1956 nagyhatalmi játszmái

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világpolitika érdeklődésének középpontjában állt a magyar forradalom, de éppen annak összefüggései adhatják a fő magyarázatot, miért is volt törvényszerű a forradalom bukása – olvasható ki egy volt brit diplomata most megjelent kötetéből.

„1956-ban három nagyhatalom is tett heroikus erőfeszítéseket, hogy katonai erő bevetésével javítson pozícióin. Izraellel összejátszva a britek és a franciák megtámadták Egyiptomot, hogy elkergessék az ország diktátorát és visszaszerezzék a Szuezi-csatornát – e kísérletük néhány óra leforgása alatt összeomlott. A Szovjetunió pedig tankjait vetette be, hogy letörje a Magyarország szabadságáért kirobbant munkásfelkelést – és a nagyvilág megvetésével dacolva, ottani uralmukat további harminc évre sikerült is meghosszabbítaniuk. A drámát ezeknek az összecsapásoknak véletlenszerű egybeesése hozta létre. Mindkettő ugyanakkor, október utolsó napjaiban érkezett el tetőpontjához.” Nem más, mint Douglas Hurd egykori brit külügyminiszter összegzett így tömören, amikor könyvrecenziót írt honfitársa munkájáról. Ez a munka nem más, mint Peter Unwin Nagyhatalmi játszmák 1956 – A magyar forradalom a világpolitika erőterében című izgalmas kötete, amely eddig kevéssé ismert nézőpontból emlékezik vissza e jelentős év történéseire.

Peter Unwin ugyanis brit diplomata volt, aki 1956 júliusában, 24 évesen, éppen azon a napon kezdett el dolgozni a londoni külügyminisztériumban, amikor Nasszer államosította a Szuezi-csatornát. Napi feladata volt, hogy képben legyen a nagyvilág eseményeiről. A Közel-Kelettel foglalkozó részleghez osztották be, ám ahogy elérkezett az ősz, mind jobban kezdte foglalkoztatni a magyar belpolitika, és rabul ejtette „a magyar Dávid drámai küzdelme a szovjet Góliát ellen”. Pedig a forradalom kitörése előtt, bevallása szerint, nem sokat tudott Magyarországról. Aztán két évvel később, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után, Budapestre küldték harmadtitkárnak a budapesti brit külképviseletre. A vasárnapok az amerikai nagykövetségen tartott szentmisével kezdődtek ő és felesége számára, melyet az ’56 viharos őszén odamenekült és ott ideiglenes otthonra lelő Mindszenty bíboros celebrált.

Unwin 1963-ig dolgozott Magyarországon, de az ország és történelme örökre magával ragadta. A későbbi években szinte hobbiként, minden fellelhető irodalmat elolvasott az ország történetéről, és ahogy karrierje felfelé ívelt a brit külügyben, annál erősebben tudott lobbizni, hogy újra állomáshelye lehessen Budapest. Ennek eredményeként 1983-ban térhetett vissza a magyar fővárosba, a brit nagykövetségre, immáron nagykövetként, ahol három évig töltötte be e tisztet. Alaposan megismerte tehát Magyarországot, a magyar múltat, olyannyira, hogy első könyvét éppen Nagy Imréről írta, s 1989. június 16-án részt is vett a néhai magyar miniszterelnök és társainak újratemetésén. (Kötete 1991-ben jelent meg angolul, két évvel később magyar nyelven.) A Kossuth Kiadó gondozásában most napvilágot látott művét 2006-ban írta, s tíz év késéssel érkezett el a magyar kiadás. Pedig Vértessy Péter, a BBC Világszolgálat magyar adásának volt vezetője már frissiben lefordította, majd fiókja mélyére süllyesztette, s csak most látta elérkezettnek az időt, hogy munkájával bekopogtasson egy magyar kiadóhoz.

A kötet 2016 októberi, budapesti bemutatójára ugyan egészségi állapota miatt már nem tudott eljönni a szerző, de videóüzenetben üdvözölte a magyar megjelenést. Hangoztatta, hogy amikor 1958-ban megérkezett új munkahelyére, a félelem légkörét tapasztalta, ami érthető volt egy olyan időszakban, amikor alig néhány héttel korábban végezték ki a forradalom vezetőit. Kiemelte: fontos, hogy az 1956-os magyar történéseket azokba a történelmi folyamatokba helyezzük, amelyek akkor a világot jellemezték.

A bemutatón Rainer M. János történész, 1956 jeles szakértője dicsérte a könyvet, és jellemezte jó értelemben vett ódivatúnak, és modernnek. A kötetből kiérződik, hogy Peter Unwin egyszerre tudós, magánember és moralista – fogalmazott. Érző, értő és okos emberként élte át az eseményeket mind a brit külügyben, mind később Magyarországon. Az objektív tudósi szál mellett párhuzamosan vonul végig egy személyes szál is, amely még hitelesebbé teszi leírásait. Egyben moralizál is, amikor például negatív színben tünteti fel Anglia szerepét az 1956-os szuezi „kalandban”. Emellett nehezen hozzáférhető információkkal is gazdagítja az időszakról alkotott képet – tette hozzá a történész.

Érdekes szerkezetű, nagy ismeretanyagra épülő, olvasmányos könyvet vehetünk a kezünkbe, mely az elnagyoltan fogalmazó történelemkönyvek mellett odafigyel az apró, de fontos részletekre is.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Peter Unwint 1986-ban a dániai brit nagykövetség élére nevezték ki, majd 1989-től 1993-ig Londonban, a Brit Nemzetközösség főtitkár-helyetteseként tevékenykedett, de a szívében mélyen elraktározta az 1956-os esztendőt, az akkori világpolitikai jelentőségű történéseket. „Következményeik minden, azóta eltelt évtizedre befolyást gyakoroltak” – állapítja meg művében.

---