Pegasus-ügy: a TASZ hazai és nemzetközi jogi lépéseket tesz


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben. A szervezet célja, hogy felderítse a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassa ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegye a politikai célú visszaéléseknek – olvasható a szervezet Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.

A TASZ hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon: független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e. A megfigyelések későbbi szakaszaiban és a befejezésük után sem érvényesül külső kontroll, így a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs.

A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy nem elméleti jellegű problémáról van szó, hanem a jogsértések ténylegesen is megtörténnek, amiről a közvélemény csak a sajtónak köszönhetően szerezhetett tudomást. A kizárólag államok által megvásárolható Pegasus kémprogram nyomait több, nemzetbiztonsági szempontból érdektelen, de a kormányzat számára kellemetlen magyar célpont telefonján is megtalálták.

A TASZ minden lehetséges jogi eszközt felhasznál a törvénytelenül megfigyeltek jogainak érvényesítésére, és magyar, illetve nemzetközi szervek elé viszi az alapjogsértő titkosszolgálati szabályozás ügyét. A szervezet Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy nevében a nemzetbiztonsági törvény által kínált jogorvoslati utat járja végig. Panasszal fordult a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezni fogja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálatát. A további hazai jogérvényesítés első lépéseként tájékoztatást kért a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fog fordulni.

Mivel a visszaéléseknek több nemzetközi vonatkozása is van – a kémprogramot izraeli cég gyártotta és Magyarországon élő uniós állampolgárt is megcéloztak vele – a TASZ nemzetközi szinten is eljárásokat indít. Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik, bizonyíthatóan megfigyelt ügyfél ügyében az izraeli Legfőbb Ügyész vizsgálatát kezdeményezi. Ebben az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen küzdő független ügyvéd, Eitay Mack segít a szervezetnek. Az eljárás célja felderíteni, hogy a kémfegyver izraeli oldalról hogyan kaphatott exportengedélyt olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.

A TASZ szerint a Magyarországon tanuló belga diákaktivista, Adrien Beauduin megfigyelése kapcsán kimondható, hogy a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik: megsérti a személyek és munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát. A más uniós országokhoz képest szabályozatlan magyar titkosszolgálati rendszer elriaszthatja az uniós állampolgárokat a magyarországi tartózkodástól, ami ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel. A szervezet ezért az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.

A sajtóban eddig nyilvánosságra került információk alapján a megfigyelések politikailag motiváltak. A kormányzati kommunikáció évek óta visszatérő eleme, hogy idegen ügynöknek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak állítják be azokat, akik a kormány működésével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg. A TASZ ezért Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel közösen egy olyan tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli.

„Az, hogy a titkosszolgálatokat a nemzet helyett a hatalmat gyakorlók szolgálatába állítják, kínosan ismerős Közép- és Kelet-Európában. Megengedhetetlen, hogy a szükségképpen titkosan végzett hírszerző és elhárító munka az állampolgárok védelme helyett az elnyomásuk eszközévé váljon” – mondta Remport Ádám, a TASZ megfigyelési ügyekkel foglalkozó szakértője.

Az eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl Tivadar, Kollarics Flóra és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják. A TASZ Pegasus-ügyben végzett tevékenységéről részletes információk a folyamatosan frissülő https://tasz.hu/pegasus oldalon érhetők el.


Kapcsolódó cikkek

2020. május 1.

Lehallgat a házam?

Vajon az intelligens hűtőszekrény vagy az intelligens hangszóró veszélyt jelenthet az ügyvédi titoktartásra? Ez a kérdés napjainkban egyre többször merül fel.