A jövő mérnökei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami tegnap science-fiction volt, holnapra tudományos ténnyé válhat – figyelmeztetnek előszeretettel futurológusok. A jövőkutatás mára önálló diszciplína lett, melynek eredményeit világcégek is hasznosítják stratégiájuk megtervezésekor. A felgyorsult világban – ne féljünk a nagy szavaktól – az emberiség sorsa múlhat azon, hogy milyen jövőt hagyományozunk utódainkra. „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni” – így hangzik az egyik legtekintélyesebb XX. századi futurológus, a magyar származású Gábor Dénes szemléletes mondása. És hogy mennyire igaza volt az emberiség…

Ami tegnap science-fiction volt, holnapra tudományos ténnyé válhat – figyelmeztetnek előszeretettel futurológusok. A jövőkutatás mára önálló diszciplína lett, melynek eredményeit világcégek is hasznosítják stratégiájuk megtervezésekor. A felgyorsult világban – ne féljünk a nagy szavaktól – az emberiség sorsa múlhat azon, hogy milyen jövőt hagyományozunk utódainkra.

„A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni” – így hangzik az egyik legtekintélyesebb XX. századi futurológus, a magyar származású Gábor Dénes szemléletes mondása. És hogy mennyire igaza volt az emberiség jövőjének elemzésére 1968-ban létrejött Római Klub alapítójának, az az utóbbi évtizedekben többször is bebizonyosodott. Vegyünk csak példának egy, a klub alapításakor született embert és annak írási szokásait. Világra jöttekor még elsősorban a mechanikus írógép – nota bene, a XIX. század végének találmánya – állt rendelkezésre, ha valaki nem kézzel akarta papírra vetni gondolatait, majd hamarosan egyre elterjedtebbé váltak az egyébként a múlt század harmincas éveitől kezdve kifejlesztett villanyírógépek. Emberünk alig múlt húszéves, amikor kitört a digitális forradalom, és a korábbi szerkezeteket felváltotta a számítógép – ma pedig már ott tartunk, hogy évről évre dobnak piacra egyre intelligensebb, a szöveg szerkesztését akár okostelefonon lehetővé tevő készülékeket.

Mindennapos űrturizmus?

A mai helyzet abból a szempontból nem újdonság, hogy az emberiség történelmében mindig is születtek újabb és újabb találmányok. Korunk azonban annyiban különbözik a megelőző századoktól, hogy a technikai fejlődés minden korábbinál gyorsabban következik be, minek következtében kis túlzással napra pontosan előre lehet jelezni, hogy a kutatóknak mikorra sikerül kifejleszteni egy szerkezet tökéletesebb, gyorsabb, pontosabb vagy éppen olcsóbb változatát, illetve az emberiség mikorra talál fel egyes, ma még csak álmainkban létező alkalmatosságokat.

E folyamat tanulmányozásának tudománya a XX. században népszerűvé vált – s ma már vezető cégek által is alkalmazott – futurológia, melynek nevében persze sok megalapozatlan jóslat is napvilágot látott. Se szeri, se száma az inkább science-fiction regények lapjaira illő elképzeléseknek és fatális tévedéseknek. Utóbbira az egyik legnevezetesebb példa bizonyos Simon Newcomb nevéhez fűződik – annak a férfiéhoz, aki a Wright testvérek történelmi repülése előtt néhány héttel talált úgy nyilatkozni, hogy egyszerűen fizikai képtelenség a levegőnél nehezebb szerkezettel levegőbe emelkedni. A – legalábbis az adott időpontig – beteljesületlen jóslatok közé tartozik az az 1967-es jövendölés, mely szerint a földet néhány évtizeden belül éjszakánként mesterséges holdakról világítják meg, egy futurológus pedig 1964-ben úgy vélekedett, hogy 2000-re minden autót és háztartási gépet atommotor fog majd hajtani, és napjainkban mindennapos lesz az űrturizmus.

A jövő technikai újdonságainak előre jelzése mellett a futurológiának kevésbé kézzel fogható, ám annál jelentősebb vetülete a következő évtizedek, évszázadok demográfiai, környezeti, energetikai változásainak kiszámítása. A leginkább adatolható előrejelzés a népesség várható alakulása – ami pedig szorosan összefügg a világ jövőjét befolyásoló többi tényezővel. Nos, ebből a szempontból az utóbbi évszázadok drámai változást hoztak magukkal. A föld népessége ugyanis az elmúlt háromszáz évben a tízszeresére, vagyis hatmilliárd főre növekedett, méghozzá szédületes ütemben. Míg bolygónk lakosságszáma 1700 és 1750 között mindössze 115 millióval emelkedett, ez a szám a XX. század első felében 950 millió, a második felében pedig már 3,5 milliárd volt.

A növekedés határai

És ha azt vesszük, hogy a Nemzetközi Családtervezési Szövetség becslése szerint a világon naponta mintegy 110 millió nemi közösülés történik, melyből bő 900 ezer vezet fogantatáshoz, akkor – a halálozási adatok figyelembevételével – könnyen kiszámítható, hogy a tendencia folytatódni fog. Eszerint az emberiség létszáma még jó darabig évente nyolc magyarországnyi fővel fog nőni, s száz megszületendő földlakóból 98 valamelyik fejlődő országban látja meg a napvilágot. A föld népessége így 150–200 év múlva akár megkétszereződhet, vagyis elérheti a 10–12 milliárd főt, de már 2050-re is megközelítheti a kilencmilliárdot.

„Ha a lakosság számának, az iparosítás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés méreteinek, az erőforrások kimerítésének jelenlegi növekedési tendenciái változatlanok maradnak, akkor a növekedés határait bolygónkon már valamikor a következő száz év folyamán elérjük.” – ez az idézet a Római Klub számára 1972-ben A növekedés határai címmel készült jelentésből származik; abból a tanulmányból, mely akkora vihart kavart, hogy sokan szinte az utolsó ítélet napjának megjövendöléséhez hasonlították. Az írás, illetve a klub jóslatainak egy része nem vált valóra – így a világ népessége 2000-re nem érte el a hétmilliárdot, és az ezredfordulón Magyarországon sem élt 11 millió ember –, ám a fenntartható fejlődésről szóló figyelmeztetésük ma időszerűbb, mint valaha.

Míg ugyanis az elmúlt évtizedekben a föld élelmiszertermelése úgy, ahogy lépést tudott tartani a népszaporulat növekedésével, a prognózisok szerint hamarosan mindennaposak lehetnek az időnként már most is jelentkező élelmiszerhiányok. A becslések szerint a következő húsz évben az élelmiszerszükséglet negyven százalékkal nőni fog, és nagy kérdés, hogy a termelés ki tud-e elégíteni ekkora igényt, főleg úgy, hogy ma az évenként előállított élelmiszer zömét a földlakók negyede fogyasztja el, s csaknem egymilliárd embertársunk szabályosan éhezik. Ezzel áll összefüggésben az az adat, mely szerint a világ fogyasztásának 96 százaléka a népesség öt százalékára jut, miközben 1,3 ember napi egy dollárnál is kevesebből él.

A demográfia másik nagy kihívása, hogy egyre nagyobb számú ember mind hosszabb ideig él a földön. Míg a fejlődő országokban 1975-ben az átlagéletkor 22 év volt, 2050-ben már 38 lehet; ha valaki 1997-ben valamelyik fejlett ipari országban született, várható élettartama 66 év volt, mely szám 2050-re 73-ra emelkedhet. Ezzel áll szoros összefüggésben a jövő nyugdíjasainak helyzete: míg a fejlett országokban ma minden újszülöttre tíz 65 évesnél idősebb ember jut, ez az arány húsz év múlva egy a tizenötre változhat. A tendencia alól Magyarország sem kivétel: nálunk ma száz aktív ember befizetett járulékából 76 nyugdíjast kell finanszírozni – a várakozások szerint 2050-ben már másfélszer annyit. Nemhiába tartják világszerte a jövő egyik legnagyobb kihívásának a hamarosan finanszírozhatatlanná váló nyugdíjrendszert.

Meghökkentő jóslatok

Ennél talán már csak az előbb-utóbb kiapadó energiakészletek ügye okoz nagyobb gondot a világ döntéshozóinak. Az előrejelzések szerint a világ energiaigénye – és ezzel együtt szén-dioxid-kibocsátása – 2030-ra várhatóan 60 százalékkal fog növekedni. A fosszilis, vagyis nem megújuló energiakészletek ugyanakkor előbb-utóbb kimerülnek, így mindinkább előtérbe kerülhetnek a megújuló energiaforrások. Az átállás azonban hosszú időt vesz igénybe, és nem is minden tekintetben kecsegtet megnyugtató megoldással. Persze a problémára nem csak újabb energiaforrások bevonásával adhatunk választ, hanem ellenkezőleg: azzal is, hogy csökkentjük a fogyasztást. Éppen ezt célozza például az Európai Bizottság vonatkozó terve, melynek értelmében földrészünkön 2020-ig húszszázalékos energiamegtakarítást kellene elérni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a következő 20–30 évben az unió energiaigényének 70 százalékát kell importból beszerezni – ma ez az arány 50 százalék –, ráadásul ezen termékek némelyike olyan térségből érkezik, amely nem tekinthető biztonságosnak.

A felhasznált energiával áll szoros összefüggésben a globális felmelegedés ügye. Az ipari korszak beköszönte óta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának következtében a föld éghajlata már 0,6 fokkal melegebb lett, s a század végére további akár ötfokos hőemelkedés várható. Ennek következményei pedig beláthatatlanok. Ha ugyanis a hőmérséklet tovább nő, a földön élő fajok tekintélyes része kipusztulhat, s ez végzetes csapást mérhet a bolygó ökoszisztémájára. Emellett belátható időn belül elolvadhat az Északi-sark jege és a szibériai jégtakaró, ami viszont megemeli a tengerszintet, és a klímát gyökeresen befolyásoló gázok felszabadulásával járhat.

Ami pedig a jövő technikai újdonságait illeti, a jelenleg forgalomban lévő jóslatok minden képzeletet felülmúlnak. Az egyik legnevesebb mai futurológus, a korábban a British Telecomnak dolgozó Ian Pearson szerint 2012-ben megjelenik otthonainkban a háromdimenziós tévé, 2017-ben előállítják a mesterséges májat és tüdőt, és tíz éven belül lehetőség lesz rá, hogy egy kontaktlencseként a szemre kerülő miniatűr alkalmatosságon nézzük a tévét. Pearson jóslatai azért is figyelemre méltóak, mert korábbi, 1993-as jövendöléseinek több mint nyolcvan százaléka valósággá vált. Ahogy előre megmondta, a kilencvenes évek közepén, illetve második felében lehetővé vált a digitális rendszámfelismerés, ma már televízió működhet a karórában, és aki akar, egyméteres átmérőjű lapos képernyőn is nézheti a tévét. A legmerészebb, Ray Kurzweil jövőkutató által is megerősített jövendölés azonban arról szól, hogy néhány évtizeden belül össze lehet vonni a biológiai és a mesterséges intelligenciát, aminek értelmében az ember képes lesz arra, hogy elméjének tartalmát számítógépre mentse.

Hogy ebből mi válik valóra, az, ahogy mondani szokás, a jövő zenéje. Akárhogyan alakul is a sorsunk, a futurológusoknak érdemes megfontolniuk a foglalkozásukra alkalmazott bölcsességet: „Minél többet jósolj, légy azon, hogy ne maradjon róla feljegyzés, és később csak a bevált jóslataidat idézd fel.”

Szőnyi Szilárd

 

Hétezer éves ház Óbudán

Egy lakópark építését megelőzően végzett régészeti feltárás során több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai az óbudai Duna-parton. A kutatások eredményeképpen egy teljes újkőkori ház rekonstruálhatóvá vált. A leletek döntő többsége a középső neolitikum időszakából származik, de felszínre kerültek a középső rézkor emlékei és egy római kori, vélhetően a Duna-part menti terület víztelenítését szolgáló árokrendszer részlete is. A régészek egy húsz méter hosszú, hat méter széles, oszlopos szerkezetű épület teljes alaprajzát, illetve több hasonló ház részletét dokumentálták az újkőkor középső szakaszából.

Budapesti Történeti Múzeum

Huszonhét éves? Akkor már öreg!

A Virginiai Egyetem munkatársai kétezer nőt és férfit vizsgáltak meg különféle tesztekkel, amelyekkel a mentális képességeiket mérték föl. Kiderült, hogy 27 éves kor az, amikor már a mentális képességek jelentősen gyengébbek. A csúcs a szakemberek szerint a 22 éves kor, az emlékezet pedig 37 éves kor körül kezd hanyatlani. Mindezzel szemben csak annyi jó hírrel tudtak szolgálni a tudósok, hogy a felhalmozott tudáson, például a szókincsen és az általános műveltségen alapuló képességek legalább 60 éves korig fejlődnek.

www.stop.hu

Bővíthetik a paksi atomerőművet

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága egyhangúlag támogatta a paksi atomerőmű kibővítésének előkészítését, amelyhez a kormány előzetes parlamenti hozzájárulást kért. Az erőmű bővítése mellett a kabinet szerint gazdasági, környezetvédelmi, valamint energetikai és szociális érvek is szólnak. Egy új atomerőművi blokk építésével ugyanis alacsonyabbá és kiszámíthatóbbá válhat a villamos energia ára, csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, növelhető az ország energetikai függetlensége, illetve az építkezés és a fenntartás révén a gazdaság élénkülésére és a foglalkoztatottság bővülésére lehet számítani. A fejlesztés jelenleg 2,5–3 milliárd euróba kerülne, ami a hosszú és olcsó üzemeltetés során 40 százalékkal hatékonyabban térül meg, mint a hagyományos erőművekhez szükséges beruházások. A környezetvédők ugyanakkor fenntartásokkal fogadják a tervet.

MTI


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.