A stratégia, a precizitás és a fegyelem játéka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Curling Szövetség 1989 óta létezik. Kanadában, több mint 3000 klub van, másfél milliónál több férfi, nő és gyermek űzi a sportot. A sportág olimpiai múltja 1924-ig nyúlik vissza, ám akkor nem aratott nagy sikert. Az 1998-as naganói téli olimpián osztottak először érmet. Egy játék 2–2 és fél órás. Tíz endből, vagyis játékrészből, „tizedidőből” áll. A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, két végén egy-egy céltábla jellegű rajzolattal. A csapatok célja minden end végére, hogy minél több kövük helyezkedjen…

A Magyar Curling Szövetség 1989 óta létezik. Kanadában, több mint 3000 klub van, másfél milliónál több férfi, nő és gyermek űzi a sportot. A sportág olimpiai múltja 1924-ig nyúlik vissza, ám akkor nem aratott nagy sikert. Az 1998-as naganói téli olimpián osztottak először érmet.

Egy játék 2–2 és fél órás. Tíz endből, vagyis játékrészből, „tizedidőből” áll. A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, két végén egy-egy céltábla jellegű rajzolattal. A csapatok célja minden end végére, hogy minél több kövük helyezkedjen el a ház középpontjához közelebb, mint az ellenfélé. Kiüthetik az ellenséges követ is, ha az túl jó helyen áll. A kövek útja a jég sűrű söprésével bizonyos határokon belül befolyásolható. Négy csapattag ellenfelével váltakozva végzi el a delivery-t, vagyis a kő kiadását. Egy enden belül a delivery sorozat megismétlődik, azaz minden játékosnak két dobása van. Így egy end végére 16 kő sokasodik a pálya végén, persze nem feltétlenül a házban.

Kiss László, a Magyar Curling Szövetség főtitkára 2002 végén ismerte meg a sportot Béres Alexandra és barátai révén. – Hamar megtetszett, mert a sakkhoz hasonlóan ez is „agyjáték”, amiben a taktika, a csapatszellem és a kitartás legalább annyira számít, mint az ügyesség. 2003 óta aktívan versenyzem is. Szövetségi tag szerettem volna lenni, el akartam érni, hogy hazánk is rendezhessen bajnokságot. Mi csak Kitzbühelben tudtunk gyakorolni és versenyezni, mivel Budapesthez legközelebb ott volt hivatalos curling pálya. 2003 októberében rendeztük meg az első hivatalos curlingbajnokságot, úgy, hogy négy csapatunk ott ismerkedett meg a sporttal. Előtte természetesen tartottunk számukra elméleti és gyakorlati képzést. Az osztrákok persze jót mosolyogtak ezen. De azóta változott a helyzet: az elmúlt öt évben a magyar csapatok jobbára megverték őket. 2003-ban már 16 csapatunk indult a Magyar Köztársaság kupán. Abban az évben kértek fel főtitkárnak és azonnal munkához láttam: hokipályákon kezdtük hirdetni a sportot, hogy minél többen megismerjék. Mára igen népszerűvé vált hazánkban is, több mint 200 igazolt játékossal büszkélkedhetünk. A szövetség minden versenyszámban és korosztályban rendez versenyeket és a magyarok az összes európai bajnokságon részt vesznek.

A kamaraerdei központ mellett Debrecenben is van már curlingbázis és Kaposvárra is terveznek egyet. A Kamaraerdei Curling Klub Közép-Európa egyetlen curlingpályája, Bécsből, Horvátországból és Szlovákiából is érkeznek játékosok. A horvátok a saját bajnokságukat is itt rendezik. Téli sportág lévén, például a focihoz képest hátrányban van, de az elmúlt 15 évben világviszonylatban is megnőtt a népszerűsége. A játékhoz használt kövek gránitból készülnek, 130 ezer Ft egy darab, de mivel ez a pálya tartozéka, a sportolóknak nem kerül pénzbe. Az első néhány alkalommal csúszótalpakat kap a játékos, ám a versenyzőknek nem árt a cipő, ami 20–60 ezer Ft, attól függően, hogy milyen vastag a teflonból készült cipőtalp. Az acélkorongos a legjobb és legdrágább. A seprűnek 10–30 ezer Ft az ára, az üvegszálas kerül a legtöbbe. A pálya bérleti díja óránként 10 ezer Ft, de ez megoszlik a csapat tagjai között. A nyár sem telhet curling nélkül: olyankor a szárazföldön gyakorolnak. Debrecenben augusztus közepén tartják a nyári kupa nemzetközi versenyét, amin 24 csapat indul. Tavaly decemberben 16 csapat részvételével zajlott a nemzetközi verseny Kamaraerdőn, amelyre Németországból, Dániából és az USÁ-ból is érkeztek.

– A legutóbbi magyar versenyt januárban tartottuk, közepes érdeklődés mellett – meséli Kiss László. – Ez a csapatbajnokság felkészítője volt és ranglista pontokat is szerezhettek a résztvevők. Meglepő eredmény született: egy másodosztályú csapat nyert. Bár szezonális sport, a naptárunk már most sem üres: márciusban vegyes párosok nemzetközi versenye lesz Kamaraerdőn. Áprilisban vegyespáros világbajnokság Olaszországban, ahová az országos bajnokság nyertes duója megy, tehát minden országból egy válogatott csapat. Mivel nagy az egymásra utaltság, az összeszokottság elengedhetetlen, de csapatszellem és kitartás is kell ehhez a sporthoz. Ami a fizikumot illeti: jól jön az egyensúlyérzék, a megfelelő feszültségbíró-, célzó- és állóképesség, a csapatkapitánynak pedig legyen jó a kommunikációs és stratégiai érzéke.

Dr. Bóta Rózsa ügyvéd majdnem három évig a női válogatott tagja volt. – Szép időszak volt, egy gyerekkori álmom késői megvalósulása. Mindig is sportoltam, de az egyetemen el kellett dönteni, hogy válogatott sportoló vagy ügyvéd leszek. Az utóbbit választottam. Majd 2003-ban, 42 évesen Szekeres Ildikó csapatkapitány hívott, hogy tanuljam meg a culinget. Megszerettem és beszálltam a csapatba. Kanadába jártunk edzőtáborba és a környező országok jégpályáin gyakoroltunk, hiszen akkor még hazánkban alig ismerték ezt a sportot. A curlinghez precizitás, kitartás és küzdeni tudás kell, ahogyan az ügyvédi pályához is.

2005-től már nem tudtam összeegyeztetni a sok szárazföldi és az akkor már a kamaraerdei pályán zajló edzéseket a munkámmal. Be kellett látnom, hogy a korom sem a legideálisabb az európai versenyekhez, így – bár nagy fájdalommal – abbahagytam. A 2004-es szófiai EB-n a válogatott mezben játszani feledhetetlen élmény volt, büszke vagyok rá. Negyedikek lettünk a B csoportban, de hiszem, hogy a lányok hamarosan felkerülnek az A csoportba. Szívből drukkolok nekik!

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.