A jog a magánegészségügyben

Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.

Magyarországon a magánegészségügy szolgáltatási piaca évente már legalább 700–800 milliárd forintot tesz ki. Egészségügyi ellátásra az állam egy esztendőben 2500 milliárd forintot költ. Mindez azt jelenti, hogy a teljes, 3200–3300 milliárdos piac már csaknem egynegyedét a magánellátás teszi ki, tehát megkerülhetetlen szereplővé vált.

16 százalékos bevételnövekedés

Mindez a Nagy Magánpraxisnapon, az ország egyetlen praxismenedzsment-konferenciáján hangzott el, 2024 novemberében. Ekkor jelent meg a Top30 – Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című nyomtatott kiadvány is, mely nemcsak a meghatározó szereplők nevét tette közzé, immár a harmadik évben, hanem a bevételek alapján rangsorolta a járó- és fekvőbetegellátást nyújtó magánegészségügyi intézményeket is. E rangsorból kiderült, hogy a Top30-as listára kerüléshez az egészségügyi vállalkozásoknak idén már 40 százalékkal magasabb árbevételre volt szükségük, mint egy évvel korábban. Ez 1,4 milliárd forintos szintet jelentett. A „harmincak” összes bevétele 2023-ban elérte a 170 milliárd forintot, ami 16 százalékos növekedésnek felelt meg az előző évhez képest.

Az életszínvonal emelkedése nem tart lépést a magánellátásban növekvő árakkal (Fotók: Pexels.com)

Megszaporodó jogesetek

A páciensszám emelkedése egyre nagyobb nyomást helyez az ellátókra. Ennek jele, hogy a jogesetek száma is megszaporodott a magánegészségügyben. Ez már az említett kiadvány Jogi esetek című írásából derül ki, amely szakjogászok segítségével igyekszik feltárni az okokat. (Legutóbb a kizárólag a magánfinanszírozásban elérhető lézeres látásjavító beavatkozások honi piacáról írtunk a Top 30 kiadvány összeállítása alapján, melyet Lengyel Lívia közgazdász, egészségügyi szakértő, a magazin főszerkesztője jegyzett.)

A jogi ügyek megnövekedett számának egyik fő oka, hogy az ágazatban az elmúlt években jelentősen megemelkedtek az árak, miközben az életszínvonal számottevően nem nőtt, sőt, egyeseknél csökkent. Sokaknak egyre nagyobb terhet jelent fizetni egészségük megőrzéséért, visszaszerzéséért. Ugyanakkor mind több beteg kénytelen elfordulni az állami egészségügytől, mert egyes szakrendeléseken az orvoshiány, az egyre nagyobb várólista kényszerhelyzetbe állítja őket.

A magánszolgáltatóknál magasabbak a páciensek elvárásai

Az állami ellátásból viszont a páciensek más attitűddel érkeznek a magánpraxisba, és lényegesen magasabbak az elvárásaik. Ha valamilyen vélt vagy valós hiányosságot tapasztalnak, az elégedetlenséget szül, annak következménye pedig a panasz. Számuk az utóbbi időszakban megemelkedett. Az egészségügy ráadásul speciális terület – teszi mindehhez hozzá dr. Bódis Krisztina egészségügyi, adatvédelmi és munkajogi szakjogász, ügyvéd. Jogi megközelítésben ugyanis átszövi a büntető-, a polgári és a munkajog, de tevékenységében hangsúlyos az etikai felelősség is. Az ügyvédi megkeresések száma is évről évre nő a betegek panaszos esetei miatt. Dr. Widinger Kinga egészségügyi szakjogász, ügyvéd számszerűsít is: úgy látja, 2023-hoz képest legalább ötven százalékos a panaszok számának növekedése.

Az esztétikai beavatkozásokat követően a legtöbb a panasz

Nagy nyomás alatt a magánellátás

A páciensek egyre nagyobb nyomás alá helyezik a magánegészségügyi szolgáltatót mind a gyorsaság, mind a minőség szempontjából. Előbbi a kezeléssorozatoknál az időpont késedelme miatti kárigényben, utóbbi a feltételezett műhiba esetében jelentkezik. A szakemberek úgy látják, 2024-ben új tendencia, hogy a hatósági eljárásokat a páciensek olykor párhuzamosan indítják. A fogyasztóvédelemhez, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulnak, és rendőrségi feljelentést is tesznek. Az egészségkárosodás miatti perek száma azért viszonylag csekély.

Viszont gyakoriak a panaszok a tájékoztatás hiánya okán kialakult vitás helyzetek miatt. Például olyan kezeléssorozat esetében, melyet a beteg nem vett volna igénybe, ha kellő információval rendelkezik a fizetendő díjakról. A legtöbb panasz a diagnosztika, a szülész-nőgyógyászat és a sebészet körében történik, utóbbin belül főleg az esztétikai beavatkozásokat követően.

Mind a pácienseknél, mind a szolgáltatóknál fontos a jogi ismeretek bővítése

Prevencióra van szükség a magánellátásban

Az ellátási oldalt képviselő dr. Babai László, a Prima Medica ügyvezető-tulajdonosa azt hangsúlyozza, hogy a páciensekkel fontos megismertetni a magánegészségügyi szolgáltatások szabályszerűségeit, a magánszolgáltatóknál ellenben szükséges a jogi ismeretek bővítése, a jogban lefektetett kötelezettségek minél erősebb követése. A jogászok is úgy vélik, hasznos lehet a prevenció. Vagyis, ha nemcsak a tárgyalóteremben és a hatóságok előtt védik a magánszolgáltatót, hanem oktatásokkal, workshopokkal is segítik az ott dolgozókat a jogi procedúrák megelőzése érdekében.

---