

2016 januárjában a 80 éves sértett hiányos ruházatban kiment a házból és a ház oldalsó ajtaja melletti lépcsőn a műhely felé indult el, de a lépcsőn elesett. Ekkor a terhelt tartózkodott otthon és észlelte, hogy a sértett elesett, ezért gyermekével utána mentek, együttes erővel felemelték a földön fekvő sértettet és visszavitték őt a házba.

Ezt követően kb. 3 héttel a déli órákban, azalatt az idő alatt, amíg a terhelt az éjszakás műszakot követően aludt, a sértett a lakóingatlanból hiányos öltözetben kiment, elesett, és a házba visszamenni nem tudott. Az átlaghőmérséklet ezen időszakban -0,1 fok és + 3 fok között volt. A mindösszesen egy pelenkában és egy pulóverben lévő sértettre a fia 14 óra 45 perc körüli időben – amikor a munkából hazaért – talált rá a hátsó kertben, a tárolóhelyiségként funkcionáló épületrész előtt, a hóban fekve, erősen kihűlt állapotban. 15 órakor mentőt hívott, a mentő 15 óra 17 perckor szállította a sértettet kórházba. A sértett az intenzív terápiás kezelés ellenére 2016. január 31. napján elhunyt. A sértett halálának közvetlen oka a keringés összeomlása, szívelégedetlenség volt, ami a megelőző alsó és felső végtagok kiterjedt fagyási sérülései következtében jött létre.

A Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés szerint minősülő gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét az követi el, aki mást gondatlanságból megöl. Ennek megfelelően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele: az elkövető gondatlansága a cselekmény és eredmény vonatkozásában, továbbá a halálos eredmény és az elkövető cselekménye közötti okozati összefüggés. A gondatlanság két formája a tudatos gondatlanság (luxuria). és a hanyag gondatlanság (negligentia). A hanyag gondatlanságnak nincs értelmi és érzelmi oldala, azaz az elkövető nem látja előre a magatartása lehetséges következményeit, ebből következően pszichikus viszonya sincs ahhoz. A büntetőjogi felelősség alapja az elkövető mulasztása, amely a figyelem és körültekintés tanúsítására vonatkozó kötelességének a nem teljesítésében nyilvánul meg, és a lehetséges következmények előre nem látása akkor róható fel, ha az a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés elmulasztására vezethető vissza. Így a hanyag gondatlanság megállapításának két alapvető feltétele van az objektív gondossági kötelesség megszegése és a szubjektív előreláthatóság fennállása.

Mindezek tükrében büntetőjogi felelősség vizsgálata során először azt kellett vizsgálni, hogy a terheltet objektív gondossági kötelesség terhelte-e. Az alapügyben eljárt bíróságok helytállóan rögzítették, hogy sértett nem állt gondnokság alatt, így ez alapján terhelt élettársát – a sértett fiát – nem terhelte ez alapján gondozási kötelezettség, ebből eredően a terhelt segítőként annak teljesítésben nem vállalhatott közreműködést, így büntetőjogi felelőssége fel sem merülhet erre alapítva. A bíróságok ugyanakkor elmulasztották vizsgálni, hogy más jogcímen a terheltet terhelte-e gondozási kötelezettség a sértett vonatkozásában.

A Kúria megállapította, hogy a terhelt és a sértett között gondozási szerződés jött létre, amelyből eredő kötelezettségét a terhelt elmulasztotta. A gondozási szerződés atipikus szerződés (a Ptk. az egyes szerződések között nem nevesíti, ugyanakkor az öröklési szerződés szabályozása körében megemlíti ezt a szerződéstípust), így annak érvényességéhez a Ptk. külön alaki kellékek megtartását nem követeli meg (BH 2004.59.), ebből eredően a szerződés ráutaló magatartással is létrejöhetett. A terheltet, mint a szerződés kötelezettjét terhelő kötelezettség a sértett gondozása, ápolása, amelynek teljesítése a sértett egészségi állapotától, rászorultságától függ. Így a terhelt a sértett – állapotának megfelelő – gondozására volt köteles (melynek a tényállás tanúsága szerint az élettársával közösen tett eleget), ami az ítéleti tényállás alapján az állandó ápolását és felügyeletét jelentette. A sértett egészségi állapota ismert volt a terhelt számára, mert azt személyesen észlelte, illetve a sértett kórházi kezeléseiről és diagnosztizált megbetegedéseiről tudott.

A szubjektív előreláthatóság körében az vizsgálandó, hogy az objektíve előre látható és elkerülhető eredményt a saját képességeihez és lehetőségeihez mérten előre láthatta, és elkerülhette volna, ha a tőle elvárható figyelmet, körültekintést kifejti.

Az ítéleti tényállás szerint az eljárás tárgyát képező cselekményt megelőzően nem sokkal már hasonló esemény történt, a sértett egészségi (mentális) állapotában nem következett be pozitív változás, így a tőle elvárható figyelem tanúsítása esetén a terheltnek fel kellett volna ismerni annak a veszélyét (tudnia kellett volna), hogy ez az esemény megismétlődhet.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Rendőrökre támadó férfiakat ítéltek el
2020. július 10.

Az ózdi, illetve a hajdúböszörményi bíróság rendőrökre támadó férfiakat ítélt szabadságvesztésre gyorsított eljárásban - tudatta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Késedelem esetén informatikai hibára nem lehet hivatkozni
2020. július 10.

Késedelem esetén informatikai hibára nem lehet hivatkozni

A jogi képviselő informatikai rendszerében fennálló esetleges hiba még méltányos elbírálás esetén sem alapozza meg mulasztása vétlenségét, mert az elektronikusan kapcsolatot tartó felet terheli az a kötelezettség, hogy maga gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az elektronikus kapcsolattartási rendszer biztonságos alkalmazását.

Jogerős: nem rejtegetheti tovább az EMMI a szivárványcsaládokat
2020. július 9.

2015 óta húzódó ügynek tett pontot a végére a Fővárosi Törvényszék: helyesen járt el az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amikor megállapította: hátrányos megkülönböztetést követett el az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., amikor megtagadta a Szivárványcsaládokért Alapítvány felvételét a család.hu-ra.