Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem túlzás az állítás: a magyar filmművészet jelentős alkotásaként tekinthetünk Török Ferenc legújabb rendezésére, az 1945 című mozira. A rendező a magyar filmtörténet legjobb hagyományait folytatja, ám a mű mégsem másolás. Önálló, egyéni hangú film született Ragályi Elemér finomhangolású, érzékeny kamerája előtt a magyar történelem máig kibeszéletlen, feldolgozatlan témakörét feszegetve. A film ugyanakkor nem vezeklés, de nem is feloldozás a múlt vétkeiért, és nem is holokausztfilm, hanem egy dráma, ami a falusi társadalom életét boncolgatja. Azt, hogyan hatottak a történtek a magyar lakosságra, nem pedig azt, hogyan hatottak a zsidókra.
Megrázó erejű, őszinte, fájdalmas, szembenéző ballada a 46 éves Török Ferenc eddigi legjobb munkája, mely egy különös esztendő világába visz el bennünket. Egy olyan világba, mely egyszerre akarta elfeledni a szörnyű múltat a maga gaztetteivel, bűneivel, elhallgatásaival, hazugságaival, bűntudatával, és kívánt új életet kezdeni. Azzal a bizakodással, hogy végre olyan változás kezdődik, mely elhozza az igazságosabb, tisztességesebb, becsületesebb, jobb életet kis faluban és nagyvárosban egyaránt.
Jelenetek a filmből (Fotók: Katapult Film)
A fekete-fehér film egy apró falu mikrovilágába vezet vissza minket, az 1945-ös esztendő augusztusának néhány órájába, ahol különös események peregnek le a szemünk előtt. Ezekben az órákban végigvonul előttünk a társadalom szinte minden rétege: a jegyzőtől a paptól, a vasutastól a rendőrőn, a kocsmároson át a parasztasszonyokig, a házasulandó fiatalokig, az autóval flangáló orosz katonákig – és a faluba váratlanul visszatérő zsidó származású emberekig.
A mű alig három órában lezajló története kilencven percben pereg le előttünk. 1945. augusztus 12-én, 11 óra tájban két feketeruhás ember száll le a vonatról a kis kelet-magyarországi falu kies vasútállomásán. Két titokzatos faládával érkeznek, bérelt lovas kocsira pakolják, majd a szekér mögött gyalogosan vágnak neki az egyórás távnak a falu központja felé.
A vasutas rosszat sejtve biciklire pattan, hogy az eseményről még azelőtt számolhasson be a település tényleges urának, a köpcös jegyzőnek, mielőtt a két idegen a központba ér. Eközben a faluban már javában zajlanak az előkészületek: a jegyző fia esküvőre készül.
A váratlan hír nyomán felbolydul a falu lakossága. Két idegen zsidó ember közeleg feléjük. Vajon mit akarhatnak? Követik-e őket további túlélők? Visszatérnek-e azok a korábbi falulakók is – egykori, barátok, ismerősök –, akiket alig egy évvel korábban megfosztottak vagyonuktól, akiket összegyűjtöttek, akiket a szemük láttára, olykor tevőleges segítségükkel elhurcoltak, s akiken döntő többségük nem akart segíteni? Ha ezek az emberek a háború borzalmait követően visszaszállingóznak, vissza kell-e adni nekik azokat a tárgyakat, üzleteket, házakat, amelyeket a falu lakói egymás között osztottak szét, s melyekről esetleg már „papírjuk is van”?
Történetmesélésében, az alkotás stílusjegyeiben, ritmusában, képi világában, dramaturgiájában, párbeszédeiben a rendező a magyar filmtörténet legjobb hagyományait folytatja. Jancsótól Tarr Béláig fedezhetünk fel hasonlóságokat, néha pedig még a görög dráma, az igényes western stílusa is kiérződik a feszültségteremtő képsorokból. A mű mégsem másolás. Önálló, egyéni hangú film született Ragályi Elemér finomhangolású, érzékeny kamerája előtt.
Kiváló a színészi játék is. A jegyző szerepében Rudolf Pétert láthatjuk, aki tizenöt kilót hízott azért, hogy még hitelesebben játssza el a kopasz, kövér, izzadó fejű kiskirályt, aki saját érdekében keverte a kártyákat a háború idején, és közvetlenül is felelős barátja haláláért. Hiteles alakítást nyújt Nagy-Kálózy Eszter a jegyzőfeleség szerepében, de profi játékot nyújt az epizódszerepekben a többi színész is: Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István, Terhes Sándor, Székely B. Miklós.
Érdekesség, hogy az idősebb zsidó embert az az Angelus Iván formálja meg, aki Török Ferenc és Reich Péter mellett társproducere a filmnek, de már nem érhette meg a premiert: 2016 októberében, 49 éves korában, váratlanul elhunyt. A másik érkezőt az a Nagy Marcell alakítja, aki Koltai Lajos Sorstalanság című filmjének ifjú főszereplője volt 2005-ben. További érdekesség, hogy a Saul fia alkotói közül az 1945-ben is Rajk László felelt a látványtervezésért, Zányi Tamás pedig a hangért.
A mű a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült, a Katapult Film gyártásában. Először a Berlinale Panoráma-programjában volt látható 2017 februárjában, Magyarországon pedig áprilisban, a Titanic Filmfesztiválon. Április 20-tól kerül a hazai filmszínházakba a Katapult Film forgalmazásában, s az év során tovább folytatja a szereplést rangos nemzetközi fesztiválokon.
A film a magyar történelem máig kibeszéletlen, feldolgozatlan témakörét feszegeti. A mű ugyanakkor nem vezeklés, de nem is feloldozás a múlt vétkeiért, bűneiért. Nem ítélkezik, igaz, nem is ment fel senkit. „Ez a mozi nem ítélkezni akar, ennél többre vállalkozik – fogalmazott korábban Angelusz Iván. – Akkor játszódik, amikor még látszólag van esély egy napfényes úton elindulni, s egy olyan évet jár körül, melynek sötét emléke máig velünk él. Ez nem holokausztfilm, hanem egy dráma, ami a falusi társadalom életét boncolgatja. Azt, hogyan hatottak a történtek a magyar lakosságra, nem pedig azt, hogyan hatottak a zsidókra.”
Török Ferenc alkotása marcangoló, de bátor önvizsgálat, szembesítés, egyben szembenézés a magyar történelmi múlttal, talán a kibeszélés szándékával is.
A művészet ezt a szembenézést ezúttal is megtette. Most már másokon a sor.
A film trailere itt látható: https://youtu.be/scBAVpRnJWQ?list=PLeVEDqIjsDoae1U1uZ1sQbjdjziz4vv40
| 1945 és más történetek |
|---|
Az 1945 című játékfilm Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszéléséből született, melyből a szerző és Török Ferenc rendező közösen írta a forgatókönyvet. Az író novelláiból 1945 és más történetek címmel jelenik meg kötet a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, mely 2017. április 21-e és 23-a között zajlik a Millenárison. Egy nappal az országos filmpremiert követően, április 21-én, pénteken 16 órakor, az Osztovits Levente teremben mutatják be a Noran Libro kiadásában megjelent kötetet a szerző jelenlétében, aki 17 órától dedikálja is könyvét. Az eseményen jelen lesz Török Ferenc, a film rendezője, operatőre, Ragályi Elemér, látványtervezője, Rajk László és két főszereplője, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter. Szántó T. Gábor és Török Ferenc április 20-a és 28-a között nyolc vidéki városban vesz részt beszélgetéseken, a vetítéseket követően. |
