Jogellenes volt a brit titkosszolgálat tömeges lehallgatási művelete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit titkosszolgálat, a GCHQ az online kommunikáció tömeges lehallgatásával megsértette a magánélethez való jogot, és az adatgyűjtés jogellenes volt – foglalt állást az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája.

A Liberty által „mérföldkőnek minősített győzelemként” hivatkozott ítéletben az EJEB azt is megállapította, hogy a tömeges lehallgatás sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, és nem biztosítottak megfelelő védelmet a bizalmas újságírói anyagoknak, de az EJEB szerint maga a tömeges lehallgatás önmagában nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A Nagykamara arra a következtetésre jutott, hogy a GCHQ rendszere az érzékeny digitális hírszerzési adatok külföldi kormányokkal történő megosztására nem volt jogellenes. A Nagykamarai ítélet a GCHQ online kommunikáció tömeges lehallgatásával kapcsolatos jogi kihívások ügyében hozott végső döntés. A Big Brother Watch és több civil szervezet még 2013-ban fordult bírósághoz, miután Edward Snowden leleplezései rávilágítottak, hogy emberek millióinak magánkommunikációját hallgatják le dolgozzák fel és tárolják a titkosszolgálatok.

Az ügy a GCHQ által korábban működtetett lehallgatási rendszert érintette, amelyet 2016-ban felváltott a nyomozati hatáskörökről szóló törvény (IPA). A keddi ítéletben, amely megerősítette az EJEB elsőfokú 2018-as ítéletét, a Nagykamara kimondta, hogy a rendszer három „alapvető hiányosságban” szenved.

Az EJEB megállapította, hogy a tömeges lehallgatást a miniszter engedélyezte, amely nem a végrehajtótól független szerv; a keresési kifejezések kategóriái, amelyek meghatározzák azokat a kommunikációtípusokat, amelyek lehallgathatók lennének, nem szerepeltek a lehallgatás iránti kérelemben; és hogy az egyénhez kapcsolódó keresési kifejezésekre (vagyis konkrét azonosítókra, például e-mail címre) nem kellett előzetes belső engedély.

Az EJEB ítéletében kimondta: „A tömeges lehallgatás hatalommal való visszaélésre ad lehetőséget, amely kockázat minimalizálása érdekében az EJEB úgy vélte, hogy a folyamatot„ végponttól végpontig tartó titkosítással ellenőrzést kell végezni ”, vagyis a brit titkosszolgálatnak értékelést kell végeznie a folyamat minden szakaszában és vizsgálnia kell a meghozott intézkedések szükségességét és arányosságát.

A tömeges lehallgatást már a kezdetektől független szerv engedélyhez kellett volna kötni, amely meghatározza a művelet tárgyát és hatókörét; és a lehallgatást felügyeletnek és független utólagos (visszamenőleges) felülvizsgálatnak kell alávetni.

”Megan Goulding, a Liberty ügyvédje elmondta: „A tömeges megfigyelés lehetővé teszi az állam számára, hogy olyan adatokat gyűjtsön, amelyekből bármit megtudhatnak bármelyikünkről – politikai nézeteinktől kezdve szexuális irányultságunkig. Ezek a tömeges megfigyelési rendszerek nem garantálják a biztonságunkat. „A magánélethez való jog mindannyiunkat megillet. A mai döntés egy egy lépéssel közelebb visz minket e veszélyes, elnyomó rendszer felszámolásához és a jogaink védelméhez.

” A Liberty szerint a döntés lehetővé teszi az új szabályozás az IPA-val szembeni eljárás megindítását,  amelyet a kritikusok „Snooper’s charternek” gúnyolnak – az Egyesült Királyság bíróságain, miután a Nagykamara határozata végleges.

Más kérelmezők hangsúlyozták, hogy még mindig rengeteget kell tenni a magánélet védelme érdekében, míg az ellenvéleményt megfogalmazó 17 bíró közül egyesek szerint a döntés nem volt elég bátor.

Ilia Siatitsa, a Privacy International jogi igazgatója szerint ez „mindenki számára fontos győzelem volt a magánélet és a szabadság terén az Egyesült Királyságban és azon túl”, de hozzátette: „Ezzel még nincs vége az ügynek”.

Jim Killock, az Open Rights Group ügyvezető igazgatója elmondta: „Az EJEB egyértelmű kritériumokat fogalmazott meg a jövőbeni tömeges lehallgatási rendszerek értékeléséhez, de úgy gondoljuk, hogy ezeket a jövőbeni ítéleteknél keményebb vörös vonalakká kell fejleszteni, nehogy visszaéljenek a lehallgatással.

”Az egyik, különvéleményt megfogalmazó bíró, Paulo Pinto de Albuquerque szerint az ítélet megnyitotta az elektronikus „nagy testvér” kapuit Európában. Négy másik bíró is részben nem értett egyet a többségi véleménnyel, és nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a digitális hírszerzési adatok külföldi kormányokkal való megosztásának rendszere nem volt törvényellenes.

A különvéleményt megfogalmazó bírák közül három idézte George Orwell 1984 című művét: „Természetesen nem lehetett tudni, hogy figyelnek-e egy adott pillanatban.”

Snowden 2013-as leleplezései rávilágítottak a Tempora kódnevű művelet részleteit, amelyben hatalmas mennyiségű, optikai kábel megcsapolásával szerzett adatot tárolta.

A kormányszóvivő elmondta: „Az Egyesült Királyságban az egyik legerőteljesebb és legátláthatóbb felügyeleti rendszer érvényesül a személyes adatok és a magánélet védelmére a világ bármely pontján. Ez a soha nem látott átláthatóság új nemzetközi viszonyítási alapot állít fel arra vonatkozóan, hogy a törvény miként védheti meg a magánéletet és az egyének biztonságát, miközben továbbra is dinamikusan reagál a változó fenyegetésekre.

(theguardian.com)

---