703 éves a közjegyzőség Magyarországon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közjegyzők működésének első írásos dátumaként 1308. november 27-ét tartjuk, amely ahhoz az eseményhez kapcsolódik, amikor Károly Róbert megkoronázását két közjegyző hitelesíti. Ez az első fennmaradt írásos dokumentum arról, hogy közjegyzői tevékenység jelen van Magyarországon és ettől kezdve kezdték kiépíteni a maihoz hasonló közjegyzői szervezet alapjait.

Dr. Horváth Gyöngyi
1994-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1994 és 1996 között az ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézetében doktorandusz hallgatóként fő kutatási területe a bírósági szervezetrendszer volt. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében 2003-ban európai szakjogászként is diplomázott. 1996–2007-ig az Igazságügyi Minisztérium (majd Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) Igazságügyi Igazgatási és Kodifikációs Főosztályán vezető tanácsos. 2008-tól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ügyvezetőjeként a közjegyzői kart és szervezeteit képviseli. Szabadidejét leginkább a családjával tölti, utazik, rendszeresen sportol.

A jogászszakma legszebb részének a jogalkotást tartja.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem készültem jogásznak, illetve a jogi egyetem mellett a korábbi MTA Szociológiatudományi Intézetben szociológiát is hallgattam, a szakdolgozatom készítésén keresztül kerültem kapcsolatba az akkori igazságügyi szervezettel. 1996-tól kezdődően 11 éven át részt vettem az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs Főosztályán először az igazságügyi reform részeként a bírósági szervezetet érintő törvények, majd az igazságügy területéhez tartozó jogszabályok előkészítésében. Több éven keresztül foglalkoztam a közjegyzői szervezetet érintő jogszabályokkal, illetve az igazságügyi szakértői intézményrendszer átalakítását megalapozó törvények előkészítésével.

2008-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ügyvezetőjeként már a közjegyzői kart és szervezeteit képviseli. A MOKK igazgatásában most azon az oldalon ül, amit annak idején felügyelt. Ez óriási előnyt jelent, hiszen megvan a gyakorlata, hogy mit várnának el a másik oldalon.

A bírói szervezet melletti jogalkotásnak részét képezte a közjegyzői szervezetre vonatkozó jogalkotás is, és én így egyre szorosabb kapcsolatba kerültem a szervezettel, illetve amikor a kodifikációs osztályokhoz hozzácsatolták a szervezeti felügyeletet ellátó egységeket, gyakorlatilag az igazgatási felügyeletet is elláthattuk.

A MOKK nem pusztán országos érdekvédelmi szervezet, hanem jogszabályokat is kezdeményez és közreműködik azok előkészítésében, a közjegyzői kar irányításával és szervezésével kapcsolatban is ellát feladatokat, működteti a közjegyzői levéltárat, illetve számos központi nyilvántartást vezet. Szerencsésnek tartom magam, hogy mind a mai napig – ugyan szűkebb körben, de – részt vehetek az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében.

2008-ban kevés létszámmal működött a Kamara, de mára már több mint 70 munkatársa van, 3 épületben dolgozunk és a feladatkör is a többszörösére duzzadt.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény az eljárást a közjegyzők hatáskörébe utalta és ezzel együtt megkapták azt a hatáskört is, hogy az európai fizetési meghagyásokat is kibocsássák.

A hazai fizetési meghagyásos eljárás – természetes személyeket ide nem értve – online módon kezdődik az ún. nagy felhasználói kibocsátásra, ami egy központi rendszerbe „érkezik” és onnantól az ügyelosztás automatizált. Az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás jellegből adódóan papíralapú maradt és bármelyik közjegyzői irodában benyújtható.

Miután az EU fizetési meghagyásra rendeleti szabályozás vonatkozik, a közösségi jogot kell alkalmazni, ami nem változott, az az, hogy ugyanazt a díjat kell megfizetni az európai uniós fizetési meghagyásra, mint amit a hazai jogalkotó megállapított.

A fizetési meghagyásos eljárás beindítását követően az ügyvédi karból támogató és elismerő nyilatkozatok is érkeztek az eljárással kapcsolatban. Nem állítottuk soha, hogy ez a rendszer tökéletes és nem lesz a bevezetésének olyan szakasza, ami nehézségeket okoz, de változatlanul úgy gondoljuk, hogy a lehetőségekhez, a rendelkezésünkre álló időkorláthoz képest olyan működő rendszert sikerült kifejleszteni, melyben eddig nem alkalmazott újítások is vannak. Sok mindent tanultunk más, az állam által működtetett rendszerekről és továbbfejlesztettük a külföldön már ismert hasonló rendszereket is annak érdekében, hogy a rendszer gyorsabban működjön, felhasználóbarát legyen. Aki ezeken az első nehézségeken túljutott és hajlandó is volt megtanulni a rendszert, azok nagyon pozitívan nyilatkoznak.

Amikor a rendszert annak idején üzembe helyeztük, még mi sem tudtuk pontosan, hogy mekkora felhasználói ügyfélkörrel és mekkora ügyszámmal fogunk dolgozni.

Azon vagyunk, hogy ez az infrastruktúrafejlesztés egy olyan irányba mozduljon el, hogy a felhasználók is napi szinten érezzék, hogy a rendszer gyorsan és hatékonyan működik. Nekünk sem volt könnyű az a jogalkotási környezet, amiben az egész megszületett, mert pont kormányváltás volt napirenden, miközben még ennek a rendszernek a végrehajtási rendeleteit még szövegezték a minisztériumban. Magukkal a felhasználókkal az indulás előtt lehetőség volt egy szélesebb konzultációra és ezt követően számos előadást tartottunk többek között a Budapesti Ügyvédi Kamarában is, de az elsődleges feladatunk természetesen a közjegyzők felkészítése és oktatása volt.

Az Európai Unió bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó több munkacsoportjában is dolgozott szakértőként. Ha jól tudom, 2011-től egy újabb megbízást kapott és ezáltal a munkája egy része áttevődik Brüsszelbe.

Az európai jogalkotásban az európai közjegyzői szervezet meghatározó és aktív szereplő. Magyarország EU tagsága folytán két olyan jogalkotási prioritás van ma a magyar elnökségnek, ami közvetlenül érinti a közjegyzői kart és ebből az egyik az európai öröklési rendelet. Az EU eltökélt, hogy a hagyatéki eljárásokban egységes eljárást próbáljon bevezetni. Nem a szabályozás egységesítéséről van szó, hanem arról, hogy egy állampolgár esetében egy hagyatéki eljárás legyen lefolytatva. Az egyeztetések még folynak arról, hogy állampolgársági alapon vagy a polgár utolsó lakóhelye szerinti szempont alapján ítélendő meg. A végrendeleti nyilvántartásokat összekötő rendszer kiépítése és más, az igazságügyi együttműködést illető kérdések miatt az elkövetkező 6 hónapban nagyon sok egyeztetésen fogunk részt venni Brüsszelben. Mivel 2011-től Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, bízom benne, hogy a magyar elnökség alatt komoly előrelépéseket fogunk elérni.

Az új hagyatéki eljárásról szóló törvénymódosítás értelmében egyszerűsödik a hagyatéki eljárás. A jogszabályban új jogintézmény a közjegyzői letét, amely egy új lehetőséget ad a hagyatéki vagyon biztosítására is.

A törvénymódosítás gyökeres változásokat nem hozott, de valóban gyorsabb és költségkímélőbb lett az eljárás. Újdonság, hogy nemcsak akkor kötelező a hagyatéki leltár felvétele, ha a hagyatékban belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló részesedés van, hanem akkor is, ha a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozni látszó vagyon értékét. Új szabály az is, hogy aki termőföldet, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket örököl, felajánlhatja azokat az államnak, amely ezt ilyen esetekben automatikusan elfogadja.

Tanít a Rendőrtiszti Főiskolán, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, nemzetközi konferenciákra jár, publikál, a „Notarius Hungaricus” lap főszerkesztője.

Örömmel tapasztalom, hogy évről évre egyre több diák már az egyetemen érdeklődik a közjegyzői szakma iránt.

A Notarius Hungaricus a Magyar Országos Közjegyzői Kamara első hivatalos szakmai magazinja, amit kéthavi rendszerességgel olvashatnak a közjegyzők. A kiadvány szakmai cikkeket, élménybeszámolókat, vidéki közjegyzők bemutatását, sajtószemlét, kulturális ajánlót tartalmaz. A kollegák nagy igényt tartanak a szakcikkekre, érdekli őket, hogy mi történik a Kamarában, milyen problémákkal küzdenek a vidéki közjegyzők stb.

A legnagyobb eseményünk az évente megrendezendő kollokviumunk, amelynek egyre nagyobb sikere van. Nemrég Visegrádon tartottuk a háromnapos konferenciát, és mind a szakmai témákat, mind a társadalmi programokat, kapcsolatokat tekintve sikeres rendezvénynek bizonyult, több mint 420-an vettek részt rajta. Meghallgathattuk, hogy Japánban hogy zajlik a fizetési meghagyásos eljárás és azt tapasztalhattuk, hogy nem sokban különbözik a hazaitól, hiszen ott is az online rendszert használják.

Ezen a konferencián lehetőség volt arra is, hogy megbeszéljük a problémákat, lehetőségeket, tapasztalatokat és nem utolsósorban szorosabb kapcsolatot és együttműködést hozzunk létre a jövőben más nemzet közjegyzőivel.

Az ügyvédi társadalom összefogásához hasonlóan, megvan az összetartás a közjegyzőkben is?

A közjegyzőknél megvan a kisebb közösségekből adódó szoros összetartás, ami nagyon jó. Nyilván megvannak a napi gondok, de ezeket próbáljuk a karon belül kiküszöbölni és egymásnak segítséget nyújtani a napi munkában. Ami a közjegyzői irodában zajlik, legyen az okiratszerkesztés, hagyaték, ugyanolyan szigorú szabályok szerint történik, mint pl. a bíróknál vagy az ügyvédeknél. A vidéki közjegyzőknél a budapesti viszonylathoz képest még megvan a személyes kapcsolat az emberek között, ugyanúgy számon tartják őket mint a patikust, orvost vagy a helyi jegyzőt. Itt a hagyatéki eljárásoknál sokkal közvetlenebb a kapcsolat, hiszen egy kisvárosban vagy faluban sokkal inkább ismerik egymást az emberek.

Jövőbeli tervei közt szerepel, hogy pályázzon közjegyzőnek és egy saját irodát működtessen.

A kamarai vezetés és a jogalkotás mellett mint közjegyzőhelyettes a közjegyzői irodában is tevékenykedem, ugyanúgy okiratokat szerkesztek, ügyeket tárgyalok, fizetési meghagyásokat bocsátok ki, természetes, hogy a jövőben szeretnék pályázni közjegyzőnek és egy önálló irodát működtetni.

A közjegyzői pálya sajátossága ugyanakkor az, hogy nem mi döntünk arról, hogy mikor leszünk közjegyzők és mikor nem, ehhez álláshelyek is kellenek. Ez egy kötött pálya, annyi közjegyző működhet az országban, amennyire a miniszter rendeletében felhatalmazást ad.

Dr. Pál Edith

---