Okos kütyük, buta betegségek
Alapvetően határozzák meg a XXI. század emberének életmódját, életminőségét a mobiltelefonok, melyek használata nem várt következményekkel is járhat.
Alapvetően határozzák meg a XXI. század emberének életmódját, életminőségét a mobiltelefonok, melyek használata nem várt következményekkel is járhat.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek az upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Csoportos pert indítottak a Google ellen, azzal vádolva a céget, hogy a felhasználók internetforgalmát a privát böngészés során is követi.
A sötét és a legális fehér tér között felfedezhetünk egy szürke zónát. Ennek az átmeneti – közvetítő — térnek az intézményei belenyúlnak a jog által nem érintett tartományba, ám több szállal kapcsolódnak a jogilag szabályozott régiókhoz.
A Google és az Apple úgy döntött, hogy nem teszi hozzáférhetővé az okostelefon használók helyadatait a közegészségügyi hatóságok számára, így biztosítva a felhasználók magánéletének védelmét.
A virtuális eljárások, az online előzetes bizonyítás, a valós idejű technológiák, valamint a mobilügyvédek mind azt mutatják, hogy a technológia mára a jog szerves részévé vált.
A telepített szoftver továbbította az e-maileket, üzeneteket, kapcsolatokat és követte a felhasználók mozgását.
A GVH szerint a Telekom „Mennyit fizetnél egy iPhone-ért?” című elektronikus reklámlevelében nem tárgyilagosan hasonlította össze a saját és versenytársa előfizetői csomagjában kínált a készülékajánlatokat. A hatóság 12,5 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a jogsértésért.