A mamuttól a kisvasútig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyárutón, amolyan „levezetésképp” érdemes még egy kora őszi, hosszú hétvégét is eltölteni a családdal a Mátra vidékén, ahol minden korosztály talál kedvére való programot. Hogy mennyire így van, arra nemrégiben egynapos bemutató kiránduláson mutatott rá a Heves Megyei Önkormányzat, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület és a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület.


Sokak előtt bizonyára nem ismeretlen az effajta „zöldbolyongás”, néhány napos kiruccanás, mégis jó újra és újra felfedezni hazánk gyöngyszemeit. Az észak-magyarországi régió is ilyen: noha a turisztikai ágazatra sok tekintetben még mindig igaz, hogy a hazai gazdasági élet egyik mostohagyermeke, a Heves megyeiek igyekezete arra bizonyíték, hogy a helyi önszervező erőknek köszönhetően igenis van lehetőség a fejlődésre. Igaz, a programismertető túrán az is kiderült, izgalmas hónapok elé néz a turisztikai köz- és önigazgatás átszervezése, a jogszabályi háttér európai uniós irányelveknek megfelelő átformálása. Ez leginkább az úgynevezett TDM-ek (angol rövidítésből: Turisztikai Desztináció Menedzsment) alulról történő megszervezését jelenti; ha sikerül, az idegenforgalom mindennapjait is alapjaiban változtathatja meg. Pláne úgy, hogy a magyarok itthon is úgy érezhetik: vendéglátóik értük vannak. Ehhez elengedhetetlen a turisztikaművelők regionális összefogása, azaz TDM-ekbe tömörülése, mivel épp az önszerveződő jelleg lehet a biztosítéka például a megkopott hírű Tourinform-szolgáltatások felfrissítésének. Az erdészetektől és múzeumoktól kezdve a borászokon és a panziósokon át egészen a kalandpark-üzemeltetőkig és vendéglősökig bezárólag olyan közös, minőségi és kedvezményes programcsomagokat ajánlhatnak, melyek mindenképp a vendég kedvére valók.

Idegenforgalom „alulnézetből” – sikeres az önszervező programkínálat

„Mindannyiunk számára fontos, hogy Észak-Magyarországon belül a Mátra és térsége mind meghatározóbb jelentőséggel bírjon a belföldi turisztikai piacon. Természeti adottságaink, épített műemlékeink, sokszínű hagyományaink mellett, azokra épülve az elmúlt években számos civil kezdeményezés született. Ezek nyomán, több esetben kiemelt önkormányzati támogatással ma már jelentős, határokon túl is ismert programok születtek” – kezdi az egyik regionális TDM, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület bemutatását Kósa László elnök, a gyöngyösi Kékes étterem tulajdonosa. Mint azt az Ügyvédvilágnak elmondta, az Európai Unió 2008-ban közösségi pályázati rendszert hirdetett meg az idegenforgalmi ágazat újjászervezésére, lényegében a több évtizede jól bevált osztrák struktúrára építve. Lényege: helyi, kistérségi, régiós és országos TDM-hálózat alulról történő kiépítése, a lehető legkisebb állami vagy önkormányzati részvétellel. A végső cél e hálózatok összekapcsolása, miközben fokozatosan vesznek át feladatokat a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-től.

Kósa László szerint Észak-Magyarország a TDM-ek kiépítésében kiemelkedően jól teljesít, május 26-ai egri konferenciájukon elhangzott, hogy a térségben kilenc helyi szervezet adott be eredményes pályázatot. A Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesületet 2009 júliusában hozta létre 28 alapító, közöttük szálláshelyek, borászatok, vállalkozások és civil szervezetek. Jelenlegi taglétszámuk 35, de év végére elérheti a 70–80-at is. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztet, folyamatosan stabil tagsággal kell rendelkezniük, hiszen csak így képesek újabb és újabb programokat, élménycsomagokat kínálni. Ehhez adhat jó alapot az a mintegy 45 millió forintos támogatási szerződés, melyet idén májusban írt alá az elnök. A pályázathoz az ötmillió forintos önerőt Gyöngyös önkormányzata biztosította. A fejlődéshez a jogi hátteret kormányzati szinten tovább kell rendezni, egyelőre kevés történt, és leginkább csak a helyi szerveződések alakulnak. Annyi bizonyos, hogy egy korábbi kormánydöntés értelmében az uniós pályázati összeg a helyi TDM-szervezet infrastruktúrájának kiépítésére, az egyesületi alkalmazottak munkabérére és a TDM-iroda fenntartására fordítható. Gyöngyös városa ezen felül az éves idegenforgalmi-adóbevétel államilag megnövelt összegének 20 százalékát biztosítja a jövőben. Ez idén tízmillió forint. Működésükhöz a településektől használatba kapják a helyi Tourinform-irodákat, amihez a névhasználati jogot az MT Zrt. biztosítja. Csakhogy ezekben ki kell építeni az egységes informatikai hálózatot, „ez adná a rendszer lelkét”. Magyarán: például egy pécsi irodában is azonnal lehívható lenne a teljes mátrai programkínálat és fordítva.

Kósa László szerint helyi idegenforgalmuknak Gyöngyös meghatározó városi rendezvényei mellett a Mátra-aljai települések hagyományőrző rendezvényei s a zöldturizmus a főbb jellemzői. Mindezeket komoly vonzerővel bíró attrakciókkal egészítik ki, például a Mátra Múzeum vagy az Oxygen Adrenalin Park, melyek közös, kedvezményes belépőket biztosítanak egymáshoz. Az ilyen lehetőségek kiváló alapot teremtenek ahhoz, hogy a piac igényeihez igazodva minél teljesebb körű, komplex szolgáltatásokat kínáljanak. A jövőben szeretnék kialakítani az egyedi, a Mátrára jellemző arculatot, s ezzel új célcsoportokat megnyerni. A TDM-tagság nem a legolcsóbb, de aki vállalja, nemcsak védjegyként mutathatja föl, hanem több szolgáltatást is kap cserébe. Ilyen például a korszerű online rendszer, az egységes arculatú mátrai kiadványok sora, a meglévő programok csomagajánlattá alakítása, újak összeállítása, részvétel a meghatározó bel- és külföldi szakkiállításokon, vásárokon, folyamatos kommunikáció a tagok között, pályázatok felkutatása, segítség a részvételben.

Kecskenap és Mozdonymatiné

Még a hivatalos EU-pályázat meghirdetése előtt, 2006 decemberében alakult meg a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület 22 alapítóval. Jelenleg már 75 tagot számlálnak – ismertette Kápolnai Nagy Ágnes elnök. Céljuk, hogy összefogják a térség turisztikai szereplőit egy olyan szervezetben, melyben az önkormányzatok, a vállalkozók és a magánszemélyek együttesen tudnak a Mátra jövőjéért tenni. Hasonlóan a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesülethez, fontosnak tartják az egymás közötti, megfelelő információáramlást, egymás tevékenységének megismerését, a kiaknázatlan lehetőségekre alapozva új programokat létrehozását. Emellett pedig a Mátra mint márka bevezetését, minőségi szolgáltatások nyújtását.

Idén nyári rendezvényeikkel is e célokat szolgálják. Folyamatosan kiemelt programnak számít a Mátrai nordic walking park, amely egy nálunk még kevéssé ismert szabadidős lehetőség, kiváló alkalom az egészség megőrzésére, a fizikai állapot javítására. Az egyesület tavaly tavasszal mutatta be a walking park első elemét, a Felső-mátrait, ahol starttáblákkal, pulzusmérő állomásokkal várják az érdeklődőket. Igény szerint szakemberek is rendelkezésre állnak az elsajátításhoz és a túravezetéshez. S hogy teljes legyen a kép, természetesen az elengedhetetlen botokat is biztosítják, kiemelt partnereik révén pedig a szálláshelyeket.

Galyatetőn június 9-én tartották a Mátra konferenciát, mely évente egyszer a turisztikai vállalkozók, települési polgármesterek, civil szervezetek részére szervezett egynapos program. 2010 kiemelt témái voltak: bor és gasztronómia, illetve az egészségturizmus a Magyar Turizmus Zrt. 2011-es évére készülve. Emellett foglalkoztak az online marketing szerepével is. Kiemelt előadójuk volt Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke. Az egyesület június 26-án megszervezte a III. Mátrai múzeumok éjszakáját. Ez egy autóbuszos időutazás volt a Mátrában, tájházak, templomok, várak, történelmi borospincék megtekintésével – ahogyan máskor nem láthatják ezeket. A programban tíz település vesz részt, Rózsaszentmárton, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Gyöngyös, Visonta, Markaz, Domoszló, Kisnána, Recsk, Sirok. Budapestről három különböző útirányú programot indítanak, Gyöngyösről kettőt, egyet pedig a Felső-Mátrában pihenőknek. Igazi kuriózum a Mátrai Erőmű gigantikus Heller-Forgó kéntelenítő tornya, amely ezen az estén megnyitja kapuit. A program védnöke Magos Zoltán séf volt, a Mátra hírnöke, aki a siroki várnyeregben vadétellel várta a vendégeket. A siroki fáklyás séta az egyik legkedveltebb program, éjfélkor tűzijáték zárta a programot. Hasonlóan népszerű volt a július 17-ei galyatetői Kecskenap, melyet első alkalommal rendeztek meg. Miért a név? Az egész napos gasztrokulturális rendezvény helyszíne a Fogadó a táncoló kecskékhez és környéke volt.

Az egyesület „Mozdony Matiné – A boldog békeidők étkezőkocsijai és gasztronómiája” címmel július 25-én egész napos rendezvénnyel mutatkozott be a fővárosiaknak a budapesti Vasúttörténeti parkban. Színes és mozgalmas programmal szórakoztatták a több ezer vendéget. Gyerekeknek szörptúrát, felnőtteknek fröccstúrát kínáltak egész nap. A hat állomás során a kicsik és nagyok megismerték a Mátra állat- és növényvilágát, ízelítőt kaptak a szomszédos szlovák és palóc gasztronómia hagyományaiból. A programban szerepelt a „Vidd el szüleidet a Mátrába egy hétvégére!” szlogennel meghirdetett játék, nyereményei között több szállás is volt, melyet a gyerekek nyerhettek meg családjuknak. A Vasúttörténeti parkban több Gyöngyös-Mátrai TDM-tag is bemutatkozott, így például a sástói Oxygen Adrenalin Park, mely egy helyben kiállított bobbal hívta fel a figyelmet sokszínű szabadidős lehetőségeire a függőhídtól a canopyn és az igazi élményt nyújtó nyári bobpályán át az erdei kalandparkig. Az Oxygenben még felhőszakadás esetén sem megy el a látogató kedve: túl az izgalmas kalandvállalkozásokon ugyanis egy jóízű nevetésre is csábítanak azok az ötletes bábjelenetek, melyek váratlan tréfákkal csalnak mosolyt a kicsik és a felnőttek arcára egyaránt. A kalandparkon kívül bemutatkozott Az év múzeuma címmel büszkélkedő Mátra Múzeum, míg a mátrai szálláshelyek nyári, őszi csomagajánlatokkal csalogatták a látogatókat, kifejezetten a családosokra gondolva. Egyikük, a mátrafüredi Hotel Anna például kifejezetten családbarát-kialakítású, egybenyitható szobákkal, apartmanokkal, valamint igényes programok szervezésével várja vendégeit kellemes környezetben, medencével és ételkülönlegességekkel.

Pálmaház az Orczy-kastélyban, avagy a Mátra Múzeum újjászületése

A gyakorlatban is jól beváltak már a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület által kínált programcsomagok. Ennek egyik ékes bizonyítéka az a népszerű akció, melyet több TDM-tag közösen hirdetett meg idén áprilistól egészen október 31-éig. Az Egri Vár látogatói jegyváltáskor kedvezménykártyát kapnak, melyen két szelvény található. Közülük az egyik a gyöngyösi Mátra Múzeum kertbelépőjének megváltásakor 100, vagy kiállításjegyének vásárlásakor 50 százalékos kedvezményre jogosít. A másik szelvénnyel az adrenalin park függőhídjára lehet ingyenjegyet váltani.

Igen vonzó programokat és látványosságot kínál Gyöngyösön az elmúlt években teljes rekonstrukción átesett, új szárnyakkal bővült Mátra Múzeum, amely a 2005–2009 között lezajlott, 2,5 milliárd forintos teljes rekonstrukciónak köszönhetően ma az ország legmodernebb természettudományi múzeuma. Az egykori Orczy-kastélyban 2007 tavasza óta vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani állandó kiállítások láthatók. A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült és itt bemutatott mamutcsontváza. A felújítás azért is örvendetes, mert a város keleti részén álló Orczy-kastély Gyöngyös értékes öröksége, a klasszicista stílusú épület ma a település egyik kulturális központja. (Korábban itt őrizték a ferencesek több százéves könyvtárát, a rendszerváltozás előtt több évtizedig itt működött a városi könyvtár is.) A már említett szakmai kiránduláson az intézmény igazgatója, Fűköh Levente professzor elmondta, a 2001-ben kiírt tervpályázaton első díjas Grafit 37 Építész Iroda Kft. készítette el az Orczy-kastély és kertje teljes megvalósíthatósági tanulmánytervét. A munkálatok első ütemére Gyöngyös az Európai Unió társfinanszírozásában és a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett tenderen nyert 820 millió forintot, a munka (a múzeumi kastélyépület, a kerítések, az új északi gloriett, az új kezelőépület, a meglévő délkeleti és délnyugati gloriett rekonstrukciója) 2005–2006-ban történt meg. Mivel a város 2006-ban címzett támogatásra is sikerrel pályázott, a második ütem teljes költsége, azaz 1,2 milliárd forint is rendelkezésre állt, 2007–2008-as ütemezéssel. Ekkor az új természettudományi pavilon múzeumi célú építése és a kéthektáros park együttes revitalizációja történt meg. A fejlesztés tehát komplex módon kezelte a múzeumi kastélyépület rekonstrukcióját, az új – páratlan érdekességeket felmutató – természettudományi pavilon megépítését, valamint az angolkert újraélesztését. Az intézmény így múzeumként, valamint természet- és környezetvédelmi oktatócentrumként is működik. A kastélyban a szondázó falképkutatás során ismertté vált barokk falfestmények restaurálására eredetileg nem állt rendelkezésre pénzügyi forrás, ám adományokból és pályázatokból 33,3 millió forint gyűlt össze. Ebből az emelet négy helyiségében történt meg a festmények feltárási és konzerválási munkaszakasza, hogy az esztétikai helyreállítás bármikor folytatható legyen. Ezután fejeződött be a sarokdíszterem, a kis kabinetszoba és a délnyugati gloriett mennyezetfestésének teljes restaurálása.

A 2009 októberében megnyílt új természettudományi kiállítás középpontjában egy csaknem 15 méter magas épített, kocsánytalan tölgyfa áll. Egyben ez a fa határozza meg a köré épített kiállítás központi gondolatát, az élővilág szintezettségének bemutatását. A kiállítás látványelemei között látható 24 dioráma az élővilág és környezete kapcsolatának szemléltetésére, és a rendszertani egységek, ahol a hazai fajok mellett más földrészek élővilágának reprezentánsaival is megismerkedhetnek a látogatók. A felsoroltak mellett, tudománytörténeti bemutató, valamint növény- és állatélettani, szervezettani tablók tekinthetők meg. Az épületben modern oktatólaboratórium, valamint egy élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található. Az esélyegyenlőség jegyében, a teljesen akadálymentesített épületben – „Tapintható természet” címmel – kialakítottak egy speciális foglalkoztatót vakok és csökkentlátók számára. A kiállítás kétnyelvű, a magyar mellett angolul is olvasható minden felirat.

A múzeum számos elismeréssel büszkélkedhet: hat természettudományos muzeológusa (Földessy Mariann, Fűköh Levente, Kovács Tibor, Nagy Levente, Solti Béla, Varga András) idén január 22-én, a Magyar Kultúra Napján az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai nívódíját vehette át a kiállítás szakmai forgatókönyvének magas szintű tudományos és muzeológiai elkészítéséért, közönségbarát megrendezéséért. Az év múzeuma 2009 díjat május 15-én, a Múzeumok Majálisának megnyitóján ítélték oda a gyöngyösi intézménynek. A rekonstrukció kiemelkedő színvonalát még tavaly június 5-én – értékmegőrzés kategóriában – Europa Nostra-díjjal ismerték el. Ez annak szólt, hogy a kastélyudvar üvegfedése által lehetővé vált az épület építési fázisainak bemutatása, valamint új közönségfogadó tér kialakítása. A rácsos tartókra támaszkodó pontmegfogásos üvegszerkezet által lefedett udvar egyúttal a kastélymúzeum új közönségforgalmi előterévé is vált. Az üvegtető alatti megfelelő klímát egyrészt az üvegtáblák hővisszaverő bevonata, másrészt az előcsarnok alatti álpadlótérből a csarnoktérbe vezetett, hűtött levegő biztosítja. A kastély udvarának lefedésével létrejövő közönségforgalmi tér a térség kulturális eseményeinek központjává válhat. Emellett a falképek restaurálása a látogatók számára a kastély történetét átélhető, vizuális élménnyé teszi, a kortárs építészeti megjelenésű természettudományi pavilon pedig formájával és anyaghasználatával igazodik a kastélyhoz. A komplex tervdokumentációban egyébként harmadik ütemként szerepel még az úgynevezett grotta épülete: a kastélyépület apszisában a park északi lezárásaként kávézó-grillétterem és amfiteátrum funkció lesz, melynek megvalósítását Gyöngyös magántőke bevonásával tervezi.

Kisvasúttal az egyetemig

Az élménydús múzeumlátogatás után jöhet egy hasonlóan kellemes, kisvasutas „lazítás” az Egererdő Erdészeti Zrt. jóvoltából, a szintén TDM-tag társaság ugyanis három keskeny nyomtávú vonalat is üzemeltet: a Szilvásváradi, a Mátrai és a Felsőtárkányi Erdei Vasutat. Hol máshol, mint egy nosztalgiavonat kocsijában, menetközben ismertette az idegenforgalomra is kiterjedő tevékenységüket Fridél Veronika, a társaság kommunikációs vezetője.

A százszázalékos állami tulajdonú társaság Magyarország legnagyobb, összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi-középhegységnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben a leglátogatottabb területén gazdálkodik. A Mátra hegység teljes területén, a Bükk hegység nyugati részén és a Hevesi-dombvidéken csaknem 75 ezer hektár állami erdőterületet kezel, végzi az erdő- és vadgazdálkodási feladatokat Heves, Borsod és Nógrád megyében. A mintegy 51 százalékában természetvédelmi rendeltetésű területen működik a Bükki Nemzeti Park egy része, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tarnamenti Tájvédelmi Körzet is. Az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodásának pénzügyi alapját a kitermelt fa mint megújuló nyersanyag- és energiaforrás adja, emellett az erdész szakemberek alapvető feladatuknak tartják a vadállománnyal kapcsolatos gazdálkodást is. Az Egererdő 55 ezer hektáron, négy nagyvadas vadászterületen folytat vadgazdálkodást, a területén vadászható nagyvadfajok között van gímszarvas, őz, muflon és vaddisznó.

Mivel az utóbbi években erőteljesen felerősödött az erdők iránti társadalmi figyelem, megélénkült az erdei turizmus, ezért egyre inkább előtérbe kerül az erdő úgynevezett közjóléti funkciója. A társaság kiemelt figyelmet fordít e feladatai jó színvonalú ellátására is, folyamatosan fejleszti, bővíti ezek körét. E tevékenységében meghatározó szerepet tölt be a három közkedvelt erdei kisvasút, melyeken évente összesen mintegy 400 ezer utast szállítanak. A zrt. három erdészeti erdei iskolát is működtet Szilvásváradon, Mátrafüreden és Bátonyterenyén. Az erdőpedagógusai és erdészei által vezetett tanodák, tanösvényeik célja a szemlélet- és magatartásformálás, az ember-erdő kapcsolatának megismertetése, az erdőgazdálkodás bemutatása. Mindemellett egy szabadtéri erdei múzeumot, valamint egy fedett intézményt is, a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumot is működtet a zrt. a szilvásváradi Szalajka-völgyben. Kulturális rendezvényei közül megemlítendő az idén hetedik alkalommal megrendezendő „Muzsikál az erdő” – Mátrai Művészeti Napok című programsorozatuk, mely egyszerre kötődik a zenéhez és az erdőhöz.

A társaság folyamatosan bővíti kapcsolatait a civil szervezetekkel, továbbá szorosan együttműködik több közép- és felsőoktatási intézménnyel is.

A 2004-ben indított „Együtt az erdőben nagyszülők és unokák” című programjuk során e két generáció a zrt. erdeiben erdész vagy erdőpedagógus vezetésével kirándul. A társaság mindezeken felül biztosítja a közjóléti berendezések – padok, asztalok, szemétgyűjtők, esőbeállók, nyársalóhelyek stb. – telepítését és karbantartását, hogy az erdő a pihenés, a testi- és lelki felüdülés színtere is lehessen.

Medve Zsuzsanna ügyvéd, kereskedelmi szakjogász is részt vett a Mátra-bemutató túrán. Mint azt az ÜgyvédVilágnak az út általános tapasztalatait ismertetve elmondta, ügyvédi gyakorlata jelentős részében foglalkozik gazdasági, kereskedelmi ügyekkel. Ennek kapcsán látja a kis- és középvállalkozások örömét-bánatát. Egy terméket, szolgáltatást csak komoly marketingtevékenységgel lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. Kedvező, ha ez összekapcsolható kulturális programmal vagy akár egy kalandtúrával. Ezen a ponton találkozik a gazdaság a turizmussal. Egy vidék szépségét az ott élők mindennapi tevékenységén át lehet megmutatni az utazónak. Egy terület turisztikai megközelíthetősége vagy építészete, gasztronómiája egy-egy szelete a vidék gazdaságának. Ha ez a vidéki gazdaság a legkisebb egységeiben is fejlődésnek indul, azaz az őstermelő és a kistermelő a minőségi portékáját igényes vásárlónak értékesíti, akkor a gazdaság más területén a őstermelő is fogyasztóvá válhat, ez pedig lassan, de bizonyosan élénkíti a gazdaságot.

Medve Zsuzsa ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, a vidékfejlesztésben kiemelkedő jelentőséggel bír a Kistermelői élelmiszer termelés-, előállítás és értékesítésről szóló, 4/2010 (VII. 05.) VM rendelettel módosított 52/2010 (IV. 30.) FVM rendelet, melynek megalkotásában 53 civil szervezet is részt vett. Az ügyvédnő magánemberként és jogászként is elkötelezetten dolgozik azon, hogy a jogszabály ismertté váljon az érintettek körében, illetve a kapcsolódó jogszabályok szükséges módosítása is megtörténjen. Provance, Toszkána vagy egy osztrák gazda vendéglátása mindannyiunkban maradandó emléket idéz. Meggyőződése, hogy hasonló eredmény nálunk is elérhető – feltéve, hogy a kiváló minőség a kínálat és a kereslet oldalán is megkérdőjelezhetetlen alapfeltétel. Medve Zsuzsa szerint ezt tapasztalhattuk a Mátra-túrán.

Kálmán Attila


Kapcsolódó cikkek

2024. november 29.

A jog a magánegészségügyben

Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.

2024. november 22.

Középpontban a lézeres látásjavító műtétek

Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.