Ahogy a belügyi statisztikák adatelemzéséből kiderül, a koldulásért való bírságolás az esetek túlnyomó többségében nem éri el célját, sőt, rengeteg esetben annak egyenes következménye, hogy a pénzbírság elzárássá változik.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.
2023 februárjában a Háttér Társaság közérdekű adatokat kért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, hogy valós képet kapjon az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény hatásáról a média világában, azonban a hatóság csak részben volt hajlandó azt teljesíteni. A Háttér Társaság ezért a TASZ-szal pert indított, elsőfokon a Fővárosi Törvényszék az adatok kiadására kötelezte az NMHH-ot.
Magyarország legszabadabb embereit keresi a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – idén ismét SZABAD-díjjal jutalmazzák azokat, akik példamutató tettekkel álltak ki azért, hogy mindannyian egy szabadabb és egyenlőbb országban élhessünk. A díjra május 8-ig lehet jelölni a hétköznapi hősöket.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben. A szervezet célja, hogy felderítse a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassa ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegye a politikai célú visszaéléseknek – olvasható a szervezet Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.
A devizahitel-károsultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, hogy kimondják: a rendőrség a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt, így az előzetes tiltás jogsértő volt.
A törvény elfogadása óta sokan fordultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatához, a megkeresések során elhangzott kérdések alapján részletes tájékoztatót készítettek – derül ki a szervezet Jogászvilághoz eljuttatott közleményéből.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
Csupán 1-3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek – olvasható a TASZ Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a legkirívóbb korlátozásokat, de kérdés, hogy ez milyen változást hoz szeptembertől – írja a TASZ blogja.
