A sajtó szövedéke

A múlt század kordokumentumaként izgalmas sajtótörténeti események elevenednek meg egy új kötetben.

Hol jelent meg 1953 márciusában az az újságcím, mely szerint mélységes „megrendeléssel” értesült a magyar nép Sztálin megbetegedéséről?

Hogyan ünnepelték kiadványokban Horthy Miklós országlásának huszadik évfordulóját 1939-ben?

Milyen hazugságok láttak nyomtatásban napvilágot Rákosi Mátyás 60. születésnapjának tiszteletére 1952 márciusában?

Miért vonták össze a kormánylapokat 1936-ban?

Miként igyekezett az MSZMP megszüntetni a sajtó ellenzékieskedését 1958-ban?

Hogyan vette birtokba a kormány által támogatott Sajtókamara a Magyar Sajtó Háza épületét 1940-ben?

Miért voltak főszerkesztőcserék 1982-ben?

Megannyi érdekes kérdés, melyeket még hosszasan sorolhatnánk. Szerencsére mindegyik kérdésre megkapjuk a választ Murányi Gábor Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész, újságíró A sajtó szövedéke című legújabb könyvéből. A szerző 2004-ben megjelent, A múlt szövedéke című kötete a XX. század száznál több politika- és irodalomtörténeti históriáját elevenítette fel, és csak kis része foglalkozott sajtótörténeti eseményekkel. Legújabb publikációja viszont kizárólag a múlt század magyar sajtótörténeti kuriózumait dolgozza fel. Az egy híján félszáz írás az elmúlt harminc évben már megjelent könyvekben, napi- és hetilapokban, folyóiratokban – így a Magyar Nemzet, a HVG, a Köztársaság, a Magyar Média, a Múlt-kor hasábjain –, azok azonban mégis jóval többek egyszerű cikkeknél. Hosszúságuktól függetlenül inkább tekinthetők tanulmányoknak, melyek mögött alapos kutatómunka áll állami és magánarchívumokban, könyvtárakban, levéltárakban, valamint interjúk sora az egyes eseményeket megélt főszereplőkkel. A szerző legszívesebben múltböngésző krónikáknak nevezi őket.

Ám azok a „Murányi-hívek” sem ülhetnek babérjaikon, akik azt mondják, ők már olvasták ezeket az írásokat. Ugyanis a szerző újabb adalékokkal, lábjegyzetekkel egészítette ki korábbi dolgozatait. Ráadásul sok év elteltével sem árt újraolvasni az érdekfeszítő történeteket. Már csak azért sem, mert az egymást követő tanulmányok között egymásra épülő, egymást kiegészítő érdekes összefüggések sejlenek fel, s ezek alapján fedezhető fel igazán a sajtómúlt szövedéke. Válhat érthetőbbé, miként szövődött össze a sajtó és a hatalom, milyen viszonyban álltak a különböző történelmi korszakokban.

A Volt egyszer egy Magyar Nemzet címet viselő nagy fejezetben a szerző az egykoron jeles napilap fordulópontjait vagy eddig kevéssé ismert állomásait eleveníti fel, alapos kutatómunkával. Elemzi például Illyés Gyula hetvenes évekbeli karácsonyi cikkeit (Esszék és sasszék), feltárja az 1987-es őszi események hátterét, amikor is Pozsgay Imre a lap egyik hétvégi számában egész oldalas interjút adott a híressé vált lakiteleki találkozó kapcsán. (A lapot szétkapkodták, és volt, aki 200 forintot is megadott az akkor 2 forint 20 fillérbe kerülő újságért.)

Az Elődök című fejezetben a nyolcvanas évek második felében készített interjúkból ismerhetjük meg néhány jelentős „nemzetes” személyiség életútját (például Weninger Antalét, Csatár Imréét). A Portrék című zárófejezet pedig eltérő utat bejárt írók-újságírók portréját rajzolja meg (például Méray Tiborét, Zsolt Ágnesét és Zsolt Béláét).

Az 1972 óta a magyar sajtóban tevékenykedő Murányi Gábor pontosan tudja: viszonylag könnyű utánajárni annak, hogy egy újságcikk mikor, hol és hogyan jelent meg. Ám a mögöttes motívumok, szándékok szálait kibogozni – az már keményebb feladat. A szerző szavaival: meglelni a választ arra, hogy „a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a XX. század során a szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban”.

A budapesti Írók Boltjában rendezett telt házas könyvbemutatón, 2019 februárjában Murányi Gábor ehhez még szóban hozzátette: „ezek az írások az újságírói behódolásokról szólnak; önként dalolva vagy kényszerből, de minden korban megvoltak a behódolók”.

„A mi nemzedékünk szerencséje, hogy amikor mi megszülettünk, még éppen volt sajtó, lehetett vele manipulálni, lehetett vele odaélni és visszaélni, s ez egy történészi beállítottságú újságírónak aranybánya” – fogalmazott Spiró György író, a bemutató házigazdája, a kötet egyik legelső olvasója. Nagyon érett és kitűnő könyvnek jellemezte a kiadványt, írásait, melyeket elsősorban a szerző szenvedélye fog össze. „Magyarországból jeles művek!” – értékelt tömören.

A könyv a pécsi Kronosz Kiadó gondozásában jelent meg.

A 2019. február 20-i, Írok Boltjában rendezett könyvbemutatót itt tekinthetik meg.

Kapcsolódó cikkek:


Leonardo 500
2019. május 17.

Leonardo 500

Film, kiállítás, könyv tiszteleg a géniusz előtt, halálának 500. évfordulóján.

Alfa Romeo Stelvio Quadrifoglio – Már a neve is egy élmény
2019. május 10.

Alfa Romeo Stelvio Quadrifoglio – Már a neve is egy élmény

Megszokásból jövünk, megyünk a tesztautókért, ez egy ilyen szakma, de valahogy, ha Alfáról van szó, akkor kicsit másképp érzünk. Már a tesztnaplóba való időpont feljegyzése is mosolyt csal arcunkra, de jelen esetben soha el nem múló időnek tűnt az a pár hét, mire beleülhettem a piac egyik legerősebb SUV-modelljébe.

A kultúra 50 arca
2019. május 3.

A kultúra 50 arca

Idén már 10 kategóriában szavazták meg a jeles magyar kulturális személyiségeket.

Jeep Wrangler 2.2 CRD Sahara – Vitathatatlan negyedik generáció
2019. április 26.

Jeep Wrangler 2.2 CRD Sahara – Vitathatatlan negyedik generáció

A mindennapok során több kényelmet és komfortot garantál, jó úttartásával továbbra is vitathatatlan terepbajnok marad az új Jeep Wrangler, amely készen áll arra, hogy új fejezetet nyisson a Jeep márka 1941-ben elkezdődött legendás történelmében.