A magyar jégkorszak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar jégkorong-válogatott jelenleg a Nemzetközi Jégkorongszövetség ranglistájának huszadik helyén áll. Országunk hat magyar jéghokiklubbal rendelkezik. A székesfehérvári Alba Volánnak az osztrák és a magyar bajnokságban is van egy-egy csapata. Összehasonlításképpen: labdarúgó-válogatottunk a 36. helyet foglalja el a FIFA ranglistáján. 2800–3000 igazolt hokisunk van, szemben a 104 ezer igazolt focistával. A Szövetség 2011-es tervezett költségvetése: 380 millió forint. Az államtól évente tízmillió forintot kap. Ezzel szemben a labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő klubcsapatok idényenként ennél jóval több pénzből gazdálkodnak: a jelenlegi bajnokaspiráns, Videoton FC nagyjából 1,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik.

Negyedszerre rendezték hazánkban a jéghoki-világbajnokságot április végén. Hat csapat helyett öt indult, ugyanis Japán a földrengés miatt visszamondta a részvételt. A magyar csapat jelenlegi edzője az amerikai Ted Sator, idén az ő vezetésével kíséreltük meg a budapesti rendezésű B-csoportos világbajnokságon a visszajutást a legnagyobbak közé. Ma már az álomból reális elvárás lett. Az április 23-án véget ért vb-n a magyar csapat a második helyen végzett, így nem sikerült feljutni a jövő évi svéd-finn, közös rendezésű elit világbajnokságba. A Papp László Sportarénában minden meccs telt házzal ment, a közönség végig lelkesen biztatta a magyar csapatot, még azután is, hogy az olaszok elleni döntőt hosszabbításban 4-3-ra elveszítettük. A rendezvényre hazánkba érkezett a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöke, a svájci René Fasel, aki civilben fogorvos, de volt hokibíró is.

– Nagyon elégedett volt a helyszínnel és a magyar csapattal. Annyi dicséretet kaptunk, hogy zavarba is jöttünk – mondja Kovács Csaba, a Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke.

– Ahhoz képest, hogy ezt a sportot 1983-ig mostohaként kezelték, csak nyitott pályáink voltak, gyönyörű eredményeket értünk el. Igaz, akkor is 8–10 ezer nézőnk volt. Mára 13 fedett pályánk van, Olaszországnak kb. hatszor több, Svájcban több mint 20 ezer hokis kergeti a pakkot, Kanadában – kis túlzással – hosszabb utcákban van annyi játékos, mint hazánkban összesen, nagyjából annyi pályájuk van, amennyi játékosunk, kb. háromezer.

A Papp László Budapest Sportaréna bár nem kifejezetten jégkorong pálya, de minden csapat elégedett volt. A teljes telt ház miatt pedig a hangulatra sem lehetett panasz. Erőn felül teljesítettünk, állítják a szakértők.

Sokakban vetődhet fel a kérdés: a viszonylagos pénztelenség, a kevés igazolt játékos, az infrastruktúra fejletlenségének ellenére, mitől ilyen eredményes és népszerű a magyar jégkorong? Kiemelt látványsportról van szó, amely a világban a csapatsportok között igen kiemelt helyen szerepel. Nálunk a jó eredmények miatt lehet vonzó. A magyar jégkorong-válogatott legelőször 1928-ban szerepelt téli olimpián, a svájci St. Moritzban. Az 1983-as C csoportos világbajnokságot a Budapest Sportcsarnokban rendezték. A Kína elleni 4-3-as győzelemmel egy ország hullajtott örömkönnyeket, de a hokirajongók biztosan, ugyanis feljutottunk a B-csoportba. Mondhatjuk, hogy ennek a sikernek köszönhetően ismerte meg megint az ország a jégkorongot azután, hogy évtizedekig csak megtűrt sportág volt.

2008-ban a divízió I-es vb megnyerésével kivívta a feljutást a jégkorong-világbajnokság A-csoportjába, ami kétségkívül a magyar jégkorongsport legfényesebb sikere. Akkor kapott is a szövetség egyszeri 170 millió forintos állami támogatást. S ugyanebben az évben a válogatott a magyar sportújságírók szavazatai alapján a második helyen végzett az év csapata választáson, a Pekingi Olimpiáról – sorrendben a harmadikról – aranyéremmel hazaérkező vízilabda-válogatott mögött.

2008-ban Japánban az álomból egy csapásra valóság lett. A korábban lesajnált, megmosolygott magyar jégkorong-válogatott megnyerte a Divízió-I-es világbajnokságot és ezzel egy ligába került a sportág nagyjaival, többek között Kanadával, Oroszországgal, Svédországgal. Sajnálatos tragédia, hogy a 2009. április 24-én kezdődő A-csoportos vb-n, Svájcban már nem lehetett ott ifj. Ocskay Gábor, aki sokak szerint a legjobb magyar játékos volt, és rengeteget tett azért, hogy a magyar csapat az élvonalban lehessen. Ám a vb előtt egy hónappal szívelégtelenségben hunyt el. Az Ocskay név elválaszthatatlan a magyar jégkorong sikereitől, felvirágoztatásától. Az idősebb Ocskay Gábor Székesfehérváron olyan csapatot hozott létre, amely Közép-Európában is jegyzett, s amelynek tíz játékosa a válogatottban is szerepel.

Kercsó Árpád szintén a szakma „nagy öregje”: dunaújvárosi csapatában a keze alól nőttek ki a jobbnál jobb hokisok, közülük néhány játékos a mai napig is játszik a válogatottban. Kercsó azt állítja: van ma néhány olyan tehetséges tizenéves, akikből évek múlva akár NHL-közeli hokis is válhat. Utánpótlásból jól állunk: több mint kétezer regisztrált jégkorongos van, csupán pályából nincs elég.

A szakemberek szerint pályafejlesztésre lenne szükség, ugyanis rengeteg gyerek akar hokizni, pedig drága sportágról van szó: a létesítmények építése, üzemeltetése és a felszerelések mind sokba kerülnek. A megfelelő ruha, cipő, bot és a védőelemek sok tízezer forintba kerülnek.

– A pályán sokszor 80–90 kisgyerek játszik keresztbe, van köztük hároméves is. Nagyon jó nézni, hogy mind mosolyog és élvezi a számukra kissé átalakított, lekicsinyített pályát és kaput – meséli az alelnök, aki a vb idején – nem meglepő módon – minden estéjét az Arénában töltötte.

Krausz Viktória

 

A magyar jégkorong válogatott szinte mesébe illő eredményei az elmúlt évekből:

2003. november 6. Magyarország–Szlovákia 4-2 (Szlovákia volt a 2002-es A-csoportos világbajnok)
2004. február 3. Magyarország–Kanada 4-5 (a mérkőzésen 4-2-re is vezettünk)
2007. március 30. Magyarország–Svédország 2-1 (Svédország 8-szoros világbajnok és 2-szeres olimpia bajnok)
2008. április 19. Magyarország–Ukrajna 4-2 (ezzel a győzelemmel kerültünk az elit ligába, a mára már legendássá vált kanadai-olasz Pat Cortina edző vezetésével)
2009. április 2. Magyarország–Finnország 4-3 (Finnországnak tíz érme van világbajnokságokról, öt pedig az olimpiákról)

Szabályok

A jégkorong két csapat által jégpályán játszott, ütős labdajáték. A jégkorongmérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba. A két center szemben áll a bedobóhelyen, a játékvezető pedig bedobja közéjük a korongot, amelyet ők igyekeznek ütőjükkel saját csapattársukhoz juttatni.
A Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek (IIHF) 64 tagországa van. A legnépszerűbb Kanadában, az USA-ban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban. A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol a hideg idő lehetőséget ad a természetes jégfelületek kialakulására. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga, ismertebb nevén NHL, jelenti a sportág csúcsát.

Eredet

A hoki megnevezést az angol hooked-ból (görbített, hajlított) származtatják. Az elnevezés kapcsán sokáig több szakértőnek és sportágkutatónak az volt a véleménye, hogy a hockey név a francia le hocquet-ból (pásztorbot) alakult ki. Mindezek ellenére tudni kell, hogy a játék nem angol eredetű. Az angolok ugyanis csak egyszerűen bandy-nek nevezték és a kezdetleges játék szabályait az öreg kontinensen látottak szerint alkalmazták. Az biztos, hogy a sportág szorosan összefonódik a korcsolyázással, mert az úttörőknek először a jégen kellett megtanulniuk siklani. A mai jégkorongozás őse Kanadából származik. Kb. száz éve Quebecben egy William-erőd parancsnoka az unatkozó katonáknak azt parancsolta, hogy seprűkkel tisztítsák meg az udvaron a befagyott lefolyókat. Akkor még nem is sejthette, hogy ezzel egy új sportág kialakulásának kedvezett.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.