A sajtó szövedéke

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A múlt század kordokumentumaként izgalmas sajtótörténeti események elevenednek meg egy új kötetben.

Hol jelent meg 1953 márciusában az az újságcím, mely szerint mélységes „megrendeléssel” értesült a magyar nép Sztálin megbetegedéséről?

Hogyan ünnepelték kiadványokban Horthy Miklós országlásának huszadik évfordulóját 1939-ben?

Milyen hazugságok láttak nyomtatásban napvilágot Rákosi Mátyás 60. születésnapjának tiszteletére 1952 márciusában?

Miért vonták össze a kormánylapokat 1936-ban?

Miként igyekezett az MSZMP megszüntetni a sajtó ellenzékieskedését 1958-ban?

Hogyan vette birtokba a kormány által támogatott Sajtókamara a Magyar Sajtó Háza épületét 1940-ben?

Miért voltak főszerkesztőcserék 1982-ben?

Megannyi érdekes kérdés, melyeket még hosszasan sorolhatnánk. Szerencsére mindegyik kérdésre megkapjuk a választ Murányi Gábor Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész, újságíró A sajtó szövedéke című legújabb könyvéből. A szerző 2004-ben megjelent, A múlt szövedéke című kötete a XX. század száznál több politika- és irodalomtörténeti históriáját elevenítette fel, és csak kis része foglalkozott sajtótörténeti eseményekkel. Legújabb publikációja viszont kizárólag a múlt század magyar sajtótörténeti kuriózumait dolgozza fel. Az egy híján félszáz írás az elmúlt harminc évben már megjelent könyvekben, napi- és hetilapokban, folyóiratokban – így a Magyar Nemzet, a HVG, a Köztársaság, a Magyar Média, a Múlt-kor hasábjain –, azok azonban mégis jóval többek egyszerű cikkeknél. Hosszúságuktól függetlenül inkább tekinthetők tanulmányoknak, melyek mögött alapos kutatómunka áll állami és magánarchívumokban, könyvtárakban, levéltárakban, valamint interjúk sora az egyes eseményeket megélt főszereplőkkel. A szerző legszívesebben múltböngésző krónikáknak nevezi őket.

Ám azok a „Murányi-hívek” sem ülhetnek babérjaikon, akik azt mondják, ők már olvasták ezeket az írásokat. Ugyanis a szerző újabb adalékokkal, lábjegyzetekkel egészítette ki korábbi dolgozatait. Ráadásul sok év elteltével sem árt újraolvasni az érdekfeszítő történeteket. Már csak azért sem, mert az egymást követő tanulmányok között egymásra épülő, egymást kiegészítő érdekes összefüggések sejlenek fel, s ezek alapján fedezhető fel igazán a sajtómúlt szövedéke. Válhat érthetőbbé, miként szövődött össze a sajtó és a hatalom, milyen viszonyban álltak a különböző történelmi korszakokban.

A Volt egyszer egy Magyar Nemzet címet viselő nagy fejezetben a szerző az egykoron jeles napilap fordulópontjait vagy eddig kevéssé ismert állomásait eleveníti fel, alapos kutatómunkával. Elemzi például Illyés Gyula hetvenes évekbeli karácsonyi cikkeit (Esszék és sasszék), feltárja az 1987-es őszi események hátterét, amikor is Pozsgay Imre a lap egyik hétvégi számában egész oldalas interjút adott a híressé vált lakiteleki találkozó kapcsán. (A lapot szétkapkodták, és volt, aki 200 forintot is megadott az akkor 2 forint 20 fillérbe kerülő újságért.)

Az Elődök című fejezetben a nyolcvanas évek második felében készített interjúkból ismerhetjük meg néhány jelentős „nemzetes” személyiség életútját (például Weninger Antalét, Csatár Imréét). A Portrék című zárófejezet pedig eltérő utat bejárt írók-újságírók portréját rajzolja meg (például Méray Tiborét, Zsolt Ágnesét és Zsolt Béláét).

Az 1972 óta a magyar sajtóban tevékenykedő Murányi Gábor pontosan tudja: viszonylag könnyű utánajárni annak, hogy egy újságcikk mikor, hol és hogyan jelent meg. Ám a mögöttes motívumok, szándékok szálait kibogozni – az már keményebb feladat. A szerző szavaival: meglelni a választ arra, hogy „a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a XX. század során a szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban”.

A budapesti Írók Boltjában rendezett telt házas könyvbemutatón, 2019 februárjában Murányi Gábor ehhez még szóban hozzátette: „ezek az írások az újságírói behódolásokról szólnak; önként dalolva vagy kényszerből, de minden korban megvoltak a behódolók”.

„A mi nemzedékünk szerencséje, hogy amikor mi megszülettünk, még éppen volt sajtó, lehetett vele manipulálni, lehetett vele odaélni és visszaélni, s ez egy történészi beállítottságú újságírónak aranybánya” – fogalmazott Spiró György író, a bemutató házigazdája, a kötet egyik legelső olvasója. Nagyon érett és kitűnő könyvnek jellemezte a kiadványt, írásait, melyeket elsősorban a szerző szenvedélye fog össze. „Magyarországból jeles művek!” – értékelt tömören.

A könyv a pécsi Kronosz Kiadó gondozásában jelent meg.

A 2019. február 20-i, Írok Boltjában rendezett könyvbemutatót itt tekinthetik meg.

Kapcsolódó cikkek:


Az Őrség és zöld aranya
2020. augusztus 7.

Az Őrség és zöld aranya

Ha kiváló belföldi úti célt keresünk, ahol egyszerre szívhatjuk a friss levegőt, túrázhatunk, megidézhetjük a múltat, és még a tökmagolaj-készítés rejtelmeit is megismerhetjük, akkor irány az Őrség!

A magyar Picasso
2020. július 31.

A magyar Picasso

Gorka Géza kerámiaművész alkotásaiból nyílt meg a karantén utáni első kiállítás a Kieselbach Galériában, melyhez társult a pályaművet összegző, minden eddiginél jelentősebb magyar iparművészeti album megjelenése is.

Kertmozik előnyben
2020. július 17.

Kertmozik előnyben

Sorra nyílnak az országban a kertmozik, melyek 2020 nyarán népszerűbbé válhatnak, mint az előző években.

Művészeti fesztiválok 2020 – lesznek is, meg nem is
2020. július 10.

Művészeti fesztiválok 2020 – lesznek is, meg nem is

Nem tántorítják el a nyári magyar összművészeti és jazzfesztiválok szervezőit a tavaszi kényszerű leállások. Ahol lehet, megtartják az eseménysorozatot vagy átalakítják a programokat, ahol nem, ott már a jövő nyárra készülnek.

Szabad szabadtéri színházak
2020. július 3.

Szabad szabadtéri színházak

Mégsem marad el a nyári szezon, megkötések nélkül láthatunk szabadtéri színházi előadásokat, koncerteket 2020 nyarán is.