Jogszabályfigyelő 2023 – 31. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/112–113. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/112–113. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A közigazgatási jogi felelősség körében elterjedt objektív felelősség jellemzője, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától. A közigazgatási jogszabályok megszegése önmagában a jogellenességre tekintettel jogkövetkezményt von maga után. Ebben az esetben a szubjektív elemeket a jogsértés megállapításához vizsgálni nem is kell, mivel a jog által védett közösségi érdeknek a jogalkotó olyan jelentőséget tulajdonít, hogy az a jogsértő vétkességétől vagy felróhatóságától függetlenül védendő – a Kúria eseti döntése.
Vitaindító írásunk témája az a bírói gyakorlat, amely az állami szerv által okozott személyiségi jogi jogsértés megállapításával kapcsolatos perekben a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével összefüggésben kialakult joggyakorlatot alkalmazza. Eszerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához.
Az EUB döntése szerint a jogorvoslat, ill. a fikció megdöntésének lehetőségével kellő mértékben érvényesülnek a büntetőjog alkotmányos elvei, így az objektív felelősség elve összhangban áll az Európai Alapjogi Chartával, ezért az azon alapuló határozatokat végre kell hajtani.
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.