A nők hangja az Európai Unióban

Az Európai Jogásznők Egyesülete a Német Szövetségi Köztársaság Igazságügyi minisztere és a német jogásznők kezdeményezésére az ezredfordulón alakult. Minden évben szakmai konferenciát tart, az éppen aktuális európai uniós jogkérdéseket tűzi ki konferenciájának témájaként.

Dr. Prandler Katalin
1976-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 1983-ban bírói szakvizsgát tett. Pályáját a Munkaügyi Minisztériumban kezdte, szakdolgozatát is a nemzetközi munkajogi szervezetről az „ILO”-ról írta. Humanitárius joggal foglalkozott a Magyar Vöröskereszt Nemzetközi Osztályán, majd 10 évig volt az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának főmunkatársa, ahol a jogsegélyegyezmények alkalmazása és a bilaterális és multilaterális egyezmények kidolgozása volt a feladatköre. 1993-ban alapította a Prandler és Petróczy Ügyvédi Irodát. Magyar Ügyvédnők Egyesületének nemzetközi ügyekért felelős alelnöke. Szakterülete a nemzetközi magánjog, a társasági jog, ingatlanjog. Szakmai felső szinten beszél angolul és oroszul. Nyelvtudását természetes úton szerezte, 5 éves korától 16 éves koráig külföldön élt, utána került Budapestre. Édesapja jelenleg Hágában nemzetközi büntetőbíró, a Volt-Jugoszlávia Törvényszéken. Három fiú édesanyja. Ételkülönlegességeket, a különböző nemzetek konyháját kedveli, legyen az üzbég, görög, indiai vagy japán. Szabadidejében jógázik, és kedvenc kutyáival sokat kirándul a természetben.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnökeként számos szakmai konferencián vesz részt. Milyen tapasztalatokkal, célokkal tér haza ezekről a konferenciákról?

Egyesületünk egyik kitűzött célja, hogy nemzetközi kapcsolatokat keressünk, teremtsünk és ápoljunk, különösen a „European Women Lawyer’s Association-ön (EWLA), az Európai Ügyvédnők Egyesületén keresztül, amelynek tagszervezete vagyunk. Az egyesület keretei között megvan a lehetőségünk, nekünk magyar ügyvédnőknek is, hogy időben, még az előkészítési szakaszban megismerjük az európai jogalkotási tervezeteket, a nemzetközi megállapodások tervezeteit és azokat az EWLA konferenciáján véleményezzük.

A véleményünket a jogszabálytervezetekkel és a hatályos joggal kapcsolatban elsősorban a nők jogegyenlőségének biztosítása, illetve a nők hátrányos társadalmi helyzetének kiküszöbölése érdekében alakítjuk ki. Felhívjuk a jogalkotó figyelmét a tervezetek előrelátható jogalkalmazási anomáliaira is, mert a jogalkalmazás minden egyes ország jogrendszerében más és más, amit a jogalkotónak, ha lehetséges, figyelembe kell vennie. A gyakorlati tapasztalataink alapján külföldi kolléganőinkkel együtt jogszabályszöveg-tervezeteket kritizálunk, és abban bízunk, hogy még időben jeleztünk valamilyen gondolatot vagy jeleztünk vissza valamilyen tartalmi, szövegezésbeli anomáliát az uniós bizottságoknak.

Irányt szeretnénk mutatni a női esélyegyenlőség meghatározásában, valamennyi jogterületen.

Az EWLA évente szervez konferenciát, tagjai jogász szakemberek a jog különböző szakterületéről. A tagok között megtalálhatók oktatói tevékenységet végző szakemberek, minisztériumi tisztviselők, az üzleti életben résztvevő, a jog legkülönbözőbb területén praktizáló jogásznők, ügyvédnők, jogtanácsosok, joghallgatók, jogász szervezetek. Joghallgatók részére a tagdíj kedvezményes.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete 2005. óta tagja az EWLA-nak, a megrendezett konferenciákon, mint szervezet, az egyik legnagyobb létszámmal képviseltetjük magunkat.

Az EWLA konferenciák hogyan zajlanak? Csak nők vehetnek részt az előadásokon?

Ez egy szakmai civil szervezet. Fő célja, hogy a meglévő jogok érvényesülését biztosítsa azáltal, hogy a női esélyegyenlőségi alapelvek mentén a gyakorlatban nem megfelelően érvényesülő jogok szabályozásának kidolgozásában részt vesz. Ezen kívül a szervezet arra is törekszik, hogy mind a nemzetközi, mind a nemzeti döntéshozatali szervekben növeljék a női tisztségviselők számát, hogy minden területen, mind a gazdaságban, mind pedig a politikai élet területén a nők megfelelő arányban képviseltessék magukat.

Az EWLA jelenlegi elnökasszonya a finn Leena Linnainmaa, aki hazájában a Finn Központi Kereskedelmi Kamara igazgatója. Lobby tevékenysége révén el tudta érni, hogy a vállalatirányításra vonatkozó finn törvény ma explicite kimondja, hogy az állami tulajdon részvételével működő részvénytársaság irányító szerveinek összetételében mindkét nem arányosan képviseltetheti magát.

Az EWLA konferenciák úgy zajlanak, hogy először a szakterület előadói ismertetik az EU jogalkotásában és jogalkalmazásában aktuális jogkérdéseket, majd „műhelyekben” folytatva a munkát, ki-ki a maga szakterületéhez kapcsolódva, a résztvevők kidolgozzák a kongresszus által elfogadandó határozatokat.

Jelenleg 13 munkacsoport működik: többek között az Európai Alkotmány Munkacsoportja, a Bírói Együttműködés Munkacsoportja, Családjogi Munkacsoport, az Üzleti-gazdasági Jog Munkacsoportja, Egyenjogúság Oktatói Csoportja, a Brüsszeli Lobby Csoport, Büntető jogi csoport stb.

Az EWLA az így határozatokban megfogalmazott és kialakított véleményét továbbítja az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Bírósághoz.

Én a konferencia záró ülésén a határozatok kidolgozásában, szövegezésében szoktam aktívan részt venni. Ez egy közös munka, a határozati javaslatokat kidolgozzuk, majd ezt kivetítik a vászonra és a résztvevők közös erővel megszövegezik ezeket a határozatokat.

Általában az EWLA vezetője és szervezői gondoskodnak arról, hogy kik legyenek az adott konferencia előadói. Az adott szakterület specialistája felvázol egy témakört és mindenki megvitatja. A munkacsoportokban kötetlen, közvetlen beszélgetés alakul ki, mely betekintést enged a különböző országok eltérő szabályozásába, joggyakorlatába.

2008-ban London adott helyet az EWLA konferenciának, ahol a Magyar Ügyvédnők Egyesülete szép számban képviseltette magát. Ezen a konferencián milyen határozatokat fogadott el az EWLA?

A konferencia témájának szlogenje: „Hallatni hangunkat Európa jövőjéről” volt.

Az EWLA a konferencián az alábbi határozatot hozta az alapvető jogok kérdéskörében: az Alapvető Jogok Kartáját olyan élő jogi eszközként kezeljék, hogy az biztosítsa és elősegítse az acquis communautaire-t, azaz a „közösségi vívmányokat” és bátorítsák a politikai pártokat abban, hogy törekedjenek kiegyensúlyozott képviseletre, jelöltjeik között nem kevesebb, mint 50%-os arányban szerepeljenek nők.

A Lisszaboni Egyezmény aláírásának kérdésében kialakított közös álláspont szerint az EWLA felhívja tagországait és az Európai Bizottságot, hogy minél szélesebb körben vonja be a civil társadalmat a Lisszaboni szerződés hiányosságainak vizsgálatába annak érdekében, hogy az európai népek minél szélesebb körének támogatását biztosítsa, valamint tartsa szem előtt, hogy az Európai Unió célja az európai népek minél szorosabb szövetsége, következésképpen az EU egyezményeinek jobbítása nem állhat meg a Lisszaboni Egyezmény ratifikációjával. Itt megemlíteném, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete a konferencián elfogadott határozatokat – élve a civil szervezet véleményezési jogával – képviselni kívánja nemzeti szinten az illetékes kodifikációs intézmények előtt és a jogalkalmazásban való érvényesülés során. Ezen nemzeti véleményezési csatornák kiépítése előttünk áll.

A londoni konferencia valamennyi résztvevőjét Baroness Cohenn vacsorán látta vendégül a Lordok Házában.

A konferenciákon való részvétel kiváló lehetőség arra, hogy különböző jogterületen dolgozó jogászokkal találkozhassunk és baráti, konstruktív légkörben tapasztalatot cserélhessünk.

A munka mellett a szervezők gondoskodnak arról is, hogy legyen könnyebb téma is a konferencián. Londonban az egyik műhelycsoport témája az egyensúly a szakmai élet és a magánélet között volt. Ezzel a kérdéssel valamennyien szembesülünk.

A legtöbb európai jogász szakmája gyakorlásának feltétele, hogy rendszeres továbbképzésen vegyen részt. Az ilyen és hasonló konferenciákon való részvétellel egyben igazolják, hogy továbbképzésüknek eleget tettek.

Kívánatos lenne – az állandóan változó joganyagra tekintettel –, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a követelményt az ügyvédek és más jogi szakemberek számára, hogy ki-ki a maga szakterületén megválaszthassa, hogy milyen szakmai előadáson, műhelymunkában való részvétellel tesz eleget szakmai ismerete bővítésének.

Ezek a nemzetközi összejövetelek arra is alkalmasak, hogy kétoldalú kapcsolatokat is kiépítsünk. 2004-ben alakult meg a Cseh Jogásznők Egyesülete, ebből az alkalomból az EWLA Prágában rendezte meg a konferenciát, ahol több ügyvéd kolléganőmmel megfigyelőként vettünk részt.

2005-ban Strasbourgban az Európai Parlament épületében tartottuk a kongresszust. A polgármester úr által adott fogadáson lehetőségünk volt megismerkedni az ottani jogásztársadalommal, -élettel.

A következő évben (2006-ben) Budapest adott helyt az EWLA konferenciának, amelynek nagy sikere volt, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete tagjaival együtt közel 300-an vettek részt rajta.

2009. július 3–4-én Izlandon kerül megrendezésre az EWLA 9. konferenciája.

Nagyon várjuk a konferenciát, Izland izgalmas geográfiai és szakmai kihívás lesz. A természetjárók különösen jól járnak, hiszen a szervezők gondoskodtak a bő programokról. A vezértéma idén az „európai jogalkotás és joggyakorlat”, valamint „a pénzpiacok és az alapjogok” lesz.

„Pénzügyi válság alkotmányos vonatkozásai” témakörben Prof. Herdís Þorgeirsdóttir, az EWLA elnökhelyettese tart előadást.

„Alapjogok Európa Jövőjében” témakörben, Lenia Samuel, a Munkaügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Európai Bizottság igazgatóhelyettese elnökletével tartanak többen előadást.

Az „Új egyenlőségi stratégiák bizonytalan időkre” („New Equality Strategies for Very Uncertain Times”) című téma Prof. Judith Resnik, a Yale Law School professzorának elnökletével kerül kibontásra és még sok más kérdést vitatnak meg Izlandon.

Bátorítom, hogy minél több fiatal jogász, ügyvédjelölt, joghallgató vegyen részt az elkövetkezendő konferenciákon.

dr. Pál Edith