Karrierutazás jogász diplomával I. – Milyen magas a katedra valójában?
Hétről-hétre megjelenő cikksorozatunkban a jogász képesítés birtokában elérhető különféle életpályákat mutatjuk be. Összeállításunk célja, hogy szakmai igényességgel, egyúttal közérthetően engedjünk bepillantást a lehetséges munkakörök valójába, továbbá iránymutatást nyújtsunk a foglalkoztatási szférába belépni készülő joghallgatók, pályakezdők számára. Bízunk abban, hogy írásaink megkönnyítik a szakmán belüli orientációt. A jogász szakmán belül a felsőoktatási oktatói, kutatói karrier sokak képzeletében a leginkább háborítatlan, irigylésre méltó életpályaként él. A diploma megszerzését követően az ember itt már szinte kizárólag a saját kedvelt kutatási területében mélyedhet el, megbolondítva mindezt esetleges pedagógiai ambíciói gyakorlati kibontakoztatásával. Kétségtelen, hogy a hivatás fent említett vonzó arca is sokszor megmutatkozik, útja azonban hasonló mértékben rögös és kitartást próbáló is egyszerre. E cikk origóját a 2011. évi CCIV. törvény (Felsőoktatási törvény – Ftv.) bújtatja „foglalkoztatási köntösbe”. A jogszabály az oktatással összefüggő feladatok ellátása kapcsán oktatói és tanári, önálló kutatói tevékenység végzése tekintetében pedig tudományos kutatói munkakörökről rendelkezik. Írásunkban a köztudatban leginkább ismert oktatói státuszt vesszük górcső alá, melynek „elnyeréséhez” mindenekelőtt legalább mesterfokozat (itt a jogi karokon, jogász szakon megszerezhető diploma) szükséges. Ennek meglétekor a Felsőoktatási törvény 27. § (1) bekezdése alapján hierarchikus rendszerben…