Jogszabályfigyelő 2023 – 31. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/112–113. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban két alkotmánybírósági határozat mellett a kisajátítási szabályok eltérő alkalmazásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Objektív felelősség terheli az adatkezelőt az ún. pedofilnyilvántartás adataival kapcsolatban
2. Jogtalan szabálysértési elzárás miatti kártalanítási igény – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség
3. Kisajátítási szabályok eltérő alkalmazása

 

Objektív felelősség terheli az adatkezelőt az ún. pedofilnyilvántartás adataival kapcsolatban

Az eljárás lapjául szolgáló indítvány lényege akként foglalható össze, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló, 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2022. február 1-jétől hatályos módosítása „[…] következtében olyan hátrányos rendelkezések hatálya alá került [a büntetését korábban, 2011-ben kitöltő elítélt, aki jelenleg már büntetlen előéletűnek minősül], amelyek sem elítélésekor, sem szabadulásakor nem voltak hatályban, és amelyek következményeivel az elmúlt 11 évben nem kellett számolnia. Az indítványozó szerint [a] visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, hogy a korábbi elítéléséhez új jogkövetkezmény társul, nevezetesen, hogy az elítélés tényéről széles kör is értesülhet. {17/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [3] bekezdés}.

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy az indítványban hivatkozott módosítás létrehozott egy új nyilvántartást a gyermekeket sértő, a nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek személyes adatairól, illetve a bűncselekmény elkövetésével és az elítéléssel kapcsolatos adatokról.

A visszaható hatály kapcsán az AB rögzíti, hogy: „[…] a múltban létrejött jogviszonyok utólag történő megváltoztatása nem igazolható alkotmányosan. Ehhez képest tartós jogviszonyok esetében – hasonlóan a jogalkotói ígérvényekhez – a jogalkotói beavatkozás határát a szerzett jogok védelme és a bizalomvédelem követelménye jelöli ki. E körben – a beláthatóság és a tervezhetőség miatt – a rövid és/vagy a határozott időre szóló jogviszonyok és ígérvények élveznek magasabb szintű védelmet. Ezzel szemben a hosszú távra szóló és határozatlan idejű jogviszonyok esetében a – kellő felkészülési időt biztosító – jogalkotói beavatkozás a körülmények változására tekintettel alkotmányos szempontból általában elfogadhatóbb, de legalábbis nem teljesen kizárt. A jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni, a vizsgálat esetről esetre való mérlegelést igényel” {17/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [27] bekezdés}.

Az AB megállapította, hogy: „a Bnytv. 75/B. §-a szerinti nyilvántartásban csak addig szerepelhet az érintett, amíg a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel. A contrario, ha az érintett e nyilvántartásokban már nem szerepel, akkor a Bnytv. 75/B. §-a szerinti nyilvántartásból is törölni kell, függetlenül attól, hogy eltelt-e a tizenkét év, vagy sem” {17/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [32] bekezdés}. Erre tekintettel az indítvány vonatkozó részét elutasította.

„A Bnytv. [másik] kifogásolt rendelkezése szerint a bűnügyi nyilvántartó szerv mint adatkezelő a lehetséges mértékben biztosítja, hogy az adatokról ne legyen másolat készíthető, továbbá, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy az adat a felületről származik. Az adatbiztonság megvalósítása nem relativizálható. A személyes adat és ezen keresztül a magánszférához való jog Bnytv. szerinti súlyú korlátozása csak akkor alkotmányos, ha az adatkezelőt objektív felelősség terheli; felelős minden olyan incidensért, amely az adatok nem megfelelő kezeléséből, illetéktelen személy számára történő hozzáférésből keletkezett. Az adatkezelő nem hivatkozhat arra, hogy az adatok megfelelő védelmére nem volt lehetősége. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Bnytv. 75/C. § (3) bekezdésében szereplő »– a lehetséges mértékben –« fordulatot megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a megsemmisítésből nem következik az információbiztonsági szabályok változása, csupán az, hogy az információbiztonság esetleges sérelméért kit terhel felelősség, illetve ki viseli a sérelem kockázatát.” {17/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [39] bekezdés}

• Joganyag: 17/2023. (VIII. 3.) AB határozat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/C. § (3) bekezdés „– a lehetséges mértékben –” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/113. (VIII. 3.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

Jogtalan szabálysértési elzárás miatti kártalanítási igény – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség

Az indítványozó személygépjárműve tulajdonjogának a megszerzésével kapcsolatban nem tett bejelentést, így közúti szabályok megsértése miatt szabálysértési bírságot szabtak ki vele szemben, azzal, hogy a pénzbírság közérdekű munkával megváltható. Az indítványozó a közérdekű munkának eleget tett, azonban az erről szóló igazolás kvázi adminisztratív okok miatt nem jutott el az illetékes szabálysértési hatósághoz, pontosabban a szabálysértési hatóságot –megkeresésére – az eljáró kormányhivatal arról tájékoztatta, hogy: „az indítványozó elmulasztotta a közérdekű munkakötelezettsége teljesítését.” Erre tekintettel a nem a meg nem fizetett pénzbírságot szabálysértési elzárásra változtatták, amelyet az indítványozóval szemben foganatosítottak. Ezt követően derült fény arra, hogy az indítványozó a közérdekű munkát elvégezte, ugyanis „[…] a közérdekű munka elvégzéséről szóló igazolást a járási hivatal ügyintézője »szekrénytakarítás közben megtalálta«.”

Mindezek alapján perújítási eljárás keretében sor került az elzárásra átváltoztatásról szolgáló végzés hatályon kívül helyezésére, illetve az indítványozó kártalanítás iránti pert is indított, amely azonban sikertelenül zárult a számára. „A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Szabs. tv. 133/A. § (1) bekezdése a büntetőeljárási kártalanításhoz képest szűkebb körben, csak a jogerős döntés rendkívüli jogorvoslat keretében történő felülvizsgálata során engedélyezi a kártalanítást, amikor a felülvizsgálatot gyakorló hatóság a felelősséget megállapító szankciót kiszabó döntés helyett megszüntető határozatot hoz.” {Lásd: 18/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [14] bekezdés}.

A Szabs. tv. kártalanításra vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság akként határozott, hogy az indítvány nem megalapozott, ugyanakkor megállapította, hogy: „A kártérítési per indítását kizárja az a körülmény, hogy a szabadságelvonásról hozott bírósági döntés nem volt jogellenes, a kártalanítási per indítására pedig azért nincs lehetőség, mert a Szabs. tv. kártalanításról szóló fejezete nem teszi lehetővé a kártalanítást, ha a szabálysértési eljárás megszüntetésének nincs helye, bár a szabadságelvonásról (vagy annak tartamáról) alaptalanul rendelkezett a bíróság. Így az az alkotmányosan nem indokolható helyzet áll elő a hatályos jogszabályok alapján, hogy az olyan elkövető, akivel szemben a szabadság elvonására a bíróság megalapozatlan döntése folytán úgy kerül sor, hogy a jogerős döntésben kiszabott büntetését egyszer már végrehajtották, semmilyen kompenzációban nem részesülhet.” {Lásd: 18/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [72] bekezdés}.

„Az Alkotmánybíróság […] arra a következtetésre jutott, hogy a Szabs. tv.-ben az állammal szemben a szabadság alaptalan korlátozása miatt keletkezett kártalanítási igényre vonatkozó törvényi előírásának hiánya a törvényalkotó olyan mulasztása, amely ellentétes az Alaptörvény [vonatkozó rendelkezéseivel]. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság […] mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, aminek megszüntetésére határidő tűzésével hívta fel az Országgyűlést.” {Lásd: 18/2023. (VIII. 3.) AB határozat Indokolás [77] bekezdés}.

• Joganyag: 18/2023. (VIII. 3.) AB határozata a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti elzárás alaptalan sorra kerülésével kapcsolatos mulasztás megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/113. (VII. 3.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

Kisajátítási szabályok eltérő alkalmazása

A Kormány alábbiakban hivatkozott rendelete veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályokat állapít meg a kisajátítási szabályokat illetően annak érdekében, hogy a közérdekű cél megvalósítása ne szenvedjen aránytalan késést. Az eltérő szabályok nem alkalmazhatók azonban lakóházak, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításával érintett ingatlanok esetén.

• Joganyag: 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/109. (VII. 24.)
• Hatályos: 2023. 08. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

---