A néma forradalom

Szerző: Falus Tamás
Dátum: 2018. október 12.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
Az 1956-os magyar forradalomhoz is kapcsolódik a mozikban látható színvonalas német játékfilm.

Az önkényuralmi rendszerben tanúsított civil kurázsi hiteles ábrázolásával indokolta a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál zsűrije, miért is ítélte különdíját A néma forradalom című német produkciónak 2018 szeptemberében.

Osztályterem

(Fotó: Mozinet Kft.)

2018 februárjában, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először Lars Kraume rendezését (melynek eredeti címe Das Schweigende Klassenzimmer). A mű azonban nem csupán a zsűri indoklása miatt érdekes, hanem mert érzékletesen jeleníti meg az ötvenes évek korszakát az NDK-ban, a kettéosztott Németország keleti felében. Ráadásul az alkotás láttán kiderül, hogy az 1956-os magyar forradalom híre eljutott a „keleti tömb” országaiba, így az NDK-ba is, mely hatásással volt az ott élők gondolkodására. A hatalom tagjaiban kellő félelmet váltott ki, míg az átlagemberek egy részében felkeltette a reményt.

Újság

(Fotó: Mozinet Kft.)

A Dietrich Garstka önéletrajzi könyvéből, megtörtént események alapján született film 1956 októberében játszódik. Főhősei egy keletnémet gimnáziumi osztály tagjai, akik a maguk szerény eszközeivel bátran kiállnak a magyar események mellett, együttérezve a felkelőkkel.

A berlini fal megépítése előtt öt évvel járunk – hangsúlyozza a film egyik kezdő felirata, ami kell is a megértéshez, hiszen az osztály két diákja még viszonylag szabadon vonatozhat át Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe, amely a győztes nyugati szövetségesek kezén van. A tanulók Stalinstadtból (ma Eisenhüttenstadt) kelnek útra, mely viszonylag közel fekszik a megosztott városhoz, ahol egyikük nagyapjának sírja található. Meglátogatása jó ürügy, hogy a határellenőrzéskor átengedjék őket. Bár a két fiú, Kurt és Theo felkeresik a sírhelyet, azért belógnak egy moziba is, hátha félmeztelen nőket láthatnak egy nyugati filmben.

Ám figyelmüket megragadja az előttük pergő híradó tudósítása. Ebben arról értesülnek, hogy Budapesten tüntetés zajlik: az emberek jobb életkörülményekért emelik fel a szavukat és követelik a megszálló szovjet csapatok távozását. Mindketten ekkor döbbennek rá: az otthon hallott állami propagandával ellentétben nem ellenforradalmi zavargások folynak Magyarországon.

Osztályterem2

(Fotó: Mozinet Kft.)

Visszatérve szülővárosukba, nem lankad érdeklődésük a magyar fejlemények iránt. Újabb híreket egyikük nagybácsijánál tudnak szerezni, aki illegálisan hallgatja a RIAS-t, a berlini amerikai szektor német nyelvű rádióadását, a „szabad világ szabad hangját” (RIAS = Rundfunk im amerikanischen Sektor). Itt hallják azt a téves hírt, hogy Puskás Ferenc, a híres válogatott labdarúgó is a felkelés áldozata lett. Ez adja meg a végső lökést, hogy osztályukban, többségi szavazással eldöntsék: történelemórájuk első két percében csönddel adóznak a magyar mártírok emléke előtt.

Lenin

(Fotó: Mozinet Kft.)

Az eset felháborodást kelt a tanárok körében, és bár az igazgató szeretné, ha az iskola berkein belül maradna az ügy, a botrány híre eljut a tankerülethez, s onnan egészen a legfelső politikai körökig. Hamarosan maga az oktatási miniszter keresi fel az intézményt, hogy megtudja, kik voltak az osztályban a felbújtók, kik a „nép ellenségei”, az „ellenforradalmárok”.  Ha nem derül ki, kik kezdeményezték a némaságot, az osztály összes diákját kitiltják az ország középiskoláiból, s egyikük sem érettségizhet le.

És e perctől, valljuk be, már nem sok köze van a cselekménynek a magyar eseményekhez. Inkább a korabeli, sajátos keletnémet társadalom alapköveinek, a családoknak indítékait, szándékait ismerhetjük meg; kik hogyan állnak az eseményekhez, kik miért féltik gyermekeik jövőjét, saját életüket, múltjuk titkait.

Munkás

(Fotó: Mozinet Kft.)

S ettől válik igazán erőssé a jól megírt és rendezett alkotás. Hiszen a botrány egyik főszereplője, Kurt a tanácselnök fia, de anyai nagyapja az SS-ben szolgált (elvileg az ő sírját mentek meglátogatni Berlin nyugati zónájába). Theo egy acélmunkás gyermeke, az apáról pedig kikiderül, hogy részt vett az 1953-as, levert felkelésben. ahol a keletnémet munkások tüntetésekkel, sztrájkokkal adtak hangot rendszerellenes követeléseiknek. De megismerjük a hatalom birtokosainak is félelmét, gyűlöletét, ellenségképét.

Kezek a magasban

(Fotó: Mozinet Kft.)

Az osztály tagjai a sorozatos megfélemlítések ellenére egyemberként állnak ki egymásért, és a végén – az (igaz) történet végét azonban nem illik elmesélni…

Jól játszanak a fiatal színészek: Tom Gramenz, Jonas Dassler, Leonard Scheicher. A nagybácsi szerepében Michael Gwisdeket láthatjuk, aki korábban szerepelt a Good-bye Lenin! és A Baader-Meinhof csoport című produkciókban is.

A film 2011. október 11-től látható a magyar mozikban, a Mozinet Kft. forgalmazásában. Alább pedig megtekinthetik a film előzetesét.

Kapcsolódó cikkek:


Kész a Magyar Nemzeti Atlasz
2018. október 19.

Kész a Magyar Nemzeti Atlasz

Természeti környezet a címe a négyrészes sorozat első darabjának, mely esztétikus, informatív.

Abarth 595 Competizione – Olasz csábító
2018. október 16.

Abarth 595 Competizione – Olasz csábító

A kétszínű fényezéssel szélesített nyomtávhoz alkalmazkodó, domborított sárvédőkkel igazi olasz csábító az Abarth új modellje, az 595 Competizione.

Audi RS5 – Csúcson tartva
2018. október 2.

Audi RS5 – Csúcson tartva

Alapból gyönyörű túrakupéval van jelen a piacon az Audi, amely a 354 lóerős S5 modelljét még megfejelve egy igazi GT autóval is kelleti magát a piacon. A 450 lóerős RS5 modellje kemény ligában játszik, összkerékhajtásának köszönhetően brutális menetdinamikára képes, de mellette elegáns esztétikum és a zavartalan mindennapos használhatóság igényes ötvözete.