Újabb kollektív igényérvényesítési forma: a képviseleti keresetek
Jelen állás szerint 2023. június 25-én fog hatályba lépni „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” hazai szabályozása.
Jelen állás szerint 2023. június 25-én fog hatályba lépni „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” hazai szabályozása.
Szinte minden napra jut egy korrupciós hír a nagyvilágból – de vajon tényleg a vállalati élet elkerülhetetlen része a korrupció? Az első, compliance kockázatok és következmények alcímet viselő cikket követően ezúttal betekintést nyerhetünk a vállalati korrupcióellenes (antikorrupciós) törekvések működési alaptételeibe.
Pénzügyi kockázatok, közvélemény által érzékelt korrupció és reputációs károk: nem olyan kifejezések, amelyeket a cégvezetők szívesen hallanának, mégis foglalkozni kell velük, mivel a vállalat jó hírnevét (és így közvetve működését) már egyetlen ügy is jelentősen ronthatja.
A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.