Európa új kulturális, intelligens- és demokrácia-fővárosokkal gazdagodik a jövő esztendőben.
Bad Ischl, Tartu, Bodø – Európa kulturális fővárosai
A rangos címet első alkalommal ítélték oda vidéki osztrák településnek és környékének: Bad Ischlnek és Salzkammergutnak. Az egész esztendő során programáradat vár az idelátogatókra. A kultúra az új só – ez az új szlogen, utalva arra, hogy az UNESCO Világörökség-listáján szereplő Salzkammergut térsége híres volt sóbányászatáról. A sóbányászat története hétezer évvel ezelőtt kezdődött a festői szépségű kis településen, Hallstattban. A sókereskedelem virágoztatta fel a régiót, s nyújtott biztos megélhetést az itt élő embereknek.
A programsorozat a hagyomány megőrzését helyezi a középpontba a kézművességtől a zenén, a színházon és az irodalmon át a gasztronómiai kultúráig, sőt az utazás művészetéig. Salzkammergut tavai nyaranta mindig is vonzották a környékbelieket, a távolabbi vidékeken élőket, s a közlekedési feltételek javulásával ebből nőtte ki magát a XIX. században a turizmus, melynek fejlődése azóta is töretlen. Itt található Ausztria legnagyobb tava, az Attersee, az ország legmélyebb tava, a Traunsee (egyben a második legnagyobb), a Mondsee, a Fuschlsee és a Wolfgangsee, a legnépszerűbb (mely a magyarok körében is igen kedvelt), valamint a Hallstatti tó.
Bad Ischl egykoron a Monarchia nyári fővárosa volt; a Kaiservilla, Ferenc József és Sisi egykori rezidenciája ma múzeum (Fotó: Falus Tamás)
Bad Ischl fürdőváros az Ischl és a Traun folyók találkozásánál fekszik. Már a XIX. század elején rájöttek, hogy a sós fürdő jótékony hatással van a beteg bányászok egészségére. Később a császári család tagjai is felfedezték maguknak Ischl települést, mely egyre híresebbé vált. Rezidenciák, szállodák épültek, nyaranta itt lakott Lehár Ferenc, Johannes Brahms és Johann Strauss is. 1906-ban lett a neve Bad Ischl, hamarosan gyógyüdülőhellyé is nyilvánították, majd városi rangra emelték. Híres látnivalói többek között a Kaiservilla és a császári park, a Lehár-villa, a Zauner Cukrászda és az Ivócsarnok.
Tartu Észtország második legnagyobb városa, itt alapították 1632-ben az ország legrégebbi és ma is legnívósabbnak tartott egyetemét. Ezért is nevezik a települést „észak Heidelbergjének”. Az ország első színháza, a Vanemuine is itt található. De a Legfelsőbb Bíróság székhelye is Tartu. Az intellektuális város hosszú idő óta a tudományos gondolkodás, az innováció és a kulturális fejlődés központja. A Túlélés művészete – ez a mottója 2024-ben a programoknak, melyek központi témái lesznek az egyediség, a fenntarthatóság, a nyitottság és a közös alkotás.
Bodø, az Észak-Norvégiában fekvő település az első európai kulturális főváros, amely az északi sarkkörtől északra helyezkedik el. Nordman megye székhelye. A térség egyik leggyorsabban fejlődő városa, mely mégis földrajzáról és éghajlatáról híresebb. Itt is jellemző az éjféli Nap, vagyis amikor az égitest még éjfélkor is, vagyis a nap huszonnégy órájában a horizont felett marad. A fehér éjszakák június elejétől július első feléig tartanak. A világ legerősebb árapály-jelensége Bodø városától keletre, a Saltstraumen tengerszorosban figyelhető meg. Meglepően enyhe errefelé a tél, alig megy 0 Celsius-fok alá a hőmérséklet, nyáron viszont meg kell elégedni a tízegynéhány fokokkal.
Bodø látványos, ünnepi nyitórendezvényét 2024. február 3-án, a kikötőben tartják (Fotó: visitbodo.com ©Bjørnådal Arkitektstudio)
A kulturális események e Nordland-régió tengerparti kultúrájára fognak épülni, melynek fő eleme a lapp (számi) kultúra. A lappok Észak-Skandinávia őslakóinak számítanak, leszármazottjaik szétszórtan élnek a skandináv országokban. A hegyek és a fjordok is részei az itteni tengerparti és sarkvidéki kultúrának, melyből szintén ízelítőt kaphatnak majd az idelátogatók. Nordland by Light elnevezéssel 2024. november 15. és 30. között az év vége egyik szó szerinti fénypontjának ígérkezik a fényfesztivál: különleges homlokzati világítások, fényinstallációk, fényséták, a fény és a perspektíva fogalmának művészi értelmezései teszik látványossá a búcsút a kulturális főváros megtisztelő címétől.
Egyébként már megvannak a következő évek európai kulturális fővárosai is: 2025-ben Chemnitz (Németország) és Nova Gorica (Szlovénia); 2026-ban Oulu (Finnország) és Trencsén (Szlovákia); 2027-ben Liepāja (Litvánia) és Évora (Portugália); 2028-ban České Budějovice (Csehország), Szkopje (Észak-Macedónia) és egy később kijelölendő francia város.
Bécs – A demokrácia európai fővárosa
Barcelonát követve, 2024/2025-ben a katalán fővárostól Bécs veszi át a demokrácia európai fővárosa címet. A kétlépcsős választási folyamat során először ismert nemzetközi szakértők, a művészet, a gazdaság, a civil társadalom képviselői értékelték a jelentkezők pályázatát, a demokráciával összefüggő programjaik kreativitását, újító jellegét. Ez után 47 ország négyezer polgára online módon küldte el szavazatát. Többek között Pozsony, Lipcse, Gdansk és Izmir előtt, szoros versenyben lett az első az osztrák főváros.
„A demokrácia azt jelenti, hogy az ember beleszól az őt érintő dolgokba” (Fotó: ©Filmspektakel)
A hírek szerint Bécs klímavédelmi törekvései bizonyultak nagyon erősnek. A város pályázata egy átfogó demokratizálódási stratégián alapult, melynek középpontjában a közigazgatási folyamatok megnyitása és demokratikus újításokkal való gazdagítása állt – olvasható Bécs Város Külképviseleti Irodájának tájékoztatójában. A város célja, hogy a demokráciaév során számos olyan innovatív megoldást mutasson meg, melyek révén az emberek közvetlenül vehetnek részt saját környezetük, életük alakításában. Mert a demokrácia azt jelenti, hogy az ember beleszól az őt érintő dolgokba – fogalmazta meg Jürgen Czernohorszky, a demokráciai törekvésekért felelős városi tanácsnok. Bécsnek már korábban is indultak olyan projektjei, melyek célja a polgároktól közvetlenül jövő kezdeményezések felkarolása. Például a Kinder- und Jugendmillion, melynek keretében gyerekek és fiatalok dönthetnek egymillió euró sorsáról, és javasolhatnak számukra fontos változtatásokat, fejlesztéseket. A Wiener Klimateam elnevezésű projektben pedig a városlakók az ötletek benyújtásától egészen a megvalósításukig részt vehetnek a város élhetőségét javító programokban.
Bécs célja, hogy ne csak a legélhetőbb, de a legdemokratikusabb városa is legyen a világnak.
Dublin – Az intelligens turizmus fővárosa
Jövőre Dublin viselheti az intelligens (vagy okos-) turizmus fővárosa megtisztelő címet.
A titulust (angolul: European Capital of Smart Tourism) ötödik alkalommal ítélte oda az Európai Bizottság. Az elnevezés mögött komoly program és vállalások sora áll. Az unió célja az intelligens és fenntartható turisztikai megoldások, a digitalizáció, az akadálymentes hozzáférés elterjedésének segítése, a városok vonzerejének erősítése, mely elősegítheti gazdasági növekedésüket.
Az ötlet Ujhelyi István magyar és Renaud Muselier, korábbi francia EP-képviselő együttes kezdeményezése volt. Első alkalommal, 2019-ben Helsinki és Lyon, 2020-ban Göteborg és Malaga volt a két nyertes, majd egy év járványszünet után, 2022-ben Bordeaux és Valencia, 2023-ban pedig Páfosz és Sevilla viselhette ezt az elnevezést. (Utóbbiról szóló írásunkat itt olvashatja el.) A 2024-es esztendőre 17 ország 30 városa pályázott; Írország fővárosa megelőzte a rövidített listára felkerült német Bremerhavent, a szintén ír Corkot, az olasz Genovát, a svéd Helsingborgot és a spanyol San Sebastiant.
Dublin híres gyalogoshídja, a Ha’penny Bridge (Fotó: Falus Tamás)
A zsűri értékelése szerint Dublin történelmi értékei és kultúrája mellett példaértékű, kreatív pályázatával is kiérdemelte a címet. Fenntarthatósági és stratégiai turisztikai jövőképe dicséretre méltó – szólt a méltatás. A korábbi időszakokban a város vezetése a lakókat bevonta a döntéshozatalokba, akik így közvetlenül is részesei lehetnek a célok kitűzésének, megvalósításának, az innovációknak. Az önkormányzat egyebek mellett arra törekszik, hogy Dublin 2026-ra a világ első autizmusbarát városává váljon.
A turisták által népszerű ír főváros az elmúlt években is sokat tett új értékek létrehozásában. Teljesen újjáépült például az egykoron lepusztult környék, a Grand Canal Dock zónája, mely a Canal, azaz a csatorna mentén fekszik Dublin második és negyedik kerületében (Dublin 2-ben és 4-ben.) Itt van többek között a Google európai központja is, több épülettel, s a Facebook is a környéken rendezte be európai főhadiszállását. Emiatt is sok fiatal lakik a környéken, akik munkahelyük közelében bérlik apartmanjukat.
A turisták kedvelik a sétahajókázást a megtisztított csatornákon, és változatlan kedvencük az innen pár DART- (HÉV-) megállónyira lévő Temple Bar szórakozónegyed, valamint a Liffey folyó partja a híres Ha’penny Bridge nevű gyalogoshíddal, a folyó túlpartján lévő O’Connell Streettel.
