„A képzések fejlesztésénél kihagyhatatlan a piaci igények figyelembevétele”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az utóbbi években folyamatosan fejlesztette szakirányú továbbképzéseit: nem csupán jogász szakképzettséggel rendelkezőknek indítanak szakjogász képzéseket, egyéb alapdiplomával rendelkezők is fejleszthetik jogi tudásukat különböző területeken, a Kar kurzusain. 2011-ben a már meglévő 26 mellé 11 új képzést indítottak el a piaci és a beérkező jelentkezői igényeket figyelembe véve.

Az eddigi évek során a legsikeresebb PTE ÁJK által indított szakjogász képzések – munkajogi szakjogász, és infokommunikációs jogi szakjogász – mellé várhatóan újabb slágerszakokat indít idén a kar. Az energetikai, a végrehajtási, a fizetésképtelenségi, az üzleti és tranzakciós jogi, a sportjogi és a közmenedzsment szakjogász képzések 2011 szeptemberétől Budapesten indulnak. A fizetésképtelenségi szakjogász elvégzése felszámoló biztosi végzettségnek is megfelel.

7 év alatt 300 munkajogi szakjogász

– A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2003 óta folytat munkajogi szakjogász képzést, 2011-ig több mint háromszáz hallgató szerzett Karunkon munkajogi szakjogász oklevelet, amely szám a szakjogász képzések országos összehasonlításában is magasnak mondható – meséli Prof. Dr. Kiss György, a PTE ÁJK tanszékvezetője, a képzés vezető előadója. – Hallgatóink észrevételeit figyelembe véve alakítottunk a képzés struktúráján, a számonkérések formáján, az oktatói gárda összetételén.

Kiss professzor azt is kiemeli, a munkajogi jogalkalmazás szinte minden ágáról üdvözölhettek már hallgatókat, munkaügyi bírák, munkaügyi felügyelők, munkajoggal foglalkozó ügyvédek ugyanúgy megfordultak a szakjogász képzés padjaiban, mint jogtanácsosok vagy a munkajogi jogalkotással, a munkaügyi politika alakításával foglalkozók.

– Ez nem kis öröm és megtiszteltetés, egyben azonban óriási kihívás is! – világít rá a tanszékvezető – A konzultáción a különböző területekről érkezők más és más érdeklődéssel, háttérrel és ismeretekkel vesznek részt. Ezt csak oly módon lehet kezelni, hogy az adott téma előadója részletesen és minden szempontból áttekint minden lehetséges problémát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lehető legaprólékosabban foglalkozunk olyan területekkel is, amelyek máshol nem kerülhetnek terítékre.

Épp az előbb említettek miatt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének oktatói saját szakterületük által érintett tárgyaik oktatásával vesznek részt a képzésben. Prof. Dr. Kiss György az előadói felkérések során arra törekedik, hogy az egyes tárgyakat azok oktassák, akik ma Magyarországon az adott témában szaktekintélyek, nevük a munkajoggal foglalkozók számára ismert és elismert. Így a képzés oktatói között szerepel többek között Pál Lajos, Dudás Katalin, Horváth István, Pető Róbert, ill. Lőrincz György.

Arra a kérdésre, hogy a végzettek a megszerzett ismereteket milyen hatékonyan tudják kamatoztatni a mindennapokban, Kiss professzor nagyon komolyan válaszol. – Mindig törekedtük arra és a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a munkajogi szakjogász képzés a munkajogi gondolkodás megalapozója legyen. Ne csak arra képezzünk, hogy az adott hatályos magyar szabályok éppen mit mondanak, és ezt hogyan értelmezik a jogalkalmazásban. Szeretnénk munkajogi gondolkodást, szemléletmódot közvetíteni. Ennek érdekében nem csak az aktuális magyar szabályok ismeretét nyújtjuk, amely egy adott pillanat tükörképe, hanem olyan elemzést is, amely segít eligazodni a munkajog útvesztőiben, a későbbiekben is. Reményeink szerint, ha ezt a gondolkodásmódot át tudjuk adni, a változó szabályok között is eligazodnak a végzett hallgatóink, megbirkóznak minden munkajogi problémával.

Természetesen a munkajogi szakjogász képzés továbbfejlesztésére is vannak tervek, két nagy területen szeretnének előre lépni az oktatásban. Egyetlen szakjogász képzésen sem sikerül a magyar és európai munkajogot teljesen lefedő naprakész tananyaggal ellátni a hallgatókat – erre törekednek.

Másrészt olyan rendszeres fórumot szeretnének teremteni a végzett munkajogi szakjogászoknak, ahol hozzájuthatnak az aktuális munkajogi információkhoz, találkozhatnak és eszmét cserélhetnek egymással. – Büszkék vagyunk rá, hogy minden egyes évfolyam a konzultációk alatt összekovácsolódott és igazi szakmai fórumként működött. Az őszi Munkajogi Konferencián, Visegrádon minden évben szép számmal összejönnek a végzettek, de dolgozunk egy kifejezetten nekik szóló rendszeres fórum kialakításán is. – tette hozzá zárásként a professzor.

„Droit de la vigne et du vin”

A PTE Állam- és Jogtudományi Kara – együttműködve a Bordeaux 4 egyetemmel – a 2010/2011-es tanévben Magyarországon elsőként indította el a borjogi szakjogász képzést. A két szemeszter során a jelentkezők a hagyományos jogi tárgyak mellett (agrárjog, eredetvédelem, fogyasztóvédelem stb.) a borászati vállalkozások működtetéséhez szükséges ismereteket (pl. gazdasági és marketingismeretek) is elsajátíthatják. Az oktatási programban a szakterület elismert hazai és külföldi szakemberei mellett kiemelt szerepet kapnak a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai is. A 2011/12-es tanévtől kezdődően szakavatott „sommelier” vezetésével „Borkóstolási alapismeretek” című tárgy is a program részévé válik – az oktatást mindvégig a bordeaux-i Professzor Nader Hakim koordinálja a francia egyetem részéről. A képzés lezárását követően a hallgatók a PTE borjogi szakjogász végzettségét, valamint a Bordeaux 4 Egyetem Master 2 „Droit de la vigne et du vin” diplomáját is megszerzik. A végzett borjogi szakjogászok a szőlő- és bortermelés, valamint a borpiacok jogi problémáira hazai, közösségi és nemzetközi szinten is hatékony válaszokat képesek adni, egyúttal tanácsaikkal a borászati vállalkozások működését is elősegíthetik.

Infokommunikációs jogi szakjogász – a hallgató szemével

A PTE ÁJK Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszéke több mint tízéves oktatási, kutatási és tanácsadói tapasztalattal rendelkezik az infokommunikációs jog területén. A képzés keretében a hallgatók kiváló szakemberektől ismerhetik meg az informatika, a távközlés és a média szabályozási kérdéseit, valamint a kapcsolódó műszaki, gazdasági és társadalomtudományi alapokat. Az oktatók nagy része kiterjedt ügyvédi, hatósági jogalkalmazói vagy egyéb jogi gyakorlattal és oktatási tapasztalatokkal rendelkezik. A 3+1 féléves képzés az infokommunikációs jog minden területét lefedi, emellett kiváló kapcsolatépítő lehetőségeket is teremt.

Dr. Csömör Magdolna, az Invitel jogi és szabályozási szakértője. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi, majd a Pécsi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán infokommunikációs szakjogászi diplomát. Megbízott jogi tanácsadóként közel két évtizede a távközlési iparágban fejti ki szakmai tevékenységét. Pályafutása során szolgáltatói oldalról a kezdetektől közreműködött a magyarországi távközlés-szabályozás alakításában. 2002 óta elsődlegesen a szabályozott hírközlési piaci szereplőket, valamint a hírközlés piaci versenyt érintő területeken fejti ki tevékenységét.

– A képzés a szakmai gyakorlatomba illeszkedő kérdésekben (különösen hírközlés, versenyjog) elmélyítette a tudásomat, egyéb jogterületeken (különösen szerzői jog, média) pedig az egyetemi évek alatt szerzett ismereteket sikerült tovább szélesíteni és azóta a napi munkámban is hasznosítani. Az előadók személyében felkészült szakembereket ismerhettem meg, akik többségével azóta szorosabb munkakapcsolat is kialakult, illetve a hallgató társak között is értékes kollégákkal kerültem kapcsolatba. Minden jogász kollégának ajánlom, aki az infokommunikáció bármely ágában kíván tevékenykedni, egyedülálló, igényes és értékes képzés a hazai felsőoktatás piacán.

Energetikai szakjogász és végrehajtási szakjogász – elsőként Magyarországon!

Az energetikai, a végrehajtási és a korábban már említett speciális borjogi szakjogász képzések elsőként a PTE ÁJK-n indulnak idehaza.

Az energetikai szakjogász képzés elindítása több szempontból is indokolt. Az energia olyan speciális tulajdonságokkal rendelkező termék, amelynek e speciális tulajdonságai különleges szabályozást tesznek szükségessé. A szabályozás speciális jellegén túlmenően kifejezetten nemzetközi jellegű is, számos nemzetközi egyezmény és európai uniós intézkedés rendelkezéseit kell a nemzeti jogalkotónak figyelembe vennie. Mindezeken túlmenően, az energetikai ágazatot jellemző paradigmaváltások szükségszerűen eredményezik a szabályozás változását is – a képzés e sajátos joganyag megismerését teszi lehetővé. Elsősorban azoknak szól ez a képzés, akik rendszeresen vagy visszatérően foglalkoznak olyan jogi kérdésekkel, amelyek megoldásához szükséges a vonatkozó speciális szabályozás részletes és pontos ismerete. Egyaránt hasznos azoknak, akik most kezdenek e jogterülettel foglalkozni, és azoknak is, akik korábban megszerzett, már meglévő ismereteiket szeretnék frissíteni vagy rendszerezni.

A végrehajtási szakjogász képzés célja, hogy komplex ismereteket nyújtson a képzésben résztvevők jogászoknak a bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárás keretében felmerülő joggyakorlat minden aspektusára nézve. A jogi karokon folyó alapképzés a végrehajtási jog területén nem nyújt a bírói és közigazgatási gyakorlatra is kiterjedő ismereteket. A jogászi alapképzés a végrehajtási eljárással, mint a polgári eljárásjog egyik nemperes eljárásával foglalkozik, összefüggéseire, anyagi jogi szabályaira nem terjed ki. Ezek az alapismeretek nem adnak kellő alapot arra, hogy a gazdasági életben egyre fontosabbá váló végrehajtási helyzetekben a szükséges speciális ismeretekkel felvértezve járjanak el a különböző szakterületek jogászai. Erre figyelemmel a szakirányú továbbképzés célja, hogy az alapképzést meghaladó körben és mélységben biztosítsa a gyakorló jogászok számára a végrehajtási eljárásjog körébe tartozó eljárások elméletileg megalapozott és a jogalkalmazási gyakorlatot is feldolgozó ismeretanyagát, amelynek birtokában a jogi feladataik ellátása szakmailag hatékonyabban kivitelezhető. Mind a magánszférában, mind a közszférában alapvető követelmény a határozatok állami kényszer útján történő kikényszerítése, amely csak a komplex ismeretanyagok együttes alkalmazásával lehet célravezető, ehhez pedig a képzésben szereplő tudományterületek alapos ismerete elkerülhetetlen.

---