A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés
Ami a tényállást illeti, az örökhagyó a felperes testvére volt, az alperes pedig az örökhagyó házastársának előző házasságából született gyermeke. Az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében általános örököséül a házastársát (nevezett örökös) nevezte meg. A végrendelet szerint a végrendelet készítésekor (1987) az örökhagyónak kötelesrészre jogosult leszármazója nincs, amennyiben gyermeke születne, őt kötelesrészre lesz jogosult. A nevezett örökös az örökhagyóval egyidejűleg szintén végrendeletet készített, amelyben az örökhagyót nevezte meg örököseként, és kizárta az öröklésből a gyermekét (alperes). A nevezett örökös 2012-ben, az örökhagyó 2013-ban hunyt el. A közjegyző a hagyatéki eljárásban az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az alperes részére adta át végrendeleti öröklés címén. A kereset A felperes szerint az örökhagyónak a törvényes öröklés rendje szerint ő az egyetlen örököse, ezért keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóságok kiadására kötelezze az alperest. Érvelése szerint az örökhagyónak és a korábban elhunyt házastársának is egyértelműen az volt a végrendeleti szándéka, hogy egymást kívánták örökösükké tenni. A nevezett örökös az örökhagyó előtt elhunyt, a leszármazója (alperes) nem volt törvényes örökös, mivel az alperest a nevezett örökös kötelesrészre szorította. Ezért az…