A Nagy Utazás, avagy élményterápia Srí Lankán

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Problémás tinédzsereknek segíti a  Chance Program, mint egy olyan élményterápia, mely egy több hetes vagy hónapos, pszichológusokat, szükség esetén pedagógust vagy más segítő szakembert bevonó utazás. Beszélgetés Vaskuti Pál pszichológussal.

Mit jelent pontosan a Chance Program?

A Chance Program tinédzser gyerekeket nevelő családok problémáinak rendezésével foglakozik. Egyéni igényekhez mérten, ambuláns, napközbeni, illetve egy távoli országban élményterápiás ellátást is biztosítva.

A Chance Programhoz kapcsolódó élményterápia akkor utazással egybekötött pszichológiai kezelést jelent?

Mi úgy nevezzük, hogy a „Nagy Utazás!” Az élményterápia több hetes vagy hónapos, pszichológusokat, szükség esetén pedagógust vagy más segítő szakembert bevonó utazás.

Melyik az a távoli ország, ahova most ilyen utakat szerveznek?

Jelenleg Sri Lankára szervezünk ilyen terápiás utakat. A fiataloknak itt lehetőségük van arra, hogy ­önmaguk megismerése mellett felfedezzenek egy távoli és lenyű­göző országot, annak különleges kultúráját, az ott élők szokásait, gondolkodásmódját.

Hogyan zajlik egy ilyen „élményterápia”?

Még az utazás előtt a szülőkkel való itthoni beszélgetéssel kezdődik a terápia. A szülőknek is elmondom, hogy itt nem a szokásos értelemben vett ­utazási élményekről lesz szó. Az élményterápia intenzív személyiségfejlesztő hatása akkor érvényesül, ha megfelelően előkészített diagnosztikán, ál­lapotfelmérésen és terápiás terven alapul, ha ­naponta biztosítjuk a pszichote­rápiás foglalkozásokat, a személyre szabott programokat, s leülünk megbe­szélni, tudatosítani a tapasztalatokat, előrelépéseket.

Hasonlít ez azokhoz a katonai jellegű gyerektáborokhoz, ahol viselkedésterápia folyik, ahol a viselkedési szabályokhoz kell a gyerekeknek alkalmazkodniuk?

Nem, egyáltalán nem hasonlít egymáshoz a kettő.

 

Hogyan lehet a kettőt elhatárolni egymástól?

A katonai jellegű, viselkedésterápiára épülő gyerektáboroknak semmi közük az Élményterápiához, hiszen az előbbinél a külső kényszer a lényeg. Az ­általam alkalmazott élményterápiás módszer célja az, hogy a fiatal olyan új helyzetekkel találkozzon, ahol kipróbálhatja magát. A lényeg, hogy a sza­bályok belsővé váljanak, a helyes viselkedés saját belső késztetésből alakuljon ki. Az utazás során szerzett élményeket, benyomásokat, az egzotikus országban megfogalmazott kérdéseket a szakem­berek napi szinten segítenek feldolgozni és értelmezni. A cél, hogy a fiatal az utazás után hazatérve, ne térjen vissza a régi szokásokhoz, viselkedésformákhoz. Ez merőben más, mint az említett katonai módszer.

Srí Lankán, az élményterápiával véget is ér a kezelés?

Nem, dehogy. Természetesen a gyerekkel és a családdal a Magyarországra történő visszatérés után is dolgozni kell. Minden esetben utógondozás, további terápia egészíti ki a Sri Lankán elkezdett élményterápiát.

Pontosan milyen korúaknak szól ez az élményterápiás módszer?

Elsősorban 12 és 20 év közötti fiatalok rehabilitá­ciójával foglakozunk.

Milyen jellegű problémákkal fordulnak Önökhöz a családok, a szülők?

Az okok és a motiváció széles skálán mozog, de általában magatartási, vagy iskolai beilleszkedési zavar, antiszociális (deviáns) személyiségfejlődés, „rossz társaságba” keveredés, drog vagy másfajta függőség, illetve valamiféle bűncselekménybe keveredés, vagy éppen az áldozattá válás áll a háttérben.
 

Miért éppen Sri Lanka?

Sok évvel ezelőtt egy nonprofit projektet vezettem Sri Lankán, közismertebb nevén a HELP falut, így ismeretségekre, helyismeretre és barátokra leltem ezen a mesés szigeten. Az általunk kidolgozott élményterápia koncepciója egyébként is az, hogy minél távolabbi helyre és a megszokottól eltérő kultúrájú helyre vigyük a fiatalokat, így Sri Lanka kézenfekvő választás volt.

Egy kicsit meséljen a HELP faluról!

Nyilván sokan emlékeznek, hogy 2004 decembe­rében Indonézia közelében egy erős víz alatti földrengést követően Cunami, azaz szökőár alakult ki. Ez Ázsia délkeleti és déli részén, valamint Afrika keleti részén jelentős károkat okozott. Több mint kétszázezer ember meghalt. Ebben Sri Lanka is érintett volt, ahol a magyarok adományaiból több segélyszervezet is igyekezett segíteni. A HELP falu ötlete az volt, hogy építeni kellene egy olyan falut, amely mindhárom generáció „árván maradt” tagjainak menedéket, életteret és fejlődési lehetőséget nyújt: árván maradt gyerekek, gyereküket vesztett szülők és egész családjukat elvesztett nagyszülők is beköltözhettek, alakítottak új családokat. Az ötletet az adományozók jóvoltából a Baptista Szeretetszolgálat égisze alatt sikerült megvalósítanom. 2006-ban adtuk át a falut, én a projekt megvalósításának két éve alatt beleszerettem Sri Lankába, azóta is második otthonomként tekintek erre a helyre. Egyedülálló az éghajlat, a környezet, a he­lyiek életritmusa, a hagyományok, az eltérő kultúra és még sorolhatnám, de ezt igazából az érti, aki ­legalább egyszer ellátogat ide.

Fotók: Balkányi László

 

Mégis, miben más a kultúra?

Sri Lanka egy elmondhatatlanul sokszínű ország. Portugál, holland és angol gyarmat is volt, mindenkitől átvettek valamit. A buddhizmus és a hinduizmus is nagy hatással van az emberekre, de például a muszlin, valamint a keresztény vallás is mindennapos és elfogadott. Az európai mértékhez képest nagyon szegények itt az emberek, a családok mégis mindent megtesznek a gyerekekért. A gyerekek jelentik az egész család jövőjét, mivel nincs kiépülve még az európai értelemben vett társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer. Ezért az egymást követő generációk tartják el egymást.

És gondolom, hogy ez számukra teljesen természetes.

Igen, így van. Különös és felejthetetlen látvány, amikor az igen szegény családok gyerekei is reggelenként hófehér, makulátlan angol egyenruháikban mennek az iskolába. Az ilyen és ehhez hasonló élmények nagy hatást tudnak gyakorolni a Magyarországról ideérkező fiatalokra. Nagy feladat, kihívás az európai gondolkodás számára a kasztrendszer megértése, elfogadása is.

Milyen terhet jelent ez a családnak anyagi értelemben?

Egy Sri Lanka-i élményterápia költsége mindig az egyéni helyzeten, igényen alapul, nincs tételesen beárazva. Természetesen befolyásolja az árat a kint tartózkodás hossza és az is, hogy hány gyerekekkel vagyunk kint egyszerre. Látni kell, hogy a rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, akik közül számosan már beleszülettek az anyagi jómódba – és a családi-környezeti ártalmak más formában, mint a szegénységben élőknél, de náluk is megjelenhetnek. Ezek a családok diszkréciót kérve hordják különböző pszichológusokhoz, gyermekpszichiáterekhez a gyereküket, mindent megadnának egy esetleges deviáns karrier megelőzésért.

Sajnos sokszor nem kapnak érdemi, őszinte válaszokat a kérdéseikre.

Pontosan. Ha a család érzékeli a problémát, ha kellően aggódik a gyerekért, akkor nem az élményterápia árát nézi. Külön feladat azonban a gyerekek együttműködését megnyerni. Ez esetben is az őszinte szembenézés a legcélravezetőbb. Nagyon fontos, hogy a gyerek érezze, állapotából van kiút, és azt is, hogy nélküle nincs megoldás. Természe­tesen nem csodát ígérek, hanem sorsfordító élményeket.

Ma már annyiféle önsegítő könyv, csodálatos módszer van forgalomban. Honnan tudhatják a szülők, hogy nem kóklerrel van dolguk?

A hiteles, élő kapcsolat a szülőkkel és a gyerekekkel elejét veszi az ilyenfajta kérdéseknek. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a személyes múltam is garanciát jelent, 30 éve vagyok a szakmában, tapasztalataim és eredményeim elismertek, egész életemben nehezen kezelhető gyerekekkel és családjaikkal foglalkoztam. Szerencsésnek mond­hatom magam, hogy olyan mesterem volt, mint Popper Péter és Varga Zoltán, akik mellett a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján dolgoztam. Később több gyermekotthonnak voltam az igazgatója, sőt, lehetőségem volt egy új fővárosi otthon létesítésére is a 90-es évek végén.

Vaskuti Pál, pszichológus
Popper Péter mellett a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján dolgozott, majd több gyermekotthonnak volt az igazgatója. Srí Lankán, a cunami túlélőinek épített Help falu megálmodója, az élményterápia módszerének kidolgozója, jelenleg a Chance Program vezető szakpszichológusa.

A cikk az Ügyvédvilág 2013 májusi számában olvasható.

---