Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.
Az OBH Jogos a kérdés rovata dr. Nagy Ágnessel, a Miskolci Törvényszék tanácselnökével készített interjút a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésről.
Szülészet, nőgyógyászat, sebészet – ezek azok az orvosi szakterületek, amelyek leginkább érintettek az egészségügyi kártérítési perekben. Az 1990-es évek elején látványosan megnőtt a betegek, hozzátartozók által indított perek száma, de nem a probléma több, hanem az információ – mondja Dr. Pribula László. A Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője szerint az érintettek sokkal tudatosabbak, mint korábban.
