A Fővárosi Törvényszék 103.K.704.226/2023/9. számú ítélete az üzleti titokká nyilvánítható adatok körére vonatkozóan tartalmaz a jövőben is alkalmazható/alkalmazandó megállapításokat.
Vegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka dr. Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet – írja recenziójában dr. Faludi Gábor a Wolters Kluwer Hungary gondozásában nemrégiben megjelent műről.
Az alábbi cikk az iratbetekintés jogintézményének kérdéseit, célját és ténylegesen betöltött szerepét járja körbe.
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is elvi jelleggel rögzítette, hogy az üzleti titok körének meghatározása az érintett titokgazda gazdasági szereplő által meghatározott adatokat jelenti, az üzleti titokká minősítés az ajánlattevő kompetenciájába tartozik.
A Pfizer rajta kapta egy munkavállalóját, hogy több ezer fájlt töltött le a cég szervereiről.
A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozható. A NAIH rövid összefoglalójából megismerhetik, hogy milyen jogszerű indokok szükségesek az információszabadság, mint alapjog korlátozásához.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk második részében az üzleti titok külön törvényben biztosított védelméről, és a titokvédelem korábbi, Ptk.-beli szabályairól olvashatnak.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az eljárási garanciákról az Európai Bizottság és a GVH eljárása során.
