Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Különleges, a többitől igencsak eltérő film a már a magyar mozikban is látható amerikai mű, A Jogász (The Counselor). A titka az alkotókban: a forgatókönyvíróban, a rendezőben, a főszereplő világsztárokban és talán mondanivalójában, szemléletében, hangulatában rejlik.
A kortárs amerikai irodalom kiválósága, Cormac McCarthy története látszólag szokványos: adott egy jogász (counselor – jogtanácsos, ügyvéd), aki úgy dönt, hogy életében először és utoljára átlépi a törvény határait. Ő, a talpig becsületes ember egyetlen egyszer bűnt követ el, hogy azzal hatalmas pénzre tegyen szert, majd visszatérve a tisztességes életbe, ott és úgy folytassa munkáját, ahol és ahogy azt korábban abbahagyta. Úgy gondolja, hogy egyszer ki lehet próbálni a rosszat, egyszer össze lehet állni bűnözőkkel, egyetlen alkalommal lehet kicsit bűnözni. Hajtja a gazdagság, a felhőtlen élet iránti vágy, vonzza szépséges barátnője, akinek immáron férjeként szeretné boldogan élni életét, választott hivatását űzve. Céljai érdekében merítkezik meg az alvilágban, áll össze a nagymenő kábítószercsempészekkel, hogy pénzét befektetve, és kockára téve, újdonsült társaival 20 millió dollár értékű kokaint csempésszen be az Egyesült Államokba, és annak szétterítésével sokszorozza meg befektetett tőkéjét.
| Cormac McCarthy |
|---|
|
Az Egyesült Államokban 1933-ban született író eddig tíz regényt írt, melyek közül a legutolsó, Az út (The Road) 2006-ban jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2007-ben filmesítették meg a Coen-testvérek a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényét, amely a következő év tavaszán négy Oscar-díjat nyert. Tervezik a Véres délkörök (Blood Meridian) című művének filmadaptációját is. A Jogász című írását eleve forgatókönyvnek szánta, mely magyar nyelven a filmpremierrel egy időben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Elismerései: Faulkner-díj, Nemzeti Könyv-díj, Pulitzer-díj. Magyarországon kapható műveiből: Nem vénnek való vidék (2008), Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen (2009), Az út (2010), Vad lovak (2011), Átkelés (2012), A Jogász – Forgatókönyv (2013) |
A fekete humoráról, kiváló karakterábrázolásáról híres író ezúttal eleve forgatókönyvnek szánta írását – nem úgy, mint például a Nem vénnek való vidék esetében –, amelyre azonnal lecsaptak a producerek és Ridley Scott rendező, aki már korábban is tisztelte az írót, elismerte munkásságát. Csakúgy, mint McCarthy a rendezőjét, a Szárnyas fejvadász, a Thelma és Louise, a Gladiátor, a Hannibal, a Prometheus direktorát. E remek alkotópáros pedig, a producerek nagy örömére, már könnyen vonzotta Hollywood sztárjait. Rögtön a főhős szerepére Michael Fassbendert, az Éhség és A szégyentelen főszereplőjét. E filmben egy mindig elegáns, megnyerő külsejű figurát kell alakítania. Jellemző, hogy nincs is igazi neve. Ő egyszerűen a Jogász, mindenki így nevezi őt, ezt a határozott fellépésű, önző, önhitt alakot, aki azt hiszi magáról, hogy ő a győztes alkat, aki nem tudja elképzelni, hogy egyszer veszíthet is. Aki okosabbnak hiszi magát, mint amilyen valójában. „Pedig sok lehetőséget kap a sorstól, hogy még időben meggondolja magát, és kiszálljon a veszélyes buliból – jellemzi őt a színész. – Ő azonban nem akarja észrevenni ezeket a jeleket, mert elvakítja a gőg. Az elbizakodottsága a végzete.” Nem akarja, nem tudja észrevenni, hogy új környezetében, amelyben meg akar gazdagodni, mások a szabályok, mint abban a világban, ahonnan érkezett, és ahová a kis kirándulást követően vissza akar térni.
A Jogász szerelmét, Laurát, Penélope Cruz formálja meg. Ő a boldogságra vágyó, őszintén szerető ártatlan szépség, akinek erotikus jelenetét barátjával rögtön a nyitó képsorokban láthatjuk. Ez az az idilli kapcsolat, mely házassággal is végződhetne, mégis tragikus fordulatot vesz, melynek áldozata e szép hölgy, aki egyáltalán nem tehet a történésekről.
Javier Bardem az életben boldog férje Penélope Cruznak, itt viszont felesége szex jelenetén kellett izgulnia a forgatás alatt, hogy minél előbb sikerüljön a felvétel Fassbenderrel. Bardem ezúttal Reinert, egy éjszakai bár extravagáns, magabiztos tulajdonosát jeleníti meg, aki a Jogászt az illegális üzletbe csábítja. A színész az első szóra vállalta a szereplést a produkcióban. Miért is ne vállalta volna, amikor az író Nem vénnek való vidék című regénye alapján készült Coen-filmben nyújtott gengszter-alakításáért 2008-ban Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjat díjat kapott! A filmbéli bártulajdonost az alvilág már rég magába szippantotta, a mexikói drogkartell oszlopos tagjaként remekül ismeri a kábítószer illegális útját Mexikóból az Egyesült Államokba. Már rég fényűzésben él, mégsem tud kiszállni abból az üzletből, melyet a farkastörvények diktálnak – vagy már azok sem…
Brad Pitt olyannyira szerepet vállalt a filmben, hogy nemcsak színészként, hanem társproducerként is dolgozott a mű létrejöttében. Remekül testesíti meg Westrayt, az összekötő ártatlannak tűnő fickóját. Ő a kapocs a Jogász és a bűnbanda között. Country-stílusos öltözetben jóképűen, hosszú hajjal, nőcsábász mosolyokkal éli az életét, és csinálja meg szerencséjét filozofikus alkatával. Ő az, aki több alkalommal is figyelmezteti a Jogászt, bizony, baja eshet, ha túllép egy bizonyos határt.
A kritikusok szerint Cameron Diaz eddigi pályájának legsötétebb, legkiszámíthatatlanabb, leggonoszabb figuráját alakítja. Ő Malkina, a bártulaj drogcsempész csinos-tüzes barátnője, aki gátlástalanul és önzőn éli a bűnben szerzett pénzből a gazdagok életét. Természetesen otthonosan mozog a gyémántok világában is. Humortalan, kegyetlen, pszichopata személyiség, aki két gepárdot tart háziállatként; egyben jelképes is, ahogy abban leli örömét, hogy nézi, miként üldöznek, majd kapnak el egy menekülő kis nyulat a szavannai terepre kiengedett állatok. „Malkina sportot űz abból, hogy tönkretegye mások életét. Akkor érzi, hogy él, csak akkor van értelme az életének, ha eltiporhatja a többi embert” – jellemzi Diaz a szerepét. Azt a szerepet, amely végül kulcsfontosságú a történet szempontjából…
Nem egy átlagos film A Jogász. Mert hiába tűnik első pillantásra kokaincsempészek háborújának, belső árulásnak, egy tisztességes ember bűnbe keveredésének, annál jóval több. Cormac McCarthyhoz méltón, a jellemábrázolás jóval összetettebb, mint más mozis alkotásokban. A párbeszédeknek mélyebb értelmük van, így jobban oda kell figyelnünk rájuk. A film sajátos hangulatot áraszt metaforikus, továbbgondolható és továbbgondolandó jeleneteivel, látványvilágával: hol elegáns, hol szegényes környezetével, erőszakos, kegyetlen világával, csavaros történetszálaival. Ott marad lelkünkben.
| Érzékletes mondatok |
|---|
| „Cormac történetei, még a legvéresebbek is, nagyon humorosak. Ő mindenütt képes humorra akadni, még ha fekete humorra is. Főhősei jóérzésű emberek, akik letérnek a jó útról, és aztán bárhogy keresik is, a visszautat már nem találják. Ez rengeteg helyzetkomikum lehetőségét rejti, és Cormac ki is aknázza ezeket.” – Ridley Scott rendező * „Cormac McCarthy ebben a történetben tökélyre viszi az emberi természetet illető kőkemény kritikáját. A Jogász alapvetően arról szól, hogy az embernek legtöbbször módjában áll a jót választani… mégis rossz döntéseket hoz, és veszélybe sodorja magát. Ezután együtt kell élnie (vagy halnia) a rossz döntés következményeivel.” – Steve Schwartz társproducer. * „A Jogász letehetetlen olvasmány volt. Az a fajta, amelynek hangulata akkor sem ereszt, miközben a napi teendőiddel foglalkozol. Erős, mint egy álom, amely sehogy se megy ki az ember fejéből.” – Nick Wechsler társproducer. * „Őrület, hogy az ember egyik nap még otthon kávézgat, támad egy ötlete, pár hónap múlva pedig Spanyolországban találja magát, körülvéve legalább kétszáz másik emberrel, akik mind azon dolgoznak, hogy az ötlet megvalósuljon!” – Cormac McCarthy író. (A film nagy részét Spanyolországban forgatták.) * „Amikor először olvastam a forgatókönyvet, azt gondoltam magamban: ismét egy mestermű McCarthy tollából! Ám hogy mennyire az, akkor vált igazán világossá, amikor jobban elmélyedtem a figura jellemrajzában. Cormac ugyanis rengeteg információt nyújtott a szerep megformálásához, de úgy, hogy közben jókora üres teret is hagyott, amelyet magam tölthettem be.” – Michael Fassbender, a Jogász megszemélyesítője. * „Malkina kivételesen éles eszű szociopata. Egyetlenegy hajtja, fűti: önmaga. Talán ez az oka, hogy ő a legtudatosabb valamennyi szereplő közül, és ő az, aki pontosan tisztában van tettei következményeivel. Még több és még több kell neki. Falja a férfiakat, bűvkörébe vonja, leigázza, majd elpusztítja őket” – magyarázza szerepéről Cameron Diaz. * „McCarthy munkája ritka jó forgatókönyv. Olvasásakor a hosszú, egész jeleneteket adó párbeszédek eleven képek tucatjait vetítették elém. Ajándék az ilyen egy színész számára.” – Javier Bardem, a bártulajdonos és drogcsempész alakítója. * „Nagy rajongója vagyok Cormac McCarthynak. Elolvastam tőle minden írást, minden egyes szót, ami csak nyomtatásban megjelent, némelyik regényét többször is. A Jogász egyrészt miatta érdekelt, másrészt Ridley miatt, aki a szakmai kiugrásomat jelentő filmet rendezte.” – Brad Pitt színész és társproducer. (Az említett film a Thelma és Louise.) |
KÉPGALÉRIA
A cikk az Ügyvédvilág 2013 decemberi számában jelent meg.
