A feltaláló története

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Béres József, a ma is kapható Béres Cseppek feltalálójának izgalmas életét dolgozza fel egy új magyar játékfilm.

„A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, mint a magyar értelmiség nagy része, én is rendkívül izgatottan figyeltem Béres József drámáját, az isten háta mögött élő agrárkutatóét, akiről a lapok egyfolytában írtak, akit egyfolytában támadtak, miközben pontosan tudtunk azoknak az embereknek a százairól, akik segélykiáltással mentek hozzá Kisvárdára, és órákat álltak sorba a háza előtt, akiknek ingyen osztotta a cseppeket, melyeket feltalált.” Petényi Katalin, A feltaláló című film társ-forgatókönyvírója idézte fel emlékeit a 2020. január végi sajtóbemutatót követően a csaknem fél évszázaddal ezelőtti történésekről. Arról, hogy a hatalommal szemben miként vívta meg harcát igazáért az az ember, aki nem hagyta, hogy meghurcolják, hogy munkájának eredménye veszendőbe menjen.

Jelenetképek a filmből (Fotók: Pannónia Entertainment)

Gyöngyössy Bence, az alkotás társ-forgatókönyvírója és egyben rendezője mindehhez hozzáfűzte: mindig is érdekelte az elnyomottak, a kisebbségben élők, a rászoruló kisemberek élete, küzdelmük a mindenkori hatalommal szemben. Márpedig dr. Béres József sorsa is ilyen volt. Az ilyen igaz történeteket kell moziba vinni, s ez is szinte „filmvászonért kiáltott”, mely önmagában is megáll a lábán, egyben „rendkívül kalandos, fordulatos, izgalmas, és fontos üzenete is van jelennek, jövőnek” – fogalmazott.

Kabay Barna társ-forgatókönyvíró, producer kiemelte: az alkotócsapat számára az volt a legfontosabb, hogy minél hitelesebb legyen a forgatókönyv. Segítette munkájukat, hogy Petényi Katalinnal közösen 2015-ben már elkészítettek egy 72 perces dokumentumfilmet Béres József életútja címmel, így nagyon jól ismerték a kutató munkásságát, küzdelmét. Ahhoz az alkotáshoz, és a mostani játékfilmhez is remek alapot nyújtott Béres Klára, a feltaláló menyének 2016-ban napvilágot látott Cseppben az élet című életrajzi kötete, mely egy interjút is tartalmaz a feltalálóval. (Dr. Béres József 2006-ban halt meg, de ezt az interjút, melyet még fia, az ifjabbik dr. Béres József készített vele, írásban is látta és lektorálta.)

Az egészestés játékfilmet azonban még megelőzte a Gyöngyössy Bence rendezte Cseppben az élet című négyrészes televíziós-sorozat, melyet 2019 tavaszán a Duna Televízió vetített. Egyes jeleneteit ugyan felhasználták e mostani, kétórás alkotásban, de a dramaturgia jelentősen megváltozott, így a mozikba szánt mű lényegében újnak tekinthető, melyet ebben a formában még senki sem láthatott.

Mind a tévésorozat, mind a mozifilm főszerepét Gáspár Tibor alakítja: hitelesen jeleníti meg a feltalálót, csakúgy, mint az aggódó, de erős, támaszt jelentő feleséget játszó Huszárik Kata. Érdekesség, hogy Gáspár Tibort casting nélkül kérték fel a szerepre, a rendező egyértelműen benne látta azt a művészt, akinek alakját a feltalálóhoz a legközelebbinek érezte. A további szerepekben Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Trill Zsolt, Székely B. Miklós, Hatházi András, Oberfrank Pál játékát láthatjuk.

A történet java a hetvenes években játszódik, amikor a feltalálónak meg kell küzdenie a szocialista hatalom intrikáival. A helyi és a megyei pártbizottság vezetőivel, akik a budapesti pártközpont tótumfaktumainak parancsai szerint cselekednek, és igyekeznek irigységből, féltékenységből, rendszerféltésből keresztbe tenni a feltalálónak. A lineárisan futó cselekmény ügyesen bontakozik ki, igaz, a jellemek túlságosan is jónak vagy rossznak tűnnek fel. A díszletek korhűek, az ötvenen-hatvanon túli nézők felismerik azokat a lakásbelsőket, tárgyakat, amelyekben ők is éltek, az utcákon futó kék-fehér rendőrségi Moszkvicsok és fekete Volgák is hűen idézik a múltat. Igaz, valamennyi autó úgy ragyog a tisztaságtól, mintha akkoriban csak frissen mosott kocsik közlekedtek volna az utakon. Azonban nem ez a lényeg, inkább az, ahogyan felidézi az alkotás, milyen őszintén és megszállottan küzdött a feltaláló az igazáért, azért az immunrendszert erősítő folyadékért, melyet kikísérletezett, és melynek jótékony hatásában biztos volt. Először magán próbálta ki sikerrel, majd rákos betegségben szenvedő lánytestvérén. Később már emberek százai fordultak hozzá, akiknek ingyen osztotta cseppjeit.

Hiába fogta perbe a hatalom, Nagy László költővel az élen a magyar értelmiség mellé állt, és a pártkorifeusoknak is egyre kellemetlenebbé vált a helyzet. A feltalálónak még a pártbefolyás alatt álló szocialista igazságszolgáltatással is meg kellett vívnia a harcát. Mintha csak A tanú című Bacsó Péter-film folytatását látnánk: pártfejesek irodáiban fordultak meg ügyészek és bírók, a politika döntött a tárgyalótermekben elhangzó vádakról, sőt az ítéletről is.

Kabay Barna fontosnak tartja, hogy alkotásuk megszólítsa az azóta felnőtt generációkat is, melyek tagjai keveset tudnak arról az időszakról. „Bízom benne, hogy A feltaláló valóban megérinti őket, és segít nekik eligazodni a múltban, megérteni nagyszüleiket, szüleiket, önmagukat.”

Gyöngyössy Bence úgy látja, filmjük egyben látleletet ad a hatvanas–hetvenes évek Magyarországáról, a szocializmus rendszeréről, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. „Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét, és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott.”

A film a Pannónia Entertainment forgalmazásában 2020. február 6-tól, 60 moziban látható Magyarországon.

---