A magyar atom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szabad-e bővíteni a paksi atomerőművet? A más erőforrásokhoz képest olcsóbban nyert nukleáris energia megoldást jelent-e a környezetvédelmi kihívásokra, vagy épp ellenkezőleg: sokkal nagyobb veszélyeket jelent a világra? A gazdasági válság idején szabad-e több mint öt négyes metró ára pénzt beleölni egy gigaberuházásba? A parlament a bővítésre szavazott, Sólyom László államfő a kétségeit hangoztatja, a zöldek harcban állnak az atomtudósokkal. „A paksi erőmű új blokkjainak előkészítését elrendelő országgyűlési határozat indokolása büszkén hivatkozik az atomerőművek társadalmi elfogadottságára – miközben erről nálunk sosem…

Szabad-e bővíteni a paksi atomerőművet? A más erőforrásokhoz képest olcsóbban nyert nukleáris energia megoldást jelent-e a környezetvédelmi kihívásokra, vagy épp ellenkezőleg: sokkal nagyobb veszélyeket jelent a világra? A gazdasági válság idején szabad-e több mint öt négyes metró ára pénzt beleölni egy gigaberuházásba? A parlament a bővítésre szavazott, Sólyom László államfő a kétségeit hangoztatja, a zöldek harcban állnak az atomtudósokkal.

„A paksi erőmű új blokkjainak előkészítését elrendelő országgyűlési határozat indokolása büszkén hivatkozik az atomerőművek társadalmi elfogadottságára – miközben erről nálunk sosem folyt társadalmi méretű vita. Másrészt a bővítést lelkesen megszavazó országgyűlési képviselőket a legalapvetőbb információkkal sem látta el a törvénytervezet indokolása arról, valójában miért van szükség a bővítésre” – jelentette ki Sólyom László egy április eleji konferencián a Magyar Tudományos Akadémián. A „zöld” mivoltáról közismert köztársasági elnök ezzel jókora követ dobott az állóvízbe. Az erőmű bővítését ugyanis a nukleáris szakemberek nagy része és a honatyák csaknem egyhangúan támogatják, minek következtében úgy tűnt, teljes az egyetértés az ügyben.

A parlamenti határozat indoklása egy sor logikusnak tetsző érvet sorakoztat fel a beruházás mellett. „Az atomerőművi blokk(ok) a gázfüggőség növekedésének csökkentésével kedvező hatást gyakorolnak az ország ellátásbiztonságára, a magyar villamosenergia-rendszer forrásszerkezetére, az üzemanyag-ellátás hosszú távon, több piacról is biztosítható, krízishelyzetekre a tartalékolhatóság miatt nem érzékeny, a Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves fűtőelem-tartalékkal rendelkezik. (…) Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható, stabil, fajlagosan igen alacsony – a nukleáris fűtőelem költsége a villamosenergia-termelés teljes költségének mintegy 10–15 százalékát teszi ki – és nincs kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának” – olvassuk a most elfogadott szövegben.

A dokumentum ezzel nagyjából össze is foglalta mindazokat a főbb szempontokat, melyeket világszerte fel szokás hozni a nukleáris energia használata mellett. Ezt már csak olyan gyakorlati érvekkel lehet kiegészíteni, mint hogy az atomerőmű önmagában nem bocsát ki szén-dioxidot vagy kén-dioxidot a földi atmoszférába, ezért nem járul hozzá a globális felmelegedéshez vagy a savas esők kialakulásához. Az uránérc bányászata és dúsítása, az atomerőművek építése és bontása, valamint a kapcsolódó szállítások során létezik ugyan üvegházhatású gázkibocsátás, de ez az urán nagyobb energiakoncentrációja miatt kisebb, mint a hagyományos tüzelőanyagok bányászata és szállítása esetén.

Mindemellett legalább ilyen impozáns az ellenérvek listája. Az urán ritka és veszélyes anyag, még kiégett állapotában, atomhulladékként is évezredekig sugároz, ami állandó és költséges felügyeletet tesz szükségessé hosszú távon is. Bányászata a többnyire rendkívül kis fémtartalmú érc miatt nagy környezeti károkat okoz, a hegynyi kitermelt anyagnak esetenként csak tízezredrésze értékes. Emellett nem megújuló energiaforrásról van szó: a világ uránkészlete 15–37 millió tonna; a készletek kimerüléséről ellentmondó becslések láttak napvilágot, de annyi valószínű, hogy – a működő atomerőműpark összkapacitásának négyszeresével számolva – a természetes urán még legalább száz évig biztosan elegendő lesz. Ma már azonban a távolabbi jövőt is biztosítottnak láthatjuk ebből a szempontból, mert a XXI. század közepétől üzembe állhatnak azok az új típusú reaktorok, melyek várhatóan a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló 238U izotópot is hasznosítani tudják. Emellett szakemberek arra emlékeztetnek, hogy a már kiégett üzemanyagból ki lehet nyerni a hasadóképes izotópokat, sőt ma már lehetséges fűtőelemet gyártani természetes urán felhasználása nélkül is.

Ám ha a környezetvédelmi szempontokon túltesszük is magunkat, még mindig ott magasodik előttünk a gazdaságosság nem elhanyagolandó kérdése. Az atomerőművek egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben – a többi energiaforráshoz képet – szinte a legolcsóbb áramot termelik, építésük vagy bővítésük költsége irdatlan összeget emészt fel. Pakson csaknem fele annyi fajlagos költséggel állítják elő a villamos energiát, mint a széntüzelésű erőművekben, de még a szénhidrogén bázisú erőművek is mintegy harminc százalékkal drágábban termelnek. A most tervbe vett, s legkorábban egy bő évtized múlva felépíthető ezer megawattos blokk építésének költsége ugyanakkor 2–2,5 milliárd eurót – legalább öt darab négyes metró árát – tesz ki, és a mostani gazdasági világválság közepette alaposan meg kell fontolni, hogy ez megéri-e. Ennél talán már csak az nagyobb kérdés, hogy kinek van erre pénze: az államnak, vagy ha annak nem, a bank a mostani vészterhes időkben ad-e rá hitelt, illetve a magántőke mennyiben lát fantáziát a beruházásban.

Előbb-utóbb azonban mindenképpen lépni kell, mert az előrejelzések szerint hazánk energiaszükséglete 2025-re 1,5 százalékkal emelkedik, és addig több erőművet ki kell vonni a forgalomból, mert elavulnak. A következő másfél évtizedben így várhatóan 6000 megawatt kapacitás esik ki a rendszerből, ezt pedig feltétlenül pótolni kell – még akkor is, ha ezzel párhuzamosan lépések történnek az eddiginél nagyobb fokú energiatakarékosság és -hatékonyság érdekében. Pakson egyébként jelenleg négy darab 500 megawatt kapacitású blokk üzemel – ezek Magyarország áramfogyasztásának közel negyven százalékát adják. Ha pedig megépülne a két további ezer megawattos blokk, azzal az erőmű megduplázná a teljesítményét.

Az atomenergiára felesküdött szakemberek értelemszerűen támogatják a bővítést, a környezetvédők azonban – egyetértésben Sólyom Lászlóval – a mostani parlamenti döntés kérdőjeleire hívják fel a figyelmet. „Ilyen előterjesztés alapján egy biciklitároló építéséről sem lehetne állást foglalni” – fakadt ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, az Energia Klub pedig tételes kifogást nyújtott be a döntéssel kapcsolatban, mondván: bizonytalan politikai helyzetben nem szokás hetven évre meghatározó döntéseket hozni, s szerintük a képviselők ezzel biankó csekket adtak a kormány kezébe, szolgaian segédkezve egy megalapozatlan gigaberuházáshoz. A Greenpeace is reklamált a határozat miatt, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa pedig kijelentette: „Ma azon az áron lehet olcsó nukleáris energiát előállítani, hogy később generációk sokasága törheti a fejét a hulladék elhelyezésén, a bezárt erőművek sorsán.”

Bonyolítja a helyzetet, hogy nemcsak a bővítés kérdéses, de a jelenlegi blokkok harmincéves üzemideje is hamarosan – 2012 és 2017 között – lejár. Az erőmű már korábban kezdeményezte az Országos Atomenergia Hivatalnál, hogy további húsz évvel hosszabbítsák meg a hivatalos élettartamot; a döntés még idén esedékes, nyilván nem függetlenül az új reaktorok ügyétől. A környezetvédők szerint ugyanakkor megnyugtató megoldást az jelentene, ha azt a pénzt vagy annak csak egy részét a megújuló energiaforrásokra – biomassza, geotermikus, szél-, napenergia és társaik – fordítanánk. Már csak azért is, mert a magyar állam uniós kötelezettségvállalása szerint 2020-ra 13 százalékra kell emelni, vagyis a mai állapothoz képest meg kell kétszerezni a megújuló energia arányát a hazai felhasználáson belül.

A környezetvédők még ennél is tovább mennek, és azt szorgalmazzák, hogy hosszú távon Magyarország teljes energiafelhasználását megújuló források biztosítsák, ám azt elismerik, hogy ezt a célt nem lehet olyan gyorsan elérni, amilyen sebességgel a nem megújuló források kiapadnak, illetve amilyen ütemben szennyezik a környezetet. Ezért úgy tartják, az átmeneti időszakban még egy darabig rászorulunk az atomerőművekre, de emellett hangsúlyozzák, hogy mindent meg kellene tenni a széndioxid-terhelés megszüntetéséért vagy legalábbis csökkentéséért.

Ma egyébként a világ három tucat országában több mint négyszáz erőművi reaktor működik – ők szolgáltatják a világ villamosenergia-termelésének 17 százalékát. A paksi erőmű 1973 és 1987 között épült – akkor még a Szovjetunió szállította a reaktorokat. A zöldek úgy tartják, energiafüggőségünk a bővítéssel sem csökkenne, mert, mint felhívják a figyelmet, egyedül képtelenek vagyunk tervezni, építeni, üzemeltetni és nyersanyaggal ellátni a létesítményt.

Érvek tehát mindkét oldalon rendelkezésre állnak; egy azonban biztos: akár a nukleáris, akár a megújuló energia értékelődik fel a közelebbi és távolabbi jövőben, az energiahatékonyság és -takarékosság olyan közös nevező lehet, melyet környezetvédők és energetikai szakemberek – nem kizárva, hogy a két halmaznak lehet közös részhalmaza – egyként a magukénak vallhatnak.

Szőnyi Szilárd

 

Sikeres tesztrepülésen a polgári űrrepülő

A Mojave-sivatagban végrehajtott teszt során a Virgin Galactic leendő kereskedelmi célú űrrepülője kisebb sérülést szenvedett, ennek ellenére a gépet építő cég sikeresnek találta a repülést. A Virgin Galactic a kaliforniai székhelyű Scaled Composites nevű céggel közösen kifejlesztett prototípusa, a White Knight 2 megbízhatóan viselkedett a tesztek során, csupán az oldalkormány beállításait kell majd valamelyest módosítani. Az április 20-án végrehajtott tesztrepülés hiba nélkül lezajlott, egyedül a földet éréskor történt kisebb malőr: a gép farka leért a kifutópályára, ám komolyabb baj nem történt, csupán a felülete karcolódott meg. A White Knight 2-t májusban mutatják be hivatalosan az érdeklődőknek, a Virgin Galactic első kereskedelmi célú űrrepülőterének alapkőletételén. A Scaled Composites közleménye szerint további tesztrepüléseket hajtanak végre a nyáron, melyek során már a 15,2 kilométer magasságot is elérik. A polgári légijáratok maximális repülési magassága 12,4 kilométer.

hvg.hu

Mobil adótornyok szél- és napenergiával

Szél- vagy napenergia működteti a török Avea mobilszolgáltató egyik új adótornyát. A hibrid állomás mindkét energiaforrással működik, így ha a szél eláll, akkor a napelemek veszik át a szerepet, és fordítva. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert nem volt megoldható a tisztán elektromos árammal való működtetés, illetve költséghatékonysági szempontokat is figyelembe kívántak venni. Az alapötletet a skót Proven Energy valósította meg egy hat kilowattos turbina exportálásával. A British Telecomnak, az Orange-nek, a Motorolának és a Vodacomnak is van már hasonló bázisállomása. Magyarországon a T-Mobile hidrogénnel hajtott bázisállomást hozott létre még tavaly, a Pannon pedig Baracskán állított fel egy napelemekkel működő adótornyot.

PCWorld

Döntés a világ leghosszabb nevű taváról

Végre eldőlt, hogyan is helyes írni a
Chargoggagoggmanchauggagoggchaubunagungamaugg-tó nevét. Így, ahogy az előbb szerepelt. A tó az Egyesült Államokban, Massachusettsben van, egyike a világ leghosszabb nevű földrajzi helyeinek. Negyvenöt betűből áll, a helyiek nem is nagyon hívogatják így, inkább csak Webster-tónak mondják, mert ehhez a településhez van a legközelebb. Mármost sokáig helytelenül írták a tó nevét, a 20. betű u helyett o volt, a 38. pedig h az n helyett. Ami persze nem volt nagy törés a világ életében. A helyi kereskedelmi kamarának azonban volt annyi ideje, hogy utánajárjon a dolognak és történelmi feljegyzések alapján kiderítse, pontosan miként kell írni ezt a tavat. Az indián eredetű név jelentése egyébként vitatott, több legendamagyarázat is van. A legelterjedtebb szerint nagyjából a következő: „Te a te oldaladon pecázol, én az enyémen, középen meg senki-tó”. Ezt a mítoszt azonban szertefoszlatták a tudományos kutakodók. A tónak amúgy vagy húsz írásvariációja volt, és nem mindegyik olyan hosszú, mint a „győztes”. Volt hosszabb is, bár csak 4 betűvel.

MTI


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.