A Stockholmi Program II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ÜgyvédVilág márciusi számában a Stockholmi Programról indítottunk riportsorozatot. Európa északi fővárosáról többünknek 2009-ig inkább a Stockholm Szindróma jutott eszünkbe, vagyis a túszejtések áldozatainál megfigyelt pszichológiai jelenség, miszerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek szeretetet kezdenek érezni rabtartóik iránt.

Az Európai Unió történéseit figyelemmel kísérők persze pontosan tisztában vannak azzal, hogy a svéd fővárosról elnevezett program mit is jelent. Akik viszont nem naprakészek az EU-t illetően, azok a lap előző számában riportalanyunktól, Dobrocsi Szilviától, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójától megtudhatták, hogy mit is értünk a Stockholmi Program alatt: a polgárok életének megkönnyítését, az eddigi vívmányok emberközelibbé tételét és hétköznapi alkalmazását. A Program számos olyan iránymutatás megfogalmazásáról is szól, miszerint, ha ezeket megfelelően kidolgozzák az arra felkért szervek, akkor azok komfortosabbá, egyszerűbbé, biztonságosabbá tehetik az emberek mindennapi életét. A riport eddig megjelent része azt is sejtette, hogy a Program alakulása, az abban foglalt célok megvalósulása az ügyvédi munkát is befolyásolja majd. Éppen ezért most a Program részleteiről faggatjuk Dobrocsi Szilviát.

A Stockholmi Program legfontosabb rendelkezésein belül mit jelent az a gyakran használt kifejezés, miszerint az EU a jogok Európája?

Dobrocsi Szilvia: A jogok Európája a polgárok jogainak védelmére utal, és a riport első részében említett négy prioritás egyikeként jelenik meg.

Az Európai Unióban az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme az utóbbi években egyre fontosabb. Az Unió a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően várhatóan csatlakozik az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, mely elősegíti majd a jogok védelmét és érvényesítését. E témában a Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy kezelje sürgős feladatként az EU csatlakozását. Az EU intézményeit és tagállamait pedig felhívja arra, hogy biztosítsák a készülő, illetve a már elfogadott jogszabályok, valamint az alapvető jogokra vonatkozó rendelkezések közötti harmóniát.

Mit mond a Program az EU-n belüli mozgásszabadsághoz fűződő jogról?

Ez az egyik legfontosabb uniós alapelv, a négy uniós alapszabadság egyike. A polgárok – az Unió területén – szabadon mozoghatnak, letelepedhetnek, aktív, illetve passzív választójoggal rendelkeznek. Jogaik gyakorlása folyamán az adott tagállam polgáraival azonos módon kell őket kezelni. Az e területre vonatkozó jogalkotási eredmények valós végrehajtását a Tanács prioritásként kezeli. Ugyancsak fontosnak tartják a Schengeni övezet további kiterjesztését. Általánosságban elmondható, hogy a célt a mindennapi élet során a szabad mozgáshoz fűződő jog gyakorlásakor felmerülő bármilyen akadály elhárítása jelenti.

Az adatok védelme hogyan szerepel a Programban?

Kiemelten kezelik a személyek védelmét az információs társadalomban. Fontos a polgár adatainak védelme és azok felhasználásának ellenőrzése, az Unió demokratikus életében való részvétel, továbbá az, hogy az említett jogok az Európai Unió területén kívül is védelemben részesüljenek. A Program egyik kifejezett célja, hogy a tagállamok állampolgárai egy másik tagország külképviseletén akkor is védelemben részesüljenek, ha saját országuk nem tart fenn képviseletet az adott harmadik országban. Az együttműködés részleteinek kidolgozása a Bizottság feladata.

A másság kérdése miképpen jelenik meg a Programban?

A Tanács hangsúlyozza, hogy olyan övezetet kell létrehozni, ahol a másságot tisztelik, és a gyengéket védelemben részesítik. Éppen ezért a Tanács elutasítja a rasszizmus minden formáját; a gyermekeket és a veszélyeztetett csoportokat pedig védelemben részesíti. Ennek megfelelően fogalmaz meg ajánlásokat a Bizottság részére.

Mit mond a Program a büntetőeljárásban érvényesülő emberi jogokról?

A Stockholmi Program egyik sarokköve az egyének jogainak biztosítása a büntetőeljárások során, valamint az eljárásokban hozott határozatok kölcsönös elismerése. A büntetőeljárás alá vont személyek jogainak védelmét a Program alapvető fontosságúnak tartja. Itt kell megemlítenünk a Tanács által 2009. november 30-án jóváhagyott Ütemtervet (Roadmap), mely az említett jogok megerősítését szolgálja. Ez a Stockholmi Program részét képezi. A minimális eljárási jogok további elemeinek meghatározását a Program a Bizottság feladatai közé utalja.

A második prioritás között szereplő jog és igazság Európája hogyan tudja a polgárok életét megkönnyíteni?

A bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elfogadása az együttműködés egyik alapkövetelménye, melynek további megerősítését szorgalmazza a Tanács. A cél az, hogy a polgárok megszerzett jogaikat bármely tagállamban gyakorolhassák, és ügyeik intézése, érdekeik érvényesítése érdekében bármely országban igénybe vehessék a hatóságok eljárását. A Stockholmi program külön figyelmet fordít a kölcsönös elismerés követelményének részletes bemutatására a büntető és a polgári jog területén. Az itt megfogalmazott célok különösen fontosak lehetnek a magyar jogalkalmazók számára is.

Milyen konkrét kérdések merülnek fel a büntetőjog területén?

A büntetőjogi kérdések tekintetében a Program a határokon átnyúló bűnözés elleni hatékony harcot állítja a középpontba. Sürgeti a határokon átnyúló együttműködés fejlesztését, különösen jogalkalmazói szempontból. A legfontosabb problémák a határidőkhöz, nyelvi feltételekhez, az arányosság követelményéhez kapcsolódnak, és a közös alapok létrehozása érdekében közösen meghatározott alapelvekre is szükség lenne. Követelmény, hogy a határozatok kölcsönös elismerése valamennyi határozatra vonatkozzon. A célkitűzések megvalósítása érdekében a Program az információszerzés és -áramlás szabályainak felülvizsgálatát, a bizonyítékok rendszerének átgondolását, az Európai elfogatóparancs eddigi eredményeinek elemzését tartja fontosnak, valamint a már létező intézmények (pl. Eurojust) szélesebb körű kihasználását. Említésre kerül az európai ügyész intézményének megfontolása is.

Ha jól tudom, akkor a büntetőjogi témakör az EU jogalkotási kompetenciáján kívül esik, és a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Igen, így van, de a kölcsönös elismerés biztosításához a Tanács ún. közös minimumszabályok elfogadását, a szabályok meghatározott mértékű közelítését tartja elengedhetetlennek. A határokon átnyúló bűnözés elleni sikeres harchoz fontos lenne a közös inkrimináció és a maximum büntetési tételek közös minimumának meghatározása. Ennek kidolgozását a Program a Bizottság hatáskörébe utalja azzal, hogy a közös minimumszabályok és a kettős büntethetőségi szabály közötti összefüggést alaposabb vizsgálat alá kell vetni. A Tanács is kap feladatot: büntetőjogi modellrendelkezések kidolgozását rója rá a Program.

Milyen konkrét kérdések merülnek fel a polgári jog területén?

A polgári jog területén a Tanács fontosnak tartja a már elindult folyamat továbbvitelét, mely szerint az eljárásokban a végrehajthatóság kimondására irányuló közbenső döntési eljárást (exequatur) meg kell szüntetni. A határozatok kölcsönös elismerését a Program új területekre terjesztené ki, olyanokra, melyek a polgárok mindennapi életét érintik: öröklés és végrendelet, házasság és válás stb. A Tanács hangsúlyozza a már létrehozott eszközök megszilárdításának és egyszerűsítésének fontosságát, azt, hogy hatékonyabban és mindenhol egyformán alkalmazhassák őket. A polgári eljárásjoggal kapcsolatos legfontosabb célkitűzés, hogy az Európai Unió területén az államhatárok ne jelentsenek akadályt egyes polgári jogi kérdések rendezésénél vagy eljárások kezdeményezésénél, valamint, hogy a határozatok végrehajtását se hátráltassa, ha nem nemzeti bíróság döntött a kérdésben. A Tanács megítélése szerint, bár a Tamperei és a Hágai program hatására elindult az erre irányuló folyamat, van még mit tenni, ezért a jelenlegi szabályok felülvizsgálata mellett egy közös polgári eljárási jogi minimumszabályozás átgondolására hívta fel a Bizottságot. Ez kifejezetten a bizonyítással, felülvizsgálattal függ össze, valamint a szülői felelősségről szóló határozatok elismerését és végrehajtását segítené elő.

Hogyan lehet ezeket a célokat a mindennapokban megvalósítani?

A problémák megoldásának, a fejlődés továbbvitelének sikere a Tanács által meghatározott eszközökön múlhat. Erősíteni kell a kölcsönös bizalmat, le kell vetkőzni azon ellenérzést, mellyel az egyes tagállamok viseltetnek mások jogrendje iránt. Ezt, valamint a nyelvi és egyéb szakmai korlátok lebontását az érintett bírák, tisztviselők folyamatos és hatékony képzésével lehet elérni. Fejleszteni kell a kapcsolattartási eszközöket, és ösztönözni kell az érintetteket, hogy munkájuk során éljenek a rendelkezésre álló lehetőségekkel, illetve szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot külföldi kollégáikkal. Jelenleg is léteznek működő szervezetek (Eurojust, Europol, Frontex), de sokkal jobban ki lehetne használni az általuk nyújtott lehetőségeket. Fontos az eredmények és tapasztalatok folyamatos értékelése, ám ami még ennél is jelentősebb lehet, az a már meglévő eszközökre vonatkozó szabályok megfelelő nemzeti implementálása és szakszerű alkalmazása. Az implementációt az EU ellenőrzi, és lehetőség szerint tapasztalatcserére, valamint az egyes területekre vonatkozó „best practice” megosztására is lehetőséget ad.

A kommunikáció fontosságát nem győzi hangsúlyozni a Program, mely szerint valamennyi rendelkezésre álló kommunikációs eszközt igénybe kell venni a megjelölt célok elérése érdekében.

Az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb hozzáférés hogyan valósulhat meg az Európai Igazságügyi Térségben?

A Program célkitűzéseinek fontos eleme, hogy az igazságszolgáltatáshoz könnyebb hozzáférést biztosítson, elsősorban a határokon átnyúló jogvitákkal kapcsolatban, és alternatív vitamegoldási módszereket kínáljon, valamint csökkentse a nyelvi nehézségekből fakadó problémákat. Egy 2008. november végén elfogadott tervezet szerint útjára indul az E-Justice portál, mely a tervek szerint 2013 végéig működik majd, és információs bázisként szolgál az emberek részére, akik akár jogaikról, akár az eljárási lehetőségekről és a szolgáltatásokról is tájékozódhatnak az Interneten keresztül. Az előzetes várakozások szerint 2009. december 15-éig elkészülő, 23 nyelven elérhető adatbázis egyelőre még nem működik, de ha meglesz, nagy segítséget jelent majd a jogkereső állampolgároknak és az igazságszolgáltatási területen dolgozóknak.

Inkább csak jogalkotói érdekességként említem meg, hogy a Tanács felvetette a különböző nemzeti dokumentumokra vonatkozó formaságok eltörlését, és egységes, európai dokumentum létrehozását szorgalmazza.

Riportunkat a harmadik és a negyedik helyen említett prioritásokkal folytatjuk. Az ÜgyvédVilág következő számában a polgárok védelméről és a szolidáris Európáról lesz szó.

Dr. Kiss Anna

 

A Stockholmi Program I. rész

A Stockholmi Program III. rész

---